TIZENHARMADIK REND: Pikkelyes vagy óvilági foghíjas emlősök (Pholidota)
TIZENHARMADIK REND: Pikkelyes vagy óvilági foghíjas emlősök (Pholidota)
Az idetartozó állatok testének felső részét nagy, lemezes szarupikkelyek fedik, melyek cserépzsindely módjára, vagy helyesebben úgy feküsznek egymásra, mint a fenyőtoboz pikkelyei. Testüknek ez a takarója egyedülálló és fő ismertető jele e rendnek, mert a páncélos állatok pajzsai csak távolról emlékeztetnek azokra a sajátságos szaruképződményekre, melyek alakjukat tekintve inkább halpikkelyekre, vagy a csúszómászók pikkelyeihez hasonlíthatók, mint bármely más emlős állat bőrképletére.
„Annak az ismételten menyilvánult véleménynek, hogy a szarupikkelyek cementezett (kötőanyag által összeragasztott) szőrök, még látszólagos oka sincsen. A pikkelyek általában a csúszómászók pikkelyeivel hasonlítandók össze és csak a főpáncél mutat különbséget. Ez a különbség a csúszómászók és emlősök sajátos tulajdonsága, ami pl, abban is áll, hogy a csúszómászók főpáncélja vedléssel periodusosan újul meg. A tobzoskáknál a kopás miatt beálló veszteségek ugyancsak mindig pótlódnak. Ezt az irharéteg szaruszemölcsei végzik, melyek kétoldalt szimmetrikusan vannak elhelyezve és epidermistől borítottak és elszarusodásuk okozza a szarupikkelyek képződését. A szemölcsök a háttól a has felé símulnak és a fark felé dőlnek. A pikkelyek száma minden egyes fajnál oly szűk határok között mozog, hogy ezáltal rendszerező ismertetőjelekhez jutunk. A magzatkorban meglévő pikkelyek száma az állat növekedésével sem változik meg, csupán az egyes pikkelyek nagysága változik.” (Weber.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
