Különálló hegycsomók.
Különálló hegycsomók.
A különálló hegycsomók közül a legnagyobb az úgynevezett zempléni szigethegység, melynek tüzetes ismertetését dr. Szádeczky Gyulának köszönhetjük. (A zempléni szigethegység geologiai és kőzettani tekintetben. Budapest, 1897. Kiadta a Kir. Magy. Term.-tud. Társulat.) Szomszédja ez a hatalmas eperjes-tokaji hegyláncznak s azzal egyközűen is húzódik, de mellette valósággal eltörpül nemcsak hosszaságát, hanem hegyeinek magasságát is tekintve. A szigethegység Velejtétől Szőlőskéig mindössze 15 km. hosszú, s legnagyobb hegye, a toronyai határban levő Csókás, vagy Messzelátó, csakis 472.2 méterre emelkedik a tenger színe fölött. Ez a szigethegység alsó részében a nagy Alfölddel érintkezik, mert délkeleti és déli részén a Bodrog folyó határolja. Nyugatról az eperjes-tokaji hegyláncztól a Ronyva-patak választja el, éjszak felől pedig a velejtei dombvidék ugyanezzel a hegységgel köti össze, keleten a szomszéd garany-imregi hegyektől a bodzásujlak-jesztrebi mélyedés különíti el. – Völgyei közül legnagyobb a Bári-patak völgye, jóval kisebb már a kétágú toronyai, továbbá a csörgői és legenyei, melyek mind nyugati oldalán nyomulnak be.
Szintén az eperjes-tokaji hegység függelékéül tekinthetjük a garany-imregi, mintegy 6 km. hosszú hegycsomót is, melynek szélessége is jóval kisebb, mint társáé. A Bodrogközön is van két különálló hegycsomó; az egyik a szentes-királyhelmeczi, a másik pedig a kövesdi hegy, melyet a nép két feltűnő orma után Bakhegynek is szokott nevezni. A bodrogközi hegyek a 300 m. magasságon is jóval alól maradnak. (Zemplénmegye hegycsúcsainak magasságát újabb mérések alapján Czakó J. kir. mérnök közli az „Adalékok Zemplénmegye történetéhez” III. és IV. évfolyamában).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
