Zemplénagárd.
Zemplénagárd.
Zemplénagárd, tiszamenti magyar kisközség 301 házzal és 1726, nagyobbára gör. kath. és ev. ref. vallású lakossal. Van itt körjegyzőség és postahivatal. Távírója és vasúti állomása Bély. Ősidők óta lakott hely. Már a XIII. századbeli oklevelek említik Agaar néven. A XV. század elején két Agárdról tesznek említést, Kis és Nagy megkülönböztetéssel. Az Agárdi és az Agárdi Tőke család fészke, 1417-ben azonban az Agárdiakkal együtt a Nagytárkányi és Perényi családok is birtokosai. 1452-ben Agárdi Lajos Balázs a maga részét a leleszi prépostra és a rendházra iratja. 1487-ben a Széchiek is földesurai, kik birtokrészüket a Tárczaiaknak zálogosítják el. 1510-ben újabb birtokosa Csaloviti Horváth Péter, 1563-ban Makó János, 1584-ben a Járai Kéri család. 1592-ben Paczoth Ferencz királyi adományt kap Nagyagárdra. Kisagárd 1598-ban Tárkányi János özvegyéé, míg Nagyagárdon 1598-ban Korchma János, a leleszi prépostság és Báhonyi Márton is birtokosok. Ugyanakkor Kisagárdon Horváth Ferencz, Paczoth Ferencz, Agárdy János, Doroszlay György és Tolvaj Balázs voltak az urak, de a Doroszlayaknak és Tárkányiaknak Nagyagárdon is volt részük s velük együtt Eötvös Tamásnak is. Itt 1629-ben a ’Sennyeyekben új birtokosokra találunk, a kik ugyanakkor Kisagárdon is kapnak részeket. 1641-ben Laskay Jánosnak is van Agárdon része, míg Kisagárd részeire 1654-ben a Tárkányiak kapnak királyi adományt, kiktől 1688-ban ’Sennyey István (III.) örökli. E család birtokolja 1741-ig, a mikor a Dőry család kapja, melytől 1800-ban ismét a ’Sennyeyek birtokába jut, míg a másik részen a vallásalap, majd a leleszi konvent, továbbá a Szirmay, Ormos és a Tolvaj családok osztozkodnak. 48 előtt ezeken kívül még a Korchma, Tárczy s a Mailáth családok is birtokosai voltak. Most báró ’Sennyey Bélának és a leleszi prépostságnak van itt birtokuk. A község dűlőnevei közül jelentősebbek a Dorgó, Páterhomok, Oroszhegy, Vértó, Hidliget, Mikónya nevűek. A községben görög katholikus és református templom van. Az előbbinek a helyén már a XIII. század elején említtetik egy másik templom, melynek faragott koczkakövekből álló alapjára 1451-ben építették a mai templomot szent János tiszteletére. A református templom 1794-ben épült. A lakosok fogyasztási és hitelszövetkezetet s kaszinót tartanak fenn. 1865-ben a falu nagy része leégett. Ide tartoznak Darvas, Éva, Hidliget, Korcsó, Korsóka, Lukasmező, Nyulak és Ruszka tanyák.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
