7. család: Kolibri-félék (Trochilidae)
7. család: Kolibri-félék (Trochilidae)
Ezeknek az általában igen apró madaraknak a nagysága jó széles határok között ingadozik; némelyik faj majdnem akkora, mint a méhészmadár, mások meg alig nagyobbak, mint a poszméh. Testük legtöbbször megnyúlt, vagy legalább is ilyennek látszik, mert farkuk gyakran igen hosszú. A rövidfarkú madarakon azonban rögtön szembetűnik, hogy testalkatuk tulajdonképpen igen zömök és erős. Csőrük árszerű, vékony, karcsú, igen hegyes, egyenes vagy gyengén hol lefelé, hol felfelé hajló; az Eutoxeres nemzetségnél félkörben lehajló. A csőr néha sokkal hosszabb a fejnél, máskor ugyanolyan hosszú, sőt olykor még rövidebb is, mint pl. a Rhamphomicrum nemzetségnél; némely fajé majdnem akkora, mint a törzs, sőt a kardcsőrű kolibrinál (Docimastes ensifer) még hosszabb. A csőrt fínom, bőrszerű szaruhüvely borítja a kávák vége rendszerint egyenes, de néha kissé kampós; az élek általában símák, csak egyes fajoknál a csőr hegyefelé igen fínoman fürészeltek. A kávák belül mélyen ki vannak vájva; a felső káva körülveszi az alsót, ezáltal csövet alkot, melyben a nyelv foglal helyet. A homlok felé a csőr orma, mint lapos él dudorodik ki a csőfelületből; mellette sekély barázda van, amelyet ugyan orrgödörnek kell tekinteni, de még sem abban vannak az orrlyukak, hanem jóval tovább kifelé, közvetlenül a csőrkáva szélén, keskeny, hosszú hasíték alakjában. Lábuk feltűnő kicsiny, fínom s csakis az ágon ülésre és megkapaszkodásra alkalmas. Szárnyuk hosszú, legtöbbnyire keskeny és kissé sarlósan hajlott. Mindig az első evezőtoll a leghosszabb, a szára is sokkal erősebb, mint a többié és már azáltal is feltűnik, – legalább is egyik-másik fajnál – hogy a szár alsó fele erősen kiszélesedik. Tíz elsőrendű evezőjük van, de másodrendű csak hat vagy hét. Farkuk – a Loddigesia öreg hímjének kivételével – tiz, rendkívül különböző alakú tollból áll. Igen sok fajnak villás a farka, vagyis a szélső farktollak hosszabbak a középsőknél, néha alig valamivel, de egyes fajoknál a szélső farktollak hatszor, sőt többször oly hosszúak lehetnek, mint a középsők. A hímek ragyogó tollazata meglehetős durva, a madár nagyságához képest dús s a testnek nem minden részén egyenletesen hosszú; egyes helyeken meghosszabbodott. Így pl. némely fajnak kisebb-nagyobb bóbitája, kontya van, másoknak pedig gallérja vagy szakállszerű tollpamatja, stb.
Belső szervezetükre nézve megemlítendő, hogy csontvázuk igen szilárd s csak igen kevés csontjuk üreges és levegővel töltött, ami különben ilyen apró madaraknál természetesnek is látszik. Csontvázuknak és izomzatuknak azok a részei, melyek a repülésnél közvetlenül vagy közvetve szóba jöhetnek, sokkal erősebben fejlettek, mint bármely más madaraknál.
Nyelvük a harkály nyelvéhez hasonlít. Hosszú és ki tudják lökni. A nyelv hegye azonban már egészen másképpen van alkotva; jó mélyen hasadt, és mindkét ága külön külön összesodródva majdnem zárt csövet alkot.
Életmódjukat manapság még sokkal kevéssé ismerjük, semhogy az egyes fajok közötti különbségeket határozottan körvonalozhatnánk. A családba rengeteg faj tartozik. Hartert szerint 475 biztosan megkülönböztethető faj 118 nemzetségbe sorakozva alkotja ezt a családot, ezeken kívül 33 bizonytalan faj és 130 alfaj egészíti azt ki. Hozzá még teljesen lehetetlen ezt a családot valamiképpen alcsaládokra osztani, mert arra semmiféle támpont sincs.
Remetekolibri (Phaethornis Swains.)
Sarlóscsőrű kolibri (Eutoxeres Rehb.)
Nagy kolibri (Patagona Gray; Hypermetra)
Az óriás kolibri (Patagona gigas Vieill.)
Az aranyoszöld nimfakolibri (Lagmpornis prevosti Less.)
Kardfarkú kolibri (Topaza Gray)
Tündérkolibri (Oreotrochilus Gould.)
Lobogós kolibri (Ocreatus Gould; Spathura, Steganurus)
Sisakos kolibri (Oxypogon Gould)
Ollófarkú kolibri (Lesbia Less. Sappho, Sparganura)
Virágkolibri (Heliotrix Boie)
Fácánkolibri (Heliactin ßoie)
Kolibri (Trochilus Linn.)
Törpekolibri (Chaetocercus Gray)
Királykolibri (Lophornis Les.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
