1. rend: Aranyszínűostorosok (Chrysomonadina)
1. rend: Aranyszínűostorosok (Chrysomonadina)
Az aranyszínűostorosok rendszerint igen kicsinyek és némelyek igen egyszerű alkatúak. Az amoeboid-mozgás ezek között a lények között nagyon el van terjedve. Közöttük általán azok az alsóbbrendűek, amelyeknek testfelülete csupasz és annak megfelelőleg amoeboid-mozgásra képeznek. Egy vagy két ostort viselnek. Chromatophoronjaikban található könnyen alkalmasak. A magasabbrendűek azonban burkokat, tokokat színanyag sárga-, vagy barnaszínű, ritkán zöldesek. Mellső testvégen, az ostor tövéhez közel igen gyakran találkozunk szemfolttal. Táplálkozásukat illetőleg megjegyezzük azt, hogy a növényi asszimiláción kívül igen el van terjedve a formált testekkel, így baktériumokkal, piciny véglényekkel s növényi egysejtűekkel való táplálkozás; ez az életmód azonban ebben a rendben garatképződésre sohsem vezet. Egyesek azonban felhagynak a növényi életmóddal, chromatophoronjaikat teljesen elvesztik (apochromatikus alakok, mint a Monas, Anthophysa stb.), Rhizopoda-szerű lényekké lesznek. Viszont mások palmella-állapotban bizonyos algákhoz válnak teljesen hasonlókká.
A magyar édesvizekben nagyon gyakoriak a Chromulinák, melyek egy ostorral vannak ellátva és egyikük a vizek tündöklését okozza. Általán a természet háztartásában mérhetetlen fontosságúak a Coccolithophoridák. Ezek a tenger planktonvilágának a legkisebb lebegő lényei, amelyek azonban egyúttal a legnagyobb számban is találhatók a tengerben; ezek, mint tisztán a tenger sóoldataiból élő, ú. n. autotrofikus lények igen nagy szerepet játszanak a tenger őstápforrásának létrehozásában. Szénsavas mészből álló vázat képeznek, amely apró darabocskákból van összerakva. Ezek a vázak nagy tömegben való képződésük következtében már régen ismeretesek voltak a tenger fenékiszapjából, semhogy magukat az élőlényeket ismerték volna. A geológusok már a cambriumtól ismeretes mészképződményeiket coccoliteknek nevezték s csak Lohmann vizsgálatai óta tudjuk azt, hogy ezek a mészkonkréciók ostoros lényeknek vázképződményei. Coccolitophoridákat a Quarneróban is nagy bőségben lehetett találni.
A mi édesvizeinkben, különösen pediglen az alföldi vizekben is nagyon gyakoriak a páncélmohalények, vagy Dinobryonok. A egymáshoz ragasztott tölcsérekből álló, mohaszerű s a vízben szabadon úszó telepnek a képét, melynek birtokosa a mi vizeink planktonjában igen gyakori. Nevezetes képviselő még az aranyamoeba, Chrysamoeba radians Kleps.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
