3. Álvarangyok (Pseudophryne Fitz.)
3. Álvarangyok (Pseudophryne Fitz.)
Az ausztráliai álvarangyok külső megjelenésük és hasoldaluk élénk fekete-sárga színezete tekintetében is az unkákhoz hasonlítanak, a valóságban azonban a füttyentő békához (Cystignathidae) állanak közel. Hosszúságuk mindössze 3 cm. Hátuk bőre szemölcsös, a hímnek páratlan hangzacskója van a torka alatt, valamint tojásdadalakú mirigye a combja hátulsó oldalán. Szaporodásuk ideje az ausztráliai nyárra és őszre esik. A nőstény a petéket egyenként rakja le, azonban nem a vízbe, hanem valami pocsolya szélére kövek, fű- és sáscsomók alá. A lárvák, melyek a petékben közben tovább fejlődnek, gyakran csak hónapok mulva, a legközelebbi eső alkalmával szabadulnak ki.
Bibron álvarangya (Pseudophryne bibroni Gthr.)
A nem legismertebb faja ez az Ausztráliában széltében elterjedt faj. Két kicsiny, lekerekített sarokgumója, aránylag hosszú lábai és barna vagy olajzöld, sötétebben foltozott hátoldala különbözteti meg kevésszámú rokonától.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
