Varannó.
133Varannó.
Varannó, tapolymenti kisközség, 257 házzal és 1940, nagyobbára róm. kath. vallású magyar lakossal, kik között azonban a gör. kath. vallású tótok is nagy számban találhatók. Van saját postája, távírója és vasúti állomása, főszolgabírói hivatala, körjegyzősége, járásbírósága, adóhivatala, gyógytára; említést érdemelnek továbbá a takarékpénztár, hitelszövetkezet, a gróf Hadik-Barkóczy-féle hitbizomány uradalmi igazgatósága, iparosegylet és kaszinó. Ősrégi község, mely már 1270-ben említtetik, a mikor Rynold, a Rozgonyiak őse bírja. 1520-ban II. Lajos a várat és az uradalmat Báthory Andrásnak adományozza. 1568-ban a Barkóczyak merülnek fel. László ugyanis a gróf Nádasdy Ferencztől vett udvarház fölött végrendelkezik. 1590-ben Banchy Jánost iktatják részeibe. Az 1598-iki összeírás csak Báthory Istvánt említi birtokosaként. 1617-ben házasság útján Drugeth György birtoka lett s ez a család volt a földesura 1686-ig, időközben azonban egy rész Báthory Erzsébet révén Nádasdy Ferenczre szállott. Báthory Erzsébet, mint Csejthén, úgy itt is sok kegyetlenkedést követett el. 1690-ben, a Drugethek leányága révén, öt részre oszlott. Az egyik rész a gróf Barkóczyaknak, míg a többi rész a Zichy és a Forgách grófoknak jutott. Közben 1630-ban Nyáry István és neje Telegdy Anna is részbirtokosa volt, 1658-ban pedig gróf Draskovich Miklós és neje Drugeth Borbála a maguk részét Károlyi Ádámnak és nejének Thököly Máriának zálogosították el. 1730-ban itt négy kastély épült, melyek közül kettő a Szent-Iványaké, a harmadik a Zichyeké, a negyedik a Reviczkyeké volt. Újabbkori birtokosai a gróf Barkóczy, gróf Forgách, báró ’Sennyey, Eperjessy és Vladár, azután a Csiszár és a Czibur családok voltak. Most gróf Hadik-Barkóczy Endrének van itt nagyobb birtoka és kastélya, mely azelőtt a Forgách grófoké volt. Az 1569. évi XVIII. törvényczikk elrendelte, hogy Varannón a város és a katonaság könnyebb elláthatása czéljából áruraktár építtessék. 1588-ban Telekessy Imre az Izabella pártját támogató Perényi Gábor fölött itt győzelmet aratott. 1663-ban a pestis tizedelte meg lakosait. 1703-ban a város Rákóczy Ferencz zászlai alá csatlakozott. 1778-ban földrengés sujtotta, mely nagyon sok kárt okozott, 1831-ben pedig a kolera pusztított itt, minek következtében lakosai fellázadtak. A város már 1461-ben nyert kiváltságokat Mátyás királytól, melyeket Rudolf király 1607-ben megerősített s a lakosoknak vámmentességet is adott. Varannón már 1629-ben szegényház volt, a mi kitűnik Bethlen Gábor dézsmaleveléből, melylyel az itteni szegények háza lakói számára Tótkajnya község terményeiből tizedet biztosít. A XVII. században itt is tartottak megyegyűléseket. Varannó plébániája már a XIV. században fennállott s 1671-ben még két temploma volt, melyek közül a régibbet, mely a város alsó végén állott, tót templomnak nevezték. A mostani plébánia-templom volt az ú. n. magyar templom, melyet 1580-ban Báthory Istvánné Drugeth Fruzsina a protestánsok számára építtetett. 1672-ben, a Thököly-féle felkelés alatt a tót templom leromboltatván, gróf Drugeth Györgyné szül. Esterházy Mária a magyar templomot átadta a katholikusoknak, szomszédságában pedig pálos-rendű kolostort alapított. 1676-ban Thököly hívei megrohanták a klastromot és kirabolták, Thököly Imre meg hat évvel később kiűzte őket s a templomot a protestánsoknak adta át; de 1686-ban Barkóczy Ferencz ismét visszaadta a pálosoknak. 1718-ban a templom és a kolostor a várossal együtt leégett, de a templomot 1735-ben ismét felépítették. 1754-ben gróf Barkóczy Imréné szül. Szirmay Zsuzsánna Krakker János hírneves festőt bízta meg a templom feldíszítésével. E remek freskók 1873-ig épségben megvoltak, de az akkori tűzvész e művészi alkotásokat is elpusztította. Az egyház több érdekes és szép ötvös-művet őriz 1759-ből, melyek közül a tömör aranyból készült szentségtartó, egy kehely és a Szirmay Zsuzsannától 1761-ben ajándékozott feszület tűnnek ki. Varannó határában feküdt hajdan Mórfalu, mely 1363-ban a Rozgonyiak birtoka. Hajdan szőlőt is műveltek Varannó promontoriumain. Most ujból próbálkoznak szőlőtelepítéssel.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
