BORSODMEGYE.
BORSODMEGYE.
A XV. században is mai határai közt terűlt el, s csupán ék. csücskében szenvedett némi csekély ingadozást.* Adó alá eső házhelye 5000 körűl volt a század végén.*
Az illető helységeknél feltüntettük.
1494-ben 4708. – 1495-ben 5000 forint adót róttak ki rá. (Engel. 26. és 138.)
Terűletén a nagyobb uradalmak a kisebbekkel váltakoznak. Előbbiek hazája inkább a hegy- és dombvidék, utóbbiaké a sík. A Tisza mentén s a megyének a Bükk hegységtől dk. eső felében három összefüggőbb birtoktest alakult. Egyik az olnodi, mely Olnod vár környékén egy városból (Olnod), öt borsod- és egy szomszédos zemplénmegyei helységből állt, s a Czudar majd ezek kihaltával (1470.) a Rozgonyi családokat uralta. Másik a cserépi, Cserép vár környékén hat faluval, mely Borbála királyné, majd berzeviczi Pohárnok István, s ennek halálával (végleg) szintén a Rozgonyiak kezére kerűlt. A harmadik e kettő között a kácsi vagy kácsvári, az Örs nembeli Darócziak vagy daróczi Tiboldok, Gesztiek, Sályiak és Váraljaiak birtokában, mintegy 15 falu és több puszta, részint egy nagyobb tömegben Tibold-Darócz körűl, részint elszórva a Tisza mentén.
E tájakra azonban már Diósgyőr királyi vagy királynéi vár tartománya is leér. Mező-Kövesd és Keresztes városok s (1365–1366-ban) Tard a végső pontjai dél felé. Odább északon az Olnoddal szomszédos Mohi, Bala, Nyék, Aranyos és Kis-Győr vonalán kezdődik nagyobb tömegben ez uradalom, s Petri, Mályi, Tokaj, Csaba, Zsolcza, Miskolcz, Szirma, Besenyő, Bábony, Lászlófalu, Kápolna, Parasznya, Hradistyán és Varbó helységeken át keletről (a XIV. században Visnyó és Várad által nyugatról is) öleli aBükköt, melynek belsejében Diósgyőr vár és város a központja. Összesen öt (1438-ig Szentpéterrel együtt hat) városból és mintegy 18–20 faluból áll.
Folytatása dny. felé, a Bükkhegység ény. oldalán fekvő Dédes vár, a hasonló nevű m.-városból s Tardona, Tapolcsány, Mályi, Visnyó és Szilvás-Várad helységekből álló uradalommal, melyhez 1438 óta Sajó-Szentpéter is járúlt.
Ehhez csatlakoznak észak felé a Sajó mentén a Rátold-nembeli kazai Kakasok, serkei Lorántfiak és Felediek uradalmai: Kaza és Kazincz helységekkel élükön. A Kakasok 5, a Lorántfiak 14, a Felediek 9 város vagy falu illető részeiben földesurak.
Még odább északra Csorbakő vára képez állandó központot, a Perényiek birtokában. Nyárád és Szuhogy vidékén hét falu tartozik hozzá. Ide számítható a megye déli felében a síkon elterülő Emőd város is, melynek szintén a Perényiek a földesurai.
A csorbakői uradalommal végül délen Edelény város, északon Szendrő vár határos. E két, jelentékeny pont s tőlök dk. a Sajó menti Vámos vár a Pelsőczi- vagy Bebek-család fészkei. Tartozékait egyiknek sem ösmerjük pontosan, de bizonyára hozzájok kell számítnunk a megye ék. sarkának legnagyobb részét.
E tájon Szalonna és Szent-Jakab vidékét. tehát a megye csücskéjét a Tornai, Szalonnai, Széni és Tekes családoknak* néhány faluból álló uradalmuk tölti be.
Lásd Tornamegyében.
Kisebb részek földesurai időnkint: a Szapolyaiak, Hunyadiak, Ernusth János és Brankovics György – a főurak közűl; továbbá a csehek, kik a Mátyás uralkodásának kezdetéig a Sajó menti Vadna, Sajó-Németi és Galgócz vidékét tartották megszállva.
Az egyháziak közűl a bélháromkuti apátságnak jórészt a mai Apátfalva vidékén feküdt, mintegy 18 faluból álló uradalma, a legösszefüggőbb s a legnagyobbak egyike. Dél felé a felső-tárkányi karthauziak birtokai (Noszvaj, Zsércz), s az egri prépostságé (Novaj) csatlakoznak hozzá; északnyugat felé pedig a dédesi pálosoknak öt, – s a diósgyőri pálosoknak három falubeli részeik. – Miskolcz környékén a tapolczai benczéseknek is 6 faluban (és Miskolczon) volt jószáguk s ugyane tájon a gombaszögi pálosok és a váradi káptalan szintén kisebb részek urai. – A Sajó legalsó folyása mentén azonban a ládi pálosok látszanak az egyháziak közűl a legvagyonosabbaknak. Mert különböző réven mintegy 18–20 faluban és városban bírnak kisebb-nagyobb részeket. – Végűl a megye dk. harmadában az egri káptalan nyert vagy szerzett össze terjedelmes jószágokat, melyek Palkonyától kezdve a Tisza mentén egész Eger vidékéig terjednek, hol Bogács, Paszág és Szomolya képezik a végső pontokat. Összesen mintegy 18–20 faluban vagy pusztán merűl föl időnkint ez egyházi testűlet földesúr gyanánt. Az Edelény melletti Szirákot kivéve e tájakon terűl el az egri püspök nyolcz, s az esztergomi érsek egyetlen faluja (Verebély) is.
A kisebb nemesség sorából a bánfalusi Barius, sajónémeti Bekény, Balai, Tomori, Semsei és Szerdahelyi családok válnak ki, mint terjedelmesebb birtokok urai.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
){kind=link}