Csemernye.
Csemernye.
Csemernye, tót kisközség a Tapoly-völgyben. Van 219 háza és 1469, nagyobbára gör.-kath. vallású lakosa. Azelőtt Varannó-Csemernye volt a neve. Postája, távírója és vasúti állomása Varannón van. Első birtokosául 1402-ben Rozgonyi Lászlót ismerjük, de egy évvel később az Eödönffiek is szerepelnek. 1487-ben a Rozgonyiak Lapispataki Miklós alispánnak adják zálogba. Az 1598-iki összeírás Putton Mátyást és Báthory Istvánt említi birtokosaiul. Ez időben a csicsvai vár tartozéka volt. 1658-ban gróf Draskovich Miklós és neje, Drugeth Borbála részüket Károly Ádámnak és nejének, Thököly Máriának zálogosítják el. Azután mindvégig a homonnai uradalomhoz tartozik és a Barkóczyak lesznek az urai, de egy része a gróf Forgách, Máriássy, Vladár, Soós, Schramb, Rozgonyi, Malonyay, Hazuga és Vitéz családok birtoka. 36Most csak gróf Hadik-Barkóczy Endrének van itt nagyobb birtoka és gőzmalma. A faluban két templom van. A róm. kath. templom 1830 körül, a gör. kath. pedig 1814-ben épült. Ide tartoznak Polovina- és Ortási majorok és Lomnicza-puszta, mely utóbbi hajdan község volt és a Rákóczy-féle mozgalmak alatt pusztult el. Szintén a csicsvai vár tartozéka volt és annak sorsában osztozott. 1663-ban a községben a pestis dühöngött. Csemernyén van a körjegyzőség székhelye is, Diószeghy János főszolgabíró csinos lakásával és parkjával.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
