Óvodák.
Óvodák.
A magyarosító egyesület által fentartott kisdedóvók közül a kelecsenyi óvó épületét 1885-ben Molnár István, Kelecseny község földesura és a vármegyének akkori főispánja ajándékából bírja az egyesület. Ez épületben van elhelyezve az egy tanerejű állami iskola is.
A nagyruszkai óvoda alapját a tótajkú, de szívben, lélekben teljesen magyar földműves: Czap György vetette meg, ki jó karban levő házát husz évre átengedte a magyarosító egyesületnek óvodai használatra s azt a saját költségén be is bútoroztatta.
A tőketerebesi óvó épületét a község ajánlotta fel, de az épület nem lévén megfelelő, néhai gróf Andrássy Gyula azt a saját költségén átalakíttatta és bebútorozva engedte át a magyarosító egyesületnek.
A parnói óvodát 1886-ban gróf Andrássy Gézáné előbb ideiglenes helyiségben nyittatta meg, 1893-ban azonban igen szép és minden tekintetben megfelelő épületet emeltetett és annak minden szükségletéről gondoskodik, karácsonykor pedig az intézet összes növendékeit ruházattal látja el.
A gálszécsi községi jellegű óvót néhai Molnár Józsefné és ugyancsak gróf Andrássy Gézáné, továbbá gróf Andrássy Tivadar, Molnár Béla és neje, Móricz Anna s több más lelkes gyermekbarát buzgólkodása teremtette meg 1886-ban, szintén ideiglenes helyiségben, később azonban ez is díszes otthont kapott. 1893 január haváig itt is a magyar nyelvet terjesztő egyesület fedezte az összes személyi és dologi kiadásokat, ez időtől fogva azonban a község vette át az egyesülettől ez intézet vezetését.
A varannói egyesületi óvó alapján Pereszlényi István, Balassa István és Vladár Emil kezdeményezésére, a helybeli lakosság áldozatkészsége vetette meg. És noha 1884-ben kezdték csak a gyüjtést ez alap javára, már 1888-ban egy bérházban megnyílt az óvoda s ma 22,000 korona értékű épületben működik.
A czirókamezei óvó elhelyezésére szükséges épületet a község lakosai engedték át a magyarosító egyesületnek, a hol 1889 augusztus havában a kisededóvót megnyitották. Az 1894-ik évben azonban néhai Szentkirályi Albert az óvó czéljaira teljesen megfelelő épületet hagyományozott s ez idő óta ebben működik az intézet.
A nagytoronyai óvó épületét gróf Széchenyi Sándor adományozta. A kisdedóvó 1889-ben nyílt meg.
A nagymihályi óvó gróf Sztáray Antal és neje, gróf Batthyány Francziska hozzájárulásával 1890-ben kezdte meg működését. Ez intézet alapítására még Sulyovszky István, néhai Kazinczy János és gróf Sztáray, továbbá a magyarosító egyesület, adományoztak jelentős összegeket s az alap gyarapodásával felépítették a 28,000 korona értékű mai épületet. Az intézetet 1895 óta az állam vette kezelésbe.
A sátoraljaújhelyi óvó alapját néhai Kazinczy Gábor tette le, ki a negyvenes években általa rendezett úgynevezett „Szeptemberi bálok” tiszta jövedelmét ezer pengő forintra egészítvén ki, mindaddig kamatoztatni határozta el, míg 223abból egy Sátoraljaújhelyen felállítandó óvó fentartási költségei fedezhetők nem lesznek. A jelzett összeget egész az 1890. évig takarékpénztár kezelte. Ekkor a város és a magyarosító egyesület útján a közművelődési alap hozzájárulásával fölépült a Kazinczytól tervezett óvó, melyet ma a város kezel.
A szinnai óvó a magyarosító egyesület kezdeményezésére nyílt meg 1890-ben. Kisdedóvót tart még fenn a magyarosító egyesület Sztropkó községben is 1891 óta, továbbá Szőlőske és Zemplén községekben gróf Andrássy Tivadar áldozatkészségéből.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
