Birtokviszonyok 1606–1711 között.

Full text search

Birtokviszonyok 1606–1711 között.
A bécsi békekötéstől (1606) egészen a kuruczvilág lezajlásáig (1711) terjedő korszakot, a vármegyei birtokviszonyok tekintetében, két időközre oszthatjuk: II. Rákóczy György haláláig, és attól kezdve, a szatmári békekötésig terjedő időszakra. A XVII. század első éveiben a Rákóczy család már nagykiterjedésű birtokok ura lett. Rákóczy György szatmári kapitány, Kálnássy Ferenczczel és Deregnyey Pállal 1569-ben nagyobb adományt nyer Miksa királytól. Testvérének fia Zsigmond, az 1607-ben kelt végrendelete szerint, Szerencs, Tarczal, Zombor, Ond, Hernádnémeti, Megyaszó, Baz, Harkány, Bénye és Karád ura volt. A sárospataki uradalom, mely 1608-ban került Lorántffy Mihály birtokába, ennek leánya, Zsuzsánna révén I. Rákóczy Györgyé lett és ettől fogva a család legértékesebb birtokai közé tartozott. A linzi békekötés (1654) értelmében I. Rákóczy György ezenkívül örökös tulajdonul kapta Regécz várát és a tokaji uradalmat. Ezzel a Rákóczy család a Hegyalja jelentékeny részének ura lett.
A Homonnai Drugeth család a Perényiek után Terebest örökölte; 1600-ban azonban Drugeth György súlyos vádak terhe alatt elveszíti Terebest, mely a kincstárra szállott; de 1613-ban ismét visszakapta birtokait s azok a család kihaltáig megmaradtak a Drugethek birtokában. Az 1637. évi adománylevél szerint a terebesi uradalomhoz a következő birtokok tartoztak: Terebes, Parics vára, Hardicsa, Nagyruszka, Vécse és Isztáncs helységek; Gálszécsen két udvarház, továbbá Gálszécs, Pelejthe, Miglész, Kohány, Gerenda, Berettő, Zebegnyő, Nagyazar, Tarnóka, Dorgó, Kereplye és Albin helységekben részek; végül Vallon puszta és ezenkívül Abaújban tíz, Sárosban pedig négy helység. A Homonnai Drugeth családé volt még a homonnai uradalom, melyhez többek között Barkó, Jeszenő, Helmeczke és Ulics is tartozott; a családé volt Zemplén városa is, melyet azonban a vallásharczok korában, 1619-ben és 1644-ben, előbb Bethlen Gábor, majd Rákóczy György elhódított a családtól és csak a békekötések után került ismét vissza a Drugethek birtokába. A XVII. században újabb birtokokat is szerez a család. Így Drugeth György, 1617-ben, házasság révén Varannót nyeri, a hozzátartozó uradalommal; György pedig, 1637-ben, Zebegnyőre nyer adományt. Terebest a hozzátartozó uradalommal, melyet Bethlen Gábor 1620-ban hívének, Széchy Györgynek adományozott, Drugeth János még 1625-ben visszaszerezte.
A XVIII. század első felében telepedik le a ’Sennyey család Zemplén vármegyébe. Pongrácz, a ki 1610-ben Erdélyből menekülni kényszerült, neje, 522Dobszay Anna révén a Dobszay-Spáczay-féle birtokokat szerezte meg; fia, Sándor pedig 1631-ben a páczini és a csörgői uradalmakra nyer adományt és ezt megelőzőleg, 1629-ben, Zétény részeibe iktatták. Mád, Páczin és Regécz eredetileg az Alaghy Menyhért birtoka volt, de fiutódai nem lévén, az előbbi – mint láttuk – a ’Sennyeyek birtokába került.
A tokaji uradalom 1622-ben a nikolsburgi békekötés értelmében Bethlen Gábor birtokába került, de 1647-ben ez is Rákóczy Györgyre szállott, melyhez még Tolcsva és Tarczal részei, továbbá Tállya is tartozott. Az utóbbit 1633-ban Esterházy Miklós nyerte adományul. Nagymihály a hozzátartozó uradalommal megmaradt a Nagymihályiak birtokában, majd e család kihalta után, az ugyanazon nemzetségből származó Sztárayakra szállott.
A Báthoryaké volt 1610-ben Királyhelmecz, ez azonban 1654-ben a Rákóczyak kezébe került.
A XVII. század elején Szemere Albert szerzi meg Gálszécset, mely ettől fogva, a XVII. század végéig, részben megmaradt a család birtokában. Bodrogszerdahelyen a Bocskay-féle részekre 1647-ben a báró Vécsey család kapott adományt s ez mai napig megmaradt e család birtokában. Bodzásújlakot 1620-ban Forgách Zsigmond nyeri, de a birtok időközben ismét más kézbe jut és csak 1753-ban iktatják be újból Forgách Ádámot. Perényi Zsigmondot 1655-ben Rozvágyba iktatják.
II. Rákóczy György halála (1660) után özvegye, Báthory Zsófia lesz az ura a sárospataki uradalomnak, mely 1693-ban I. Rákóczy Ferencz leányáé, Júliáé, férjezett gróf Aspremontnéé lesz, majd 1694-ben II. Rákóczi Ferencz birtokába kerül, a ki egyideig itt tartotta az udvarát. A többi Rákóczi-birtok közül Tállya és Szerencs megmarad a család birtokában, ellenben Tokajra és Tarczalra egyideig a kir. kamara tette rá a kezét. Tolcsván, a Rákócziakon kívül, már több nemesi család s ezek között a Barkóczy is birtokos volt. Királyhelmeczet, 1697-ben a premontrei rend visszaváltotta II. Rákóczi Ferencztől.
A Homonnai Drugeth család kihaltával (1684), a nagykiterjedésű homonnai uradalmat Zsigmond özvegye, gróf Keglevich Teréz, a leányának, gróf Csákynénak adta; ugyancsak a gróf Csákyak örökölték Terebest, a hozzátartozó uradalommal, továbbá Zemplén mezővárost, mely utóbb a gróf Van Dernáthoké lett.
Varannót a Drugeth család után, az 1690-iki osztály értelmében, a Barkóczy, a Zichy és a Forgách családok örökölték, de része volt ott Nádasdy Ferencz országbíró özvegyének, a vérszomjas Báthory Erzsébetnek is.
A Gersei Pethő család, mely már a XVI. század közepén telepedett le Zemplén vármegyébe, 1664-ben Sztropkó várát nyeri a hozzátartozó uradalommal, melyhez, az 1698-ban kelt kimutatás szerint, 51 helység tartozott. Zétény várát, 1686-ban Klobusiczky Ferencz nyerte adományul Lipót királytól és ugyancsak király adományt nyert a XVII. század végén báró Fischer Mihály a gálszécsi uradalom részeire.
A Barkóczy család is a XVII. században szerzi a birtokait. László, 1658-ban kelt végrendelete szerint, csak Tokajban, Zomborban és Klenován birtokos; de a család birtokai ekkor már Abaúj, Árva, Szabolcs, Ung stb. vármegyékre is kiterjednek. István 1669-ben Parnó várát nyeri, László pedig 1693-ban Vékét és Szerednyét.
II. Rákóczi Ferencz szabadságharcza alatt is újabb birtokosok telepednek le a vármegyékben. Rákóczi 1707-ben Pethő Mihály részét a sztropkói uradalomból előbb Ocskay dandárnoknak, majd Babocsay Ferencz tábornokának adományozta. 1710-ben Máriássy Ádám alezredes Csanálos falut nyeri adományul; 1707-ben pedig Keczel Albertnek Tállyán szőlőt adományozott. (Nagy Gyula oklev. más. gyüjt.; Várm. Levélt. Prot.; Leleszi orsz. lt.-ár.)

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir