Bodrogszerdahely.
Bodrogszerdahely.
Bodrogszerdahely, bodrogmenti kisközség, melynek lakosai magyarok. Van 125 háza és 1437 lakosa, a kik róm. kath., gör.-kath. és ev. ref. vallásúak, de a görög katholikusok vannak a legtöbben. Legősibb neve Zeredey alakban bukkan fel, de már a XIV. században két Szerdahelyt különböztetnek 30meg, Egyházas és Vásáros jelzőkkel. Innen vette nevét a Szerdahelyi család, mely 1358-ban már ura volt. 1438-ban a Sóvári Soós családnak is van itt része. 1443-ban Ronyvai Miklós és a Kozmafalviak is birtokosai. 1459-ben a Szerdahelyiek része a velük rokon Bacskayakra szállott. 1512-ben Csebi Pogány Zsigmond, 1528-ban Zerdahelyi László szerepelnek birtokosokként, de az 1598-iki adóösszeírás szerint Bacskay Miklós, Bornemisza László, Soós István, Ferencz és Albert özvegye, továbbá Paczoth Ferencz, Szürthey Miklós özvegye és Terjény Mihály a birtokosai. 1600-ban a Daróczyakat is itt találjuk, s 1629-ben a Csapaakat is. 1647-ben a Bacskayak birtokrészére a báró Vécsey család kapott kir. adományt, míg egy kisebb rész a Bacskayak és a Soósok birtokában maradt. Ez időtől nagyobb részét a Vécseyek birtokolják, de a mult század elején az Ibrányiaknak, Oroszoknak, Szögyényieknek,a Csuka és a Borbély családoknak és a Ramocsaházyaknak is van itt birtokuk. Most báró Vécsey Béla és báró Jósika Sámuel a birtokosok, de az utóbbi a maga részét legújabban eladta. Ott, a hol most báró Vécsey Béla nagy kastélya van, állott hajdan a Szerdahelyiek ősi vára, melyet Spork tábornok 1670-ben lerombolt. Akkori földesura, gróf Bacskay István főispán, Erdélybe való meneküléssel mentette meg életét a hóhérhaláltól. A kastély egy része a vár maradványa, melyet 1700 körül Vécsey László alakíttatott át kastélylyá. A régi várfal egyes részei még ma is láthatók. Hajdan szabadalmas hely volt és a Vécseyek ide I. Lipóttól pallosjogot is nyertek. 1870. körül a községben több mint a fele leégett. Három templom van a faluban. A róm. kath. templom, az ősi templom helyén, 1600 körül épült. A templom falában látható Bacskay Miklósnak 1621-ből való érdekes sírköve. A gör. kath. templom a XIX. század elején, a református pedig 1700. körül épült. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. Ide tartoznak Anna-tanya, Hídszög-tanya és Katron-tanya. Ez utóbbi a XV. századbeli Kattron község nevét tartja fenn, mely a XV. század végén már pusztaként szerepel s a Szerdahelyiek birtoka. Bodrogszerdahely határához tartozik a Zompod nevű közlegelő is, mely a hajdani Ompod, Zompod vagy Umpod helység nevét őrzi. Ez 1358-ban már possessio és a Szerdahelyiek birtoka. 1500-ban Thárczai Jánosé. Ugyancsak itt fekhetett valahol hajdan Tajba község is, mely a XV. század elején a Palócziak birtokaként van említve. 1440-ben a Szerdahelyiek az urai. A török világban pusztulhatott el. Bodrogszerdahely posta, távíró- és vasúti állomás.
Bodrogszerdahely.
A Szerdahelyiek várkastélya. (Báró Vécsey Béléá.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
