Az izlandi partfutó (Tringa canutus Linn.)
Az izlandi partfutó (Tringa canutus Linn.)
Nyáron általában sötétbarnás vörös, alul a fehéres hastollak kivételével egyszínű, felül azonban nyílalakú fekete szárfoltokkal és széles szegéllyel; hátának alsó része és farcsíkja barnással kevert fehér alapon fekete barántszalagozással. Elsőrendű evezöi feketések, száruk fehér, a másodrendűek szürkék, a leghátulsók fehér szegéllyel. Farktollai szürkék, szélük fehéres. Téli tollazatuk felül hamuszürke, világosfakó szegélyezéssel, alul szürkésfehér, oldalt sötétebb szlnű. Begyén keskeny szársávok varnnak. Szeme barna, csőre fekete, lába szürkésfekete. Mintegy fejhosszúságú csőre egyenes.
Az izlandi partfutó legritkább átvonuló madaraink közé tartozik, amelyből csak alig néhány példány ismeretes. Ezek közül, sajnos, egyetlenegy se került sem a Nemzeti Múzeum, sem a Madártani Intézet gyüjteményébe. 1810 október 16-án lőttek két példányt a Fertűn, amelyek közül egy a bécsi Természetrajzi Múzeumba került. Ugyancsak a Fertőn lőtt Dombrowski 1887 szeptember 24-én egy darabot s a következő napon látott még 4 darabot. 1895 szeptember 14-én Gaal Gaszton lőtt két példányt Balatonlellén. Dr. Almásy György gyüjteményébe került egy 1895 őszén Kevevárán (Temeskubin) lőtt példány, ahol Chernel 1897 agusztus 30-án 4 darabot látott. Wachenhusen gyüjteményében is két példány van ebből a ritka fajból; ezeket 1892 október 2-án szerezte a székesfehérvári Sós-tónál.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
