A Bodrog.
A Bodrog.
A vármegye legfeltűnőbb folyója mindenesetre a Bodrog, melynek vízkörnyéke 5000 km2-re tehető. Saját forrása nincs, hanem a Latorcza-, Ung-, Laborcz-, Ondava-, Tapoly-folyók és a Helmecz patak vizeinek összeömléséből származik, tehát Bereg, Ung, Zemplén és Sáros szolgáltatják neki a szükséges vizet. A Bodrogot alkotó folyók közül első helyen emlékezünk meg a Beszkidekben, Csertész község fölött eredő „Zempléni folyó”-ról, a Laborczról, a mely útjában a palotai vagy Vidrányka, nyágói, csebinyei patakocskák vizét veszi fel. Alsóbb folyásában gyarapodik a Virava- és Udva-folyók vizeivel, valamint a Czirókával, mely utóbbi Zemplénoroszinál (ezelőtt Orosz-Ruszka) fakad s útjában a Durina-, a kálnarosztokai és a Réka-patak vizével növekedvén, Homonnánál ömlik a Laborczba. A Laborcz Izbugyától kezdve – egy nyugati kanyarodását leszámítva – nagy darabon határfolyó Zemplén- és Ungmegye között s ebben az útjában Deregnyő mellett veszi magába az Ung folyó vizét. Ismét nyugatra kanyarodva, Szürnyeg mellett beléje ömlik a Helmecz, a Tapoly és Ondava, melyeket egyesülésük után Gödény-folyónak vagy hivatalosan Felső-Bodrognak neveznek. Meg kell még emlékeznünk a Laborcznak egy jobboldali mellékfolyójáról, melyet Hunfalvy Dusna, mások Tussa-folyónak, a környékén lakók pedig, legalább régebben, Dusának neveztek. Ez tulajdonképen a Laborcz ere, a mely Őrmező felől déli irányban folyik s Hegyi mellett ismét a Laborczba ömlik. (Hunfalvy J.: A magyar birod. termész. visz. leírása. Pest, 1865. III. köt. 340 l.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
