HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Abaczuk. L. Szlovinka a.
Ábrahámfalva. Villa Abrahe. (1323: Dl. 13472.) Abramfalva. (1436: Dl. 13513.) Poprádtól k.
Alcznó. L. Erdőfalva és Olcznó helys. a.
Almás. Almas. (1249: Wagner. Anal. Sc. I. 295.) Villa Scriptoris. (1319: Szepesm. tört. társ. évk. III. 21.) Jabulanc. (1321: Szepesm. tört. társ. évk. II. 116.) Sraibersdorph. (1346: Fejér. IX. 1. 238.) Ma Almás (Jablonov). Szepes-Váraljától ény.
Alsó-Erdőfalva. L. Erdőfalva a.
Alsó-Jakabvágása. L. Jakabvágása a.
Alsó-Répás. L. Répás a.
Alsó-Szalók. L. Sárosmegyében: Szalók a.
Aranyas. Aranyas. (1443: Dl. 13728; 1453: Dl. 14599.) Szepesvár szomszédosai egyikének nevében, majd Jemnikkel kapcsolatban fordúl elő.
Arnótfalva. (Arnoldfalva.) Villa Arnoldi. (1367: Szep. kápt. llt. Scr. 3. f. 2. N. 7.,
1405: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 68.) Már a XIII. századból ismeretes (1250. 1281.) Heymuth néven. (U. o. II. 113.) Lőcsétől dny. esik. (L. Domján a. is.)
Babaréte. L. Polyánk a.
Baldfalva. Villa Henrici iudicis et Erhardi. (1312: Suppl. anal. Scep. II. 41.) Das Dorf Heinrich Richters. (1328: Wagner. Anal. I. 198.) Baldfalwa. (1438: Dl. 13443.) Balthfalua. (1468: Dl. 16649.) A mai Baldócz lehet, Szepes-Váralja m. dny. (1314-ben: Eckersdorf, 1344-ben: Ekkersdorf alakban merűl föl. Szepesm. tört. társ. évk. II. 108., Anjouk, o. IV . 417. – V. ö. Szepesm. tört. társ. évk. II. 113.)
Bareltfalva. L. Giráltfalva a.
Batizfalva. Két ily nevű helység volt hajdan a megyében: a) Batisfalva. (1319–1412: Acta p. Advoc. 104–77.) Villa Bothys. (1417: Suppl. anal. Scep II. 204.) Ezt Felkától ék. találjuk. – b) Villa Botyz. Batysfalua. Bothyzfolua. (1412: U. o. és 1413. Suppl. anal. Scep. II. 194.) A mai Márkusfalva és Matheócz vidékén feküdt.
Baherócz. Hospites de Beherouch. (1418: Kapy cs. llt. P. fasc. VIII. 2.) Beherocz. (1452: Dl. 14576.) Szepes várához tartozott. – Ma Beharócz, Szepes-Váralja m. keletre.
Béla. L. Rikolfalva a.
Bender. Bender. (1323: Suppl. anal. Scep. II. 60.) Görgey-birtok volt.
Betlendorf. L. Giráltfalva a.
Betlenfalva. Bethlenfalva. Bethlemfalva. (1422. és 1423: Dl. 11289; 1425: Dl. 11654.) Káposztafalu m. találjuk.
Biczir. L. Langwartdorf a.
Birbron. Berben. (1269: Supp. Anal. Scep. II. 11.) Byrbron. (1290: Árpádk. uj okmt. X. 9.. 1431–81: Dl. 12419.) Berbarn. (1344: Anjouk. okmt. IV. 471.) Viborna. (1463: Dl. 25922.) A mai Bierbrunn (Viborna), Béla mellett ék.
Borkút. L. Keresztfalva a.
Bosafalva. Bosafalva. (1350: Anjouk. okmt. V. 349., 1412–18: Dl. 9872.) Buschon. (1414: Dl. 10178.) Úgy látszik a mai Bussócz vagy Bauschendorf, Béla m. é. felé.
Bótfalva. Bothfalwa. (1405: Dl. 9091.) Nemesi névből ismerjük. Úgy látszik nem azonos Baldfalvával. Tán Betlenfalva körűl feküdt? (V. ö. 1425: Dl. 11654.)
Brumfölde. Possessio. máskor: terra Brumfeulde. (1435: Dl. 13467.) Csépánfalvával, Odorinnal és Márkusfalvával volt határos.
Buson. L. Bosafalva a.
Canis villa. L. Hunczdorf a.
Csákánföld. (Csákány.) L. Réti a.
Csantafalva. Chanta villa. (1318: Szepesm. tört. társ. évk. II. 105.) Chantafalwa. (1418: Dl. 10740; 1435: Dl. 13510.) Santhafalua. (1439: Görgey llt.) A mai Csontfalvának felel meg, Lőcsétől ny. Valószínűleg ez értendő az 1474-ben. «Chanfalva» név alatt (nemesi névben és falu gyanánt) a lándzsások székén föltűnő helység alatt is. (Muz. llt.)
Csépánfalva. Villa Chepani. (1307: Dl. 14016.) Chepanfalua. (1435: Dl. 18467.) Czepanfalva. (1463: Görgey llt.) Stepanfalwa. (1474: Dl. 17602.) Markusfalva m. fekszik.
Csetenye. (Csetenyetelke.) Haereditas Chetena. (1308: Suppl. Anal. Scep. II. 29.l.) Chetene poss. (1342., 1353: Acta p. Adv. 104–77.) Chetenetelke. (1456: U. o.) Gerlachfalva és Stola vidékén feküdt.
Darócz. Villa Draucariorum. Darouch. (1263: Rupp. II. 178.) Drawcz. (1436: Dl. 13513.) Ma Dravecz, Csötörtökhely m. ék. táláljuk. A XIII. sz. vége (1288 körűl) óta a Szent-Antalról nevezett keresztes rend háza állt benne.
Dénesfalva. Villa Dionisii. (1317: Szepesm. tört. társ. évk. II. 107.) Ma Danisócz is, Igló mellett k. é.
Derencsény. L. Lapsz a.
Detrikfalva. L. Olcznó a.
Deutschenhau. (?) Deuchenham. Dewazenhaw. (1408: Dl. 9432.) Lubló vár tartozékai közt emlegetik.
Dolina. Dolyna. – 1373-ban és 1484-ben Körtvélyes és Kis-Kolcsva közt tűnik föl. (L. Kolcsva.) A mai Dolyánt kell értenünk, Lőcsétől kd. (V. ö. 1424: Dl. 13504; 1474: Dl. 17525.)
Domán. Doman. (1381: Acta post Advoc. 104–77.) Kysdoman. (1414: Dl. 10178.) A mai Domanyócz, Iglótól ék. – Kis-Domán. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 67.) Utóbbi Arnótfaluval azonos. (L. ott is.)
Dubra. (Dubrava.) Dubra. (1293: Szepesm. tört. társ. évk. II. 108.) Dubraua. (1300: Haz. okmt. VI. 457.) Dubra. (1460: Muz. llt.) Ma Dubrava, Olaszitól kd.
Durst. Durst. (1312: Suppl. anal. Scep. II. 41., 1328: Wagner. Anal. I. 198.) Ma Dvorecz, Lőcsétől é.
Eckersdorf. L. Baldócz.
Edösfalva. (Edöstornya.) Edesfalwa. (1437–8: Dl. 13141.) Edusfalwa. (1452: Dl. 14550.) A mai Hadusfalva (Hedelsdorf), Iglótól kissé ény. – Ugyanez a helység értendő az 1329-ben, 1364-ben és 1432-ben föltűnő Edustornya a. is. (Suppl. anal. Scep. II. 74. l., Dl. 5292. és Szepesm. tört. társ. évk. II. 108.)
Erdőfalva. Alczenow. (1326: Suppl. anal. Scep. II. 66.) Superior villa Silvestri. (1435: Máriássy llt.) Felsewerdewfalwa. Also-erdewfalwa. (1437–69: Dl. 17110.) Pwzthaerdewfalwa. (1498: Acta post Advoc. 104–77.) A mai Ó- és Uj-Leszna (Walddorf) Kézsmárktól nyug. Uj-Leszna 1315-ben, Ó-Leszna (Alcznow) 1398-ban is fölmerűl. (Fejér. VIII. 5. 96., Szepesm. tört. társ. évk. IV. 133.)
Erős-Miklósfalva. Villa Ervz Miklosfalva. (1405: Dl. 9091.) Ervsmiclosfalwa. (1452: Dl. 14550.) Tamási és Edösfalva m. feküdt.
Falstin. (?) 1471: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 25. – Ófalutól ény. esik.
Farkasfalva. Farcasfolwa. (1278: Kubinyi. I. 102.) Farkasfalua. (1345: Anjouk. okmt. IV. 501., 1412–18: Dl. 9872.) Kézsmárktól d. találjuk.
Felső-Erdőfalva. L. Erdőfalva a.
Felső-Jakabvágása. L. Jakabvágása a.
Felső-Répás. L. Répás. a.
Fel-Szék. Felzek. (1401: Dl. 8627.) Székfalvával (részével) volt azonos?
Filefalva. Filefalua. (1474: Muz. llt.) A mai Filicz, Poprád m. dél felé.
Fladdánfalva. Villa Fladdani. (1348: Wagner. Anal. I. 322.)
Folkmár. (Folmark.) Folkmar. (1460: Dl. 15524.) Folmark. (1477: Dl. 26716.) Gölnicztől k. esik.
Folyvark.(?) 1342: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 25. – Gnezdától ény. találjuk.
Forbasz. Furbas. (1408: Dl. 9432.) Ma Forbász, Gnezda m.
Forwerk. Villicus de Forwerk. (1438: Görgey llt.) Ma Forberg, Kézsmárktól ény.
Frankvágása. Frankuagasa. (1424: Dl. 31062.) A mai Kis- és Nagy-Frankova, Ófalutól dny.
Fridmanvágása. Fridmanvagasa. (1320: Fejér. VIII. 2. 289.) Ma Fridman, a megye ény. zugában.
Fridrichsdorf. Villa Friderici. (1312: Suppl. anal. Scep. II. 41.) Friderichsdorff. (1328: Wagner. Anal. I. 198.) Ma Hradiszkó, Kézsmárktól dk.
Gahánfalva. Gahanfalua. (1405: Dl. 9091.) Tamási környékén feküdt. (Szomszédos volt Erős-Miklósfalvával.) Talán ezt (és nem Gánfalvát) kell értenünk a több ízben fölmerűlő: «Gehanfalva» a. is. (1446. 1470: Muz. llt.)
Gánfalva. Ganfalva. (1470: Wagner. Anal. I. 343.) A mai Gánócz, Poprád m. dk.
Gebefalva. L. Göbelfalva a.
Gerlachfalva.(-földe). Gerlachfevlde. (1336: Szepesm. tört. társ. évk. II. 111.) Villa Gerlachii. (1383: Acta p. Adv. 104–77.) Gerlachfalwa. (1448: Görgey llt., 1456: U. o.) Felkától ény. esik.
Giráltfalva. (Gerardfalva.) Geraltfalua. (1348: Aujouk. o. V. 234.) Gerardfalua. (1388: Dl. 7369.) Bareltfalva. Betlendorf. (1463: Szepesm. tört. társ. évk. II. 103., 104.) Ma Dobravola p., Olaszi m. é.
Girem. Gyrem al. nom. Zumbach. Gyrem alio nomine Sombach. (1408: Dl. 9432. 9433.) Lubló tartozékai közt sorolják föl. A mai Jarembina és Krempach helységekre kell utalnunk. (Ó-Lubló m. é.) bár ezek közűl «Jerubina» 1329-ben és 1342-ben. – Krempach 1342-ben és 1352-ben e néven is előfordúl. (Szepesm. tört. társ. évk. II. 116., IV. 25., 1352: Suppl. anal. Scep. II. 108.)
Goldbach. (Goldenbach.) Goltpach. (1456: Acta p. Advoc. 104–77.) Goldenbach. (1457: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 67.) Toplicza vidékén fekhetett. A mai Kotterbachnak látszik megfelelni, Márkusfalvától dk. (V. ö. Kuffurbach.)
Gottfrieds (Meister) Dorf. Villa magistri Gottfredi. (1312: Suppl. anal. Scep. II. 41.) Das Dorf Meister Gottfriedes. (1328: Wagner. Anal. I. 198.) Ma Dvorecz, Kézsmárktól dk.
Göbelfalva. (Gebelfalva. Göbelfölde.) Goebelfalua. Gebel -. (1373: Dl. 13477; 1484: Dl. 19218.) Gubulfelde. (1385: Fejér. X. 1. 237. 263.) Gebefalua. (1456: Görgey llt.) Körtvélyessel együtt emlegetik. – A mai Buglócz, amattól ény.
Görgő. (Gargó.) Gergeu. (1341: Dl. 13473.) Gargow. (1352: Anjouk. okmt. V. 586.) Thotgargov. Nemesgargov. (1369: Görgey llt.) Girgi. (1422. Dl. 11289.) Gergow. (1423: Fejér. X. 6. 575.) Thotgargow. (1435: Dl. 13512.) Vámhely volt. Ma Görgő, Lőcse m. dk.
Granaszto. (?) 1342: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 25. – Lublótól é. esik.
Grancs. Granch. (1446: Dl. 14086.) Szepes-Váralja m. k. találjuk.
Grancza. L. Körtvélyes a.
Grénicz. Granicz. (1320: Fejér. VIII. 2. 267.) Grenic. Grenicia. (1447. 1470: Wagner. Anal. II. 77.) Poprádtól d. esik.
Gyemnik. L. Jemnik a.
Gyonfalva. L. Risovecz a.
Gyuk(-falva.) Villa Gyuk. (1294: Suppl. anal. Scep. 20.) Szent-László, Csötörtökhely és Csantafalva közt fekhetett.
Hafka. (?) 1337: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 25. – Ófalutól d. találjuk.
Hanus. Henus. (1344: Anjouk. okmt. IV. 471) H. villa. (1424: Dl. 31062.) A mai Hanusfalva, Ófalutól d.
Harakócz. (Herkócz.) Herkovich. (1321: Suppl. anal. Scep. II. 52.) Herkocz. (1410: Jászó. prot. B.) Harakocz. (1460: Muz. llt.) Ma Harakócz, Szepes-Váraljától k.
Haraszt. Harast. (1425: Dl. 11653.) Markusfalva közelében ék. találjuk.
Heinrich Richter'sdorf. L. Baldfalva a.
Hejmut. L. Arnótfalva a.
Helihvágása. (Helbeczvágása). Hellyhwagasa. (1344: Anjouk. okmt. IV. 471.) Helbechuagasa. (1414: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 68.) A mai Haligócz, Lechnicz m. dk.
Henczfalva. Henczfalua. (1464: Dl. 16020.) A mai Hinczócz, Szepes-Olaszi mellett k. é.
Henczman(-falva). L. Kunczfalva a.
Hisfalva (Hisfalva). Kisfalu. (Nemesi névben. 1368: Dl. 5712.) Hysfalua. (1425: Dl. 11653; 1480: Dl. 18327.) A mai Kissócz, Poprádtól dk.
Holló-Lomnicz. L. Lomnicz a.
Hondormark. (Hundertmark). Hundurmark. (1401: Perényi llt.) Hundertmark. (1437–69: Dl. 17110.) Ma Hodermark, Bélától k.
Hopfengart. (Hopgarten). Hophgart. (1315: Suppl. Anal. Scep. II. 45.) Hobgarten. (1352: Szepesm. tört. társ. évk. II. 114.) Hopfengorth. Hoppongarth. (1408: Dl. 9431. és 9432.) Ma Hobgart (Hofgarten), Ó-Lubló m. dk.
Horka. Horka. (1438: Szepesm. tört. társ. évk. II. 114.) Csütörtökhelytől ény. esik.
Hotkócz. Hodkocz. (1452: Dl. 14576.) Hothkocz. (1460: Muz. llt.) Ma puszta Szepes-Váralja és Zsegra közt.
Hozelecz. Hozelecz. (1504: Szepesm. tört. társ. évk. II. 114.) Poprádtól dk. esik.
Hunczdorf. Villa Canis. (1308: Suppl. Anal. Scep. II. 31., 1348: Wagner. Anal. I. 320., 1519: U. o.II. 194.) Hundsdorf. (1336: Fejér, VIII. 4. 202.) Villa Poloni. (1427: Suppl. anal. Scep. II. 224.) Honczdorf (1431–81: Dl. 12419.) A mai (Hunsdorf) Hunfalu, Kézsmárk m. dny. – Az 1437–69-ben Lomniczczal együtt fölmerűlő «Stepanfalva», valamint az 1445-iki «Zepfalva» szintén e helységnek látszik megfelelni. (Dl. 17110. és Szepesm. tört. társ. évk. III. 25., IV. 64.)
Istvánfalva. Istwanfalua. (1425: Dl. 11654. 11655.) Betlenfalvával és Savnikkal volt határos. Ugyanily nevű (Estfanfalua) helység 1422–23-ban szintén Betlenfalvával együtt merűl föl. (Dl. 11289.) E két helység azonosnak vehető. De mindkettő különbözni látszik az Iglótól dny. eső mai Istvánfalutól, mely 1412-ben merűl föl. (Istvanfalva. Szepesm. tört. társ. évk. II. 116.)
Jabulanc. L. Almás a.
Jakabfalva. (Jakabvágása.) Jakabfalwa. (1454: Muz. llt.) A Perényi- birtokok sorában Richnó, Kluknó sat. helységekkel együtt említik. 1448-ban «Jakabuagasa»-t irnak helyette. (Szepesi kápt. llt.)
Jakabvágása. (Jakabfalva.) Villa Jacubina. (1322: Suppl. anal. Scep. II. 55.) Alsowiacabuagasa. Felsew-. Jacabnagasa. (1408: Dl. 9432.) Villa Jacobi. (1498: Szepesm. tört. társ. évk. II. 116.) A mai Jakubján (Jakabfalu), Ó-Lublótól d.
Jánkfalva. Stokfalva, másként Jankfalva vagy Kloszdorf – ma Hanzovecz, Olaszitól ék. (1480: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 154.)
Jánosfalva. (Jánfalva.) Villa Johannis. (1312: Suppl. anal. Scep. II. 41.) Janofalwa. (1448: Máriássy llt.) Janfalwa. (1465: Dl. 16204.) Janusfalwa. (1475: Dl. 17713.) A Mahálfalva melletti mai Jánócz. (Lásd: Lagyina a. is.)
Jarombina. L. Girem a.
Jazarmegy. (Jazor.) L. Mihályfalva a.
Jekelfalva. Villa Jeclini. (1368: Fejér. IX. 4. 116.) Jekelfalwa. (1477: Dl. 26716.) Krompachtól dk. esik.
Jemnik. Jemlek. (1425: Dl. 11717.) Jemnik. Jempnik. (1426. és 1454: Dl. 11769. és 14789.) Gemnyk. Gempnick. (1453: Akad. kézirattár, Dl. 14599.) Ma Jamnik. Igló és Szepes-Olaszi közt.
Jurgov. (?) 1412: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 25. – Ófalutól ny. d. esik.
Kaczwinkel. Kachwinkel. (1340: Dl. 31090.) Kaczwinkel. (1438: Görgey llt.) Ma Kaczvin (is), Ófalutól kd.
Kakas-Lomnicz. L. Lomnicz a.
Kalács. (Kolacskó.) 1293. után alakúlt. (Wagner. Anal. I. 305. 443.) Kalacs. (1390: Fejér. X. 1. 633.) Kalach. (1391: Suppl. anal. Scep. II. 138.) Ma Kolacskó, Lublótól dnv.
Kalyó. (Kalyava.) Kaloua. (1300: Haz. okmt. VI. 457.) Kalawa. (1310: Szepesm. tört. társ. évk. II. 117.) Kalo. (1454: Muz. llt.) Kalyo. (1460: Dl. 15524.) A mai Kalyava, Olcznó és Richnó közt, a melyekkel együtt Richnó várhoz tartozott.
Kattuny. Kathun. (1345: Wagner. Anal. I. 320.) Szepes-Váralja m. dny. találjuk.
Kázmérfalva. Kazmirfalua. (1438: Dl. 13443.)
Kelecsenfölde. L. Szent-László város a. a birtokosok közt.
Kemenik. L. Stein a.
Keresztfalva. Kerezthfalwa. (1498: Acta p. Advoc. 104–77.) Ma Kreutz, Béla m. kel. – 1401-ben: «poss. Zenthkerezth, Hundurmark, Boorkwth» merűlnek föl, a mint kir. adományúl a Perényiek birtokába jutnak. (Perényi llt.) Szent-Kereszt alatt a fentebbi Keresztfalvát érthetjük, Hodermark m., Borkut előttem ismeretlen. (L. Hondormark.)
Kis-Domán. L. Domán a.
Kis-Kolcsva. L. Kolcsva a.
Kis-Lomnicz. L. Lomnicz a.
Kis-Szalók. Villa S. Michaelis. (1361: Szepesm. tört. társ. évk. III. 24.) Kyszalok. (1431–81: Dl. 12419.) Kézsmárk m. ny. fekszik.
Kis-Tamásfalva. L. Tamási a.
Kis-Toporcz. L. Toporcz a.
Kloszdorf. L. Jánkfalva a.
Klukno. Klykno. (1454: Muz llt.. 1460: Dl. 15524.) Richnó m. fekszik, a melyhez tartozott.
Kolbach. (Kaltenbach.) Kalderbach. (1312: Suppl. anal. Scep. II. 41.) Kaldenbach. (1321: U. o. II. 52.) Kolba. (1465: Dl. 16204.) Kolbah, (1468: Dl. 16649.) Szepes-Váralja m. találjuk.
Kolcsva. (Kolcsván.) Kolchvan. (1282: Dl. 14007.) Kyskolchwan. (1373: Dl. 13477.) Kyzkolzwa. (1474: Dl. 17525.) Kyskolchwa. (1484: Dl. 19218.) Körtvélyessel együtt emlegetik. A mai Kolcsó. Lőcsétől dk.
Kolinfalva. (Kolinócz.) Villa Colinii. (1312: Suppl. anal. Scep. II. 41.) Coloni villa. (1317: Szepesm. tört. társ. évk. II. 106.) Kolynfalva. (1404: Suppl. anal. Scep. II. 147.) Kulynfalva. (1456: U. o. 280:) Cholinowitz. (1452: Dl. 14576.) Kolendorff alias Kolinfalva. (1494: Wagner. Anal. I. 281.) Ma Kolinócz, Szepes-Olaszi és Krompach közt.
Kolyis. (Kojs.) Koys. (1437: Máriássy llt.) Kolys. (1477: Dl. 26716.) Folmarkkal és Sakárral együtt említik. A mai Kojsó-nak felel meg, Gölnicztől dk.
Komárfalva. (Komarócz.) Komarfalva. (1480: Máriássy llt.) Kamarouch. (1341: Dl. 13473; 1436: Szepesm. tört. társ. évk. II. 120.) Ma Komarócz, Horka és Jánócz közt, Poprádtól dk.
Koritnik. Korythnyk. (1297: Wagner Anal. I. 114.) Korythnyk. (1416: Dl. 10417; 1423: Máriássy cs. llt.) Ma Korotnok. Szepes-Váraljától k.
Kosztrosinfő. (?) L. Rikolffalva a.
Koterbach. L. Kuffurbach és Goldbach a.
Köperen. Vilula Kypperserde. (1312: Suppl. anal. Scep. II. 41.) Köperen. (1328: Wagner Anal. I. 198.) Ma Ulozsa, Lőcse m. ék.
Körtvélyes. Grancza. (1399: Suppl. anal. Scep. II. 141.) Kwrthueles. Kerthweles. (1373: Dl. 13477; 1484: Dl. 19218.) Szepes-Olaszitól ny. találjuk.
Kravlyán. Cravan. (Wagner. Anal. III. 165.) Poprádtól dny. esik. – 1436-ban: villa
Michaelis al. nom. Krawen. (Suppl. Anal. Scep. II. 253.)
Krempach. L. Girem a.
Krieg. Crygo. (1355: Wagner, Anal. I. 325.) Krygh. (1431–81: Dl. 12419.) Podolintól ny. esik.
Kromló. Kromlow. (1392: Wagner. Anal. I. 137.) Kromlo. (1484: Dl. 19218.) 1484-ben Kis-Kolcsvával együtt sorolják föl. – (V. ö. Szepesm. tört. társ. évk. IV. 25. és 114.)
Kubach. Kubach. (1294: Rupp. II. 239.) Poprádtól dny. esik.
Kuffurbach. «Poss. Kuffurbach et Lendernow» 1360–64. évben Harasztival és Milajjal együtt merűlnek föl, mint a Görgeiek birtokai. Azonosoknak látszanak az e vidéken 1512-ben föltűnő Kotherbach és Lendva pusztákkal. (Dl. 5179., Acta p. Advoc. 104–77.)
Kunczfalva. Kunchfalva. (1326: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 22.) Villa Henchmanni. (1374: Fejér. IX. 4. 564.) Ma Helczmanócz, Gölnicztól nyd.
Laczenhau. (Laczenseif.) Laczonhau al. nom. Laczonseyf. Laczenhaw al. nom. Laczenseiff. (1408: Dl. 4932., 9433.) Rauschenbach m. említik Lubló tartozékai közt. Ugy látszik a mai Laczkovát kell alatta értenünk, Gnézda m. ny.
Lagyina. Lagyna, Jánkfalva – 1424-ben Filefalvával együtt fordulnak elő. Lagyna – már 1357-ben is. egyedűl. (Dl. 13479., 13480. 13505.) Jankfalva Jánócznak látszik megfelelni. «Lagyna» előttem ismeretlen.
Landek. (Landok.) Landok. (1230: Árpádk. uj okmt. X. 9.) Landek. (1344: Anjouk. okmt. IV. 471.) Ma Landok, Bélától ény. 1313. óta a (1212-ben II. Endre által a sárosmegyei Komlóson alapított) Sz.-Ágoston szabályait követő jeruzsálemi szent-sir kanonok-rendnek (keresztesek) Sz.-Miklósról nevezett prépostságával. (Wagner. Anal. Scep. I. 398.)
Langwartdorf. Villa Byczir. (1360: Suppl. anal. Scep. II. 124.) Poss. Bychir. (1411: Dl. 9825.) Langwarthdorf. (1424: Dl. 13504.) Ma Lengvárt, Lőcsétől k.
Lapsz. Laps. Derenscheyn, Korompah – együtt fordúlnak elő 1437–69-ben. (Dl. 17110.) 1462-ben: Felső-Lapsz is. (L. Berzevicziek a.) Ma Alsó- és Felső-Lapsz, Durstin és Krempach a megye ény. sarkában.
Lassupatak. Nova montana seu aurifodina in vulgari Lassyupatak in teutonico nomine Stilbach vocata. (1344: Wagner. i. m. I. 204.) Judices, iurati et cives de Stilbach. (1346: Anjouk. okmt. IV. 568.) 1358-ban I. Lajos király IV. Lászlótól nyert kiváltságaiban erősíté meg e helységet. 1437-ben mint bányahely (montana) tűnik fö1. (Wenzel. Bány. tört. 82.) Szomolnoktól (l. ott is) ény. esik.
Lazsnópataka. Lásd: Podprocs a.
Leányfalva. Leanfalwa. (1456: Acta p. Advoc. 104–77.) Markus- és Csépánfalva körűl fekhetett.
Lechnicz. Lechnych villa. (1349. és 1351: Anjouk. okmt. IV. 471., V. 528.) Lechnicz. (1393: Dl. 7910; 1415: Dl. 10406.) Villa nova Lechnicz. (1419: Wagner Anal. Scep. III. 185.) Ma Lechnicz és Sub- (Alsó-)Lechnicz. Ófalu m. kel. felé. – 1319. óta a kartauziaknak a Sz.-Szűz és Keresztelő Sz.-János tiszteletére alapított kolostorával. (Prior monasterii ord. Carthus. de valle (vallis) S. Antonii prope villam Lechnicz iuxta fluv. Dunajecz. 1337: Wagner. i. m. 173–180. Conv. mon, vallis. S. Antonii in Donauicz ord. Carth. 1382: Dl. 31110. – Fratres ord. Carth. de Antiqua villa terre Scep. 1452: Dl. 14564. – V. ö. Szepesm. tört. társ. évk. II. 58.)
Lendernó. Lásd: Kuffurbach a.
Leszkován. Lezkowan. (1435: Dl. 13467.) Ma Leszkovján. Igló m. dk.
Lesznicz. Lisnech. (1414: Szepesm. tört. társ. évk. 1V. 68.) Lesznicza. (1441: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 69.) Ma Lesznicz, Ófalutól ék.
Letán. (Leton.) Villa Leton. Letun. (1278.. 1280: Wagner. Anal. I. 297. 111.) Judex de Lethan. (1494: Dl. 25240.) A mai Letánfalva, Csötörtökhely m. d. – Közelében állt a Jordán ispán által 1299-ben a Szent-Szűz, Keresztelő Sz.-János és Sz.-Margit tiszteletére alapított letonkövi vagy menedékkövi kartauzi kolostor. (1307-ben: Carth. de lapide Leton. Később. pl. 1412-ben: Conventus monasterii B. Johannis Baptiste lapidis (de lapide) refugii ordinis Carthusiensis. Lásd a birtokosok közt: menedékkövi kartauziak a. Dl. 1711. és Wagner. i. m. I. 393.)
Levkfalva. Leck. (1280: Wagner. i. m. I. 111.) Lewkfalwa. (1431–81: Dl. 12419.) A mai Levkócz-nak felel meg, Duránd és Farkasfalva közt.
Lisznecz. L. Lesznicz a.
Litmanova. ? 1412: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 25. – Gnezdától é. esik.
Lomnicz. Parva Lumpnicz. (1412: Rédey llt.) Parva Lumpnicia. (1451: Dl. 28988.) Ma is Kis-Lomnicz, Podolintól nem messze dk. – Naglompnich. (1422: Dl. 11289.) Ma Nagy- vagy Kakas-Lomnicz, Kézsmárk közelében dny. Utóbbi 1454-ben és 1498-ban: Kakaslumpnicz. Kakas Lompnycza – alakban is fölmerűl. (Dl. 14788. és Acta p. Advoc. 104–77.) Végül a harmadik ily nevű helységre: Holló-Lomniczra nézve (Podolin m.) lásd: a szepesi káptalan birt. közt. – (V. ö. Szepesm. tört. társ. évk. IV. 141.) E néven előfordúl-e ez időben. – nem tudom.
Lucsivna. (Lucsva). Luchyna. (1382: Dl. 6905.) Lwchwa. (1398: Wagner. Anal. III. 155.) Felka határa egy részének leírásakor tűnik föl: Via qua itur de Lucsivna ad villam Bottis. (1417: Acta p. Advoc. 104–77.) 1382-ben vámszedő hely. – Felkától ny. esik,
Lucska.(?) 1273: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 23. – Lőcsétől k, találjuk.
Ludvig. Lwdwyg. (1408: Szepesi kápt. llt., 1454: Muz. llt.) Krompach, Richnó sat. helységekkel együtt emlegetik.
Lupnak. Lupnuk et alia Lupnuk. (1344: Anjouk okmt. IV. 471.) Lupnak. (1414: Évk, IV. 68.) Ma Lipnik, Ófalutól k.
Mahálfalva, (-földe). Villa Mohol. (1209: Szepesm. tört. társ. évk. III. 11.) Villa Marsilii. (1312: Suppl. anal. Scep. II. 41.) Machalfeulde. (1336: U. o. III. 7.) Villa Marsini. (1349: Suppl. anal. Scep. II. 103.) Machalfalwa. (1422–1423: Dl. 11289; 1425: Dl. 11654.) Csötörtökhely m. fekszik.
Maldur.(?) Szepesm. tört. társ. évk. IV. 24., 65. 69. szerint már 1297-ben. – Podolin m. dny. találjuk.
Margitfalva. Margythfalwa. (1460: Dl. 15524.) Ma Margitfalva vagy Margiczán, Korompachtól dk. – 1300-ban és 1350-ben mint: Senthmargita. Scenthmargita, 1423-ban és 1476-ban pedig mint (a Jekelfalusiak birtoka) «Zenthmargita» helység tűnik föl, 1423-ban vámjával, mely a sárosmegyei Szakalya várhoz tartozott. (Hazai okmt. VI. 457. Anjouk okmt. V. 398., Dl. 11422. és 26712.) Bizonyára az előbbivel azonos.
Marsili villa. L. Mahálfalva a.
Mártonfölde. L. Szent-László város a. a birtokosok közt.
Mátéfalva. Villa Mathei. (1277. és 1331: Acta p. Advoc. 104–77.) Mathefalwa. (1512: U. a.) A mai Matheócz. Iglótól dk. – (V. ö. Rikolffalva.)
Mátyásfalva (-vágása). Mathesuagasa. (1344: Dl. 31090.) Mathiasfalva. (1352: Anjouk. okmt. V. 586.) Ófalu m. d. találjuk.
Mécsedeletfalva. (Micseletfalva.) Micheleth. Michelethfalva. (1351: Suppl. anal. Scep. II. 104. 106.) Myczedelethfalwa. (1411–18: Dl. 13499.) Ma Mecsedelfalu, Csötörtökhely m. dk. – 1448-ban Jánosfalvával együtt «Michelethfalwa» nevű praedium is szerepel. (1448: Máriássy llt.)
Mengusz. Mengusz. (1398: Wagner. Anal. III. 155.) Ma Menguszfalva. Felkától k.
Mihályfalva. Michalfalua. al. nom. Jazarmegy, Pertinencie, Ponchfelde, Hegy, Welczepataka, Hennengpataaca, Buchtahege. (1426: Dl. 11867.) Talán a mai Mihalicska p. értendő, Felső-Szalók m. d. – 1476-ban: «predium Jazor al. nom. Welcz» fordúl elő. (Dl. 26712.) Ugyane birtokokat 1342-ben (Jazormegy, Velchpotoka, Henningpotoka, Zolokhege, Ponchfeulde) és 1349-ben (J. Wlchynepataka, H. Buhtahege, P.) is emlegetik. (Anjouk, okmt. IV. 191., V. 381. – L. Velkenye és Kravlyán a. is.)
Miklósfalva. Villa Sanctí Nicolai. (1317: Suppl. anal. Scep. II. 50.) Myklosfalwa. (1401: Dl. 8627.) Poprádtól dk. esik. 1416-ban nemesi névben Szent-Miklós alakban szerepel. (Suppl. anal. Scep. II. 201.)
Milaj. Milay. (1360–64: Dl. 5179; 1487: Dl. 32170.) Vitkfalvával együtt említik. – Ma puszta Vitkócz és Körtvélyes vidékén.
Mindszent. Mendzenth. (1349. 1351: Anjouk. okmt. V. 321., 458.) Villa Omnium Sanctorum. (1352: U. o. 612.) Petendorf. (1452: Dl. 14576.) Ma Mindszent (Betendorf) Szepesvártól ék.
Nádasd. Duo Nadoss. (1312: Suppl. Anal. Scep. II. 41.) Nadasd. (1464: Dl. 16020; 1468: 16649.) Körtvélyessel, Baldfalvával és Henczfalvával együtt emlegetik. Ma puszta Nádas vagy Tersztyán néven, Hinczócz és Baldócz közt. 1368-ban kijelölt kir. ember nevében «Teresten» alakban találjuk föl. (Dl. 5712.)
Nagy-Lomnicz. L. Lomnicz a.
Nagy-Répás. L. Répás a.
Nagy-Toporcz. L. Toporcz a.
Nemes-Gargó. L. Görgő a.
Nerau. (Nerer.) L. Őr a.
Nisicz. (Nisznecz.) Villa Nyznecz prope Donaycz. (1326: Wagner. Anal. III. 176.) Poss. Nysicz. (1382: Dl. 31110.) Ma Nedecz, Ófalutól ény.
Ó-Leszna. L. Erdőfalva.
Ó-Rauschenbach. L. Rauschenbach.
Olcznó. Altznow quae villa alibi Detrici appellatur. (1312: Suppl. anal. Scep. II. 41.) Villa Ditrici. (1317: Szepesm. tört. társ. évk. II. 107.) Altznow. (1399: Suppl. anal. Scep. II. 141.) Olczno. (1460: Dl. 15524.) Alzna. (1487: Wagner. Anal. I. 280.) Szepes-Olaszi mellett dny. találjuk.
Olsavicza. (Olsafka, Olswa.) Olsowycha. (1350: Anjouk. okmt. V. 398.) Olsva. (1399: Suppl. anal. Scep. II. 142.) Orsowycza. (1481: Dl. 15654.) Zsigra és Podprocs helységekkel együtt emlegetik. Az utóbbitól ény. esik. – Más «Olsovica» fordúl elő 1245-ben. (Szepesm. tört. társ. évk. III. 13.) Ez a mai Olsavkának felel meg, (Olaszi m. ék.) mely e néven – Olsafka – 1460-ban is fölmerűl. (Muz. llt.), 1300-ban pedig: «Olsoua» alakban. (Haz. okmt. VI. 457.)
Oszturnya. (?) 1313: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 25. – Ófalutól dny. esik.
Őr. Eur. (1251: Hazai oklt. 23.) Nyrer. (IV. László kora: Wenzel. Árp. IX. 563., 1290: U, o. X. 9.) Ewr villa. (1302: Fejér, VIII. 1. 93.) Nerau. (1449: Wagner. Anal. I. 63.) Nerer. (1498: Acta p. Advoc. 104–77.) Ma Nagy-Eőr (Sztráska, Nehre) Kézsmárk m. ék. (E helység a szomszédos (Nagy-) Bélával szemben Kis-Béla nevet is viselt. L. Suppl. anal. Scep. II. 201.)
Pálócz. Lásd: Porács.
Petendorf. L. Mindszent.
Petenye. Poss. Pechenie. Pethenye. (1383: Dl. 13487.) Tán Pikfalva és Ábrahámfalva körűl feküdt.
Petersdorf. Petersdorf. (1408: Dl. 9432. és 9433.) Lubló tartozékai közt emlegetik. Már 1315-ben előfordúl «villa Petri» alakban. (Suppl. anal. Scep. II. 45. ). E forrásmű szerkesztője szerint a mai Kamjonka. E falu azonban más néven szerepel a XV. sz. elején. L. Stein a.)
Petrócz. Petrocz villa. (1464: Dl. 16022.) Ma puszta Grancs m., a melylyel kapcsolatban fölmerűl.
Pikfalva. Puekfalwa. (1441: Dl. 13492.) Pikfalua. (1436: Dl 13513.) Pitkfalua. (1447: Dl. 14086.) Ábrahámfalvával volt szomszédos. Ma Pikócz, Ábrahámfalu és Csontfalu közt.
Pikó. Pykno. (1454: Muz. llt.) A (Krompach-vidéki) Perényi-uradalomban sorolják föl.
Pissarócz. (?) Szepesm. tört. társ. évk. IV. 131. – Ma puszta Kattuny m. ny.
Plavnícz. Scnltetus de Plaunicz de distr. Plaucz. (1382: Dl. 31110.) A lechníczi kartauziaké volt.
Podprocs. Blasyneupataka. Blasynowpatak. (? 1321: Suppl. anal. Scep. II. 51.) Pochproch al. nom. Lazsnowpataka. (1350: Anjouk. okmt. V. 398.) A mai Podprocs, Szepesvártól kissé ék. – 1408-ban és 1454-ben Richnó, Kályó és más, a Perényi-uradalomhoz tartozó helységekkel együtt egy «Pothproch»-ot is említnek. (Szepesi kápt. llt., Muz. llt.) Volt-e e tájon is ily nevű falu, döntsék el hivatottabbak.
Pokoj. Pokay. (1278: Kubinyi. I. 102.) Farkasfalvával együtt tűnik föl.
Polán. Polan. (1242. 1309: Szepesm. tört. társ. évk. III. 15.) Ma Pavlján, Szepes-Váraljától ény.
Poloni villa. L. Hunczdorf a.
Polyánk. (Polyánka.) Polyank al. nom. Babarethy. (1352: Anjonk. okmt. V. 622.) Palyank. Palyanka. (1415., 1416: Dl. 10338.. és 10417.) Kyspolyanka. (1464: Dl. 16020.) Szalók határosaként említik. A mai Polyanócznak felel meg, Felső-Szalóktól d. – «Babareche» nemesi névben már 1346-ban fölmerűl. (Anjouk. okmt. IV. 568.)
Pongráczfalva. Pongrachfalwa. (1410: Kapy cs. llt. K. fasc. II. n. 3.) Pancraczfalua. (1429: Haz. oklt. 389.) Szepes-Váraljától ék. esik.
Porács. Weresheg al. nom. Palocz. (1474: Dl. 17602.) Werezheg et (!) alias Rothenberg. (1476: Dl. 17795.) Megfelel a mai Porácsnak. (Iglótól dk.) mely «Porach» alakban 1474-ben és 1512-ben merűl föl. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 23., Acta p. Advoc. 104–77.)
Prakendorf. (Prakfalva.) Villa praconis. (1368: Fejér. IX. 4. 116.) Gölnicztől dny. esik.
Primfalva. Villa Primi. (1312: Suppl. anal. Scep. II. 41.) Villa Prymfalva. (1411: Wagner. Anal. I. 422. és helyesebben Suppl. anal. Scep. II. 167–169.) Prynfalwa. (1412: Lőcse vár. llt. Vl. 6.) Ma Primócz, Csütörtökhelytől ny.
Puszta-Erdőfalva. L. Erdőfalva a.
Ragyolcz. Radyolcz. Redyolcz. (1347: Anjouk. okmt. V. 65., 1439: Dl. 13390; 1443: Dl. 13718.) Ragyonch. (1418: Máriássy cs. llt.) A mai Ordzovján, Szepesvártól ék.
Rauschenbach. Haereditas Ruschenbach. (1303: Suppl. Anal. Scep. II. 23.) Antiqua Rauschenbach. Nova R. (1408: Dl. 9432.) Ma Alsó- és Felsó-Ruzsbach (Rauschenbach), Gnezda és Podolin közt.
Relyov. L. a landeki keresztesek a.
Remete. Remethe. (1255: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 24., 1338: Wagner. Anal. I. 203.) Villa Heremitae. (1374: Fejér. IX. 4. 564.) Ma Szepes-Remete (Einsiedl), Szomolnoktól (l. ott is) ék.
Répás. a) Repas villa. (1310. 1321: Szepesm. tört. társ. évk. III. 17.) Repach. (1319: Lőcse vár. llt. VI. 2.) A mai Alsó-Répás, Lőcsétől ék. – b) Repecz. (1498: U. o. 18.) A mai Felső-Répás, u. o. – Már 1347-ben főlmerűl ezek egyike gyanánt: Nagy-Repas (Wenzel. Bány. tört. 99. l.). az 1400. évi Görgei-féle osztálylevélben: Nagrepas poss. és Wyrepas villa. – 1454-ben: Repas és Alsorepas, – 1474-ben pedig: Felsewrepas. (Görgey llt.)
Repiszko. (?) 1400 körűl: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 25. – Ófalutól nyd. esik.
Réti. Poss. Rethy al. nom. Chakanfeld. Majd: Zaluhan. Zalusan. (1412–14: Dl. 14008.) Valahol Szepesvár körűl keresendő. Megfelelhet az 1297-ben és 1309-ben fölmerűlő «Chacan»-nak, mely ma Nemessán nevet visel. (Szepesm. tört. társ. évk. II. 105.)
Ribnik. A XIII. sz. végén. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 112.) Ma Ribnicsek p. Váraljától d.
Richnó. Ryhno. (1460: Dl. 15524.) Krompachhoz közel találjuk, keletre.
Richwald. (Reichwald.) Hyhwald. Reychwald. (1397: Dl. 13489. és 1390.) Ma is mindkét néven nevezik. (Podolintól ény.)
Rikolffalva. 1378-ban kapják I. Lajostól. a tótselymesi Apródok «poss. seu terras Costrosynfew al. nom. Rykolfalwa. prope fluvium Harnad et Mathefalua al. nom. Bela»: 1382-ben megerősíttetnek: «Cosarosinfew et Mathefalwa in utraque parte fluvii Harnad» birtokában. (Dl. 6497., 6498.) «Silva seu terra Bela» már 1277-ben, «poss. Bela» pedig 1341-ben fordúl elő e tájon. (Acta p. Advoc. 104–77., Dl. 13474.) Kélségtelenűl a mai Mátéfalvának egy (határ-)része értendő. (Iglótól dk.)
Risovecz. (Risócz.) Rysowecz. (1460: Dl. 15524.) Ma Hrisócz, Richnó m. é. 1350-ben: Gyonfalva alakban merűl föl. (Szepesm. tört. társ. évk. II. 113.)
Rókusz. Rokus. (IV. László kora: Árpádk. uj okmt. IX. 563.) Roguz. Rwkws. (1412–18: Dl. 9872; 1431–81: Dl. 12419.) Bélától ny. esik.
Reskfalva. Roskfalua. (1424: Dl. 13504.) Dolinával volt szomszédos. A mai Roskócz, (Dolyán és) Lőcse m. k.
Sagittarii villa. 1349: Suppl. anal. Scep. II. 104. l. – A kismegye terűletén feküdt.
Savnik. Schaunik villa. (1294: Fejér. VI. 1. 330.) Chonyk. (1425: Dl. 11654.) Káposztafalu m. ény. fekszik. – A Boldogságos Szűzről nevezett (savniki vagy szepesi) cistercita rendű apátsággal, mely 1216-ban vagy 1222-ben alakúlt. (Abbas monasterii B. M. V. de Scepus iuxta Schevnik. 1436: Wagner. Anal. I. 426. – V. ö. Rupp. II. 238.)
Sancti Michaelis villa. L. Kis-Szalók.
Schewerberg. Schewerberg. (1414: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 68.) Ófalu vidékén feküdt?
Sehönau. (Sunyava). Schonaw. Schonau. (1321: Fejér. VIII. 2. 311.) Schovna. Sunyava. (1398: Wagner Anal. III. 155.) Ma Alsó- és Felső-Sunyava, Poprádtól ny.
Schönwald. Senewalth. (1310: Suppl. Anal. Scep. II. 32.) Swnuald. (1400: Görgey cs. llt.) Schoenwalt. (1439: U. o.) Sonwald. (1454: U. o.) Ma puszta Podolin m. ény.
Silvestri villa. L. Erdőfalva a.
Sriptoris villa. (Schreibersdorf.) L. Almás a.
Stein. Steyn. (1408: Dl. 9432.) Lubló várhoz tartozott. Ma Kamjonka (Stein, Köve falva) Ó-Lublótól ény. – Ugyane helység ugyanez évben (Dl. 9431.) «due Kemenyk» alakban tűnik föl Lubló tartozékai közt; 1352-ben pedig: «Villa Lapidis» néven. (Suppl. anal. Scep. II. 108.) Lásd: Petersdorf a. is.
Stepanfalva. L. Hunczdorf és Csépánfalva a.
Stevkfalva. Stewkfalwa. (Miként fordúl elő. L. a velezdi Kövér cs. a.)
Stokfalva. Lásd Jánkfalva a.
Stóla. Stola. Stole. (1319–1412: Acta p. Advoc. 104–77.) A XIV. sz. eleje óta a B. Szűznek szentelt benczés kolostorral. – A Poprád forrás-völgyében, Felkától ény. találjuk.
Svábfalva. (Sváb, villa Svevi.) Zoap. (1414: Dl. 10178.) Villa Sweui. (1427: Suppl. Anal. Scep. II. 224.) Villa Svevi. (1428: Wagner. Anal. Scep. III. 54.) Swapfalwa, máskor: poss. Swap. (1507. és 1517: Acta p. Advoc. 104–77.) Ma Svábócz, Poprádtól kd.
Szadek.(?) 1342: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 24. – Lubló m. k. találjuk.
Szaloba. Saloba. (1456: Acta p. Advoc. 104–77.) Wagendrüssel és Toplicza közt feküdt valahol.
Szalók. L. Sárosmegyében Szalók helység, Szepesben pedig, Szalók város a. is.
Székelyfalva. (Székfalva. Szék.) Zeek. (1300: Haz. okmt. VI. 457., 1460: Muz. llt.) Zyk. (1428: Máriássy llt.) Zekelfalwa. (1460: Dl. 15524.) Zeekfalva. (1463: Szepesm. tört. társ. évk. III. 33.) Richnó vár tartozéka gyanánt merűl föl. (1460.) Ma Szlatvin, Krompachtól é. (Szepesm. tört. társ. évk. IV. 7. – L. Fel-Szék a. is.)
Szent-András. Zentandras. (1412–18: Dl. 9872.) Poprádtól dk. esik.
Szent-Erzsébet. Zenthelsebeth in districtu Donauicz. (1439: Görgey llt.) Krompach és Lapsz helységekkel együtt sorolják föl.
Szent-György. Zenthgyurth. (Zenthgorgh. Zendgyewrgh) és Zenthlerincz (Zenthlerench, Zendlerycz) 1418-ban, 1439-ben és 1486-ban Ragyolczczal együtt tűnnek föl. (Máriássy cs. llt., Dl. 13390., 19155.) Szentgyörgy a mai Orlócz pusztának felel meg, Szent-Lőrincz pedig Brutócznak d. és é. felé Podprocs m. (V. ö. Szepesm. tört. társ. évk. III. 33. 34.)
Szent-Kereszt. L. Keresztfalva a.
Szent-Lélekfalva. L. Zsigra a.
Szent-Lőrinez. L. Szent-György a.
Szent-Margita. L. Margitfalva a.
Szent-Márton(hegy). Scepus Capitulum. (1264–1478: Szepesm. tört. társ. évk. III. 21) Sanctus Martinus ubi capitulum haberet residenciam. (1348: Anjouk. okmt. V. 234., 1400: Wagner, i. m. I. 417.) Mons S. Martini. (1494: U. o. I. 851.) Ma Szepeshely vagy Szepes-Káptalan, Váralja m. ny. – 1198 (1202) óta a Szent-Mártonról nevezett szepesi társas káptalan vagy prépostság székhelye.
Szentmihály(-ur). L. Markusfalva város a.
Szent-Miklós. L. Miklósfalva a.
Szlovinka. Abucuk. (1368: Fejér. IX. 4. 116.) Abacuk. (1374: U. o. 564., – V. ö. Szepesm. tört. társ. évk. II. 102.) Zlowinka utraque. (1460: Dl. 15520.) A mai Alsó-(Abaczuk) és Felső-Szlovinka, Krompachhoz nem messze dny.
Szombach. (?) Lásd: Girem.
Sztojánfalva. Stoyanfalua. (1340: Dl. 31090; 1388: Dl. 26569; 1412: Rédey cs. llt.) «Terra Stoyanfeide» 1411-ben tűnik föl s kétségtelenűl a mai Sztrázsa (Michelsdorf) egy részének felel meg. (Wagner, i. m. 422. l., Szepesm. tört. társ. évk. IV. 133.) Villa Stojanfalva in vicinatu … civitatis Montis sancti Georgii adiacente. (1411: Suppl. anal. Scep. II. 169. l.) Az előbbivel azonos lehet.
Sztragár. Ztragar. (1344: Anjouk okmt. IV. 471.) Ma Zsdjár, Podolintól ny. é.
Szulin. (?) 1342: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 24. – Lublótól ék. esik.
Tamási. (Tamásfalva.) Thomasi major, minor. (1278: Szepesm. tört. társ. évk. III. 29.) Keth Thamasy. (1320: Jászó. prot. B. f. 36.) Kis-Tamásfalva fordúl elő 1367-ben. (Szepesi kápt. llt. scr. 3. f. 2. No 7.) Thomasy. Thamasy. (1383: Dl. 26569.) Villa Thomae. (1412: Suppl. anal. Scep. II. 179.) A mai Tamásfalu (Tamsdorf, Thomasdorf) Csötörtökhelytől d. – (V. ö. 1378: Dl. 6543.)
Teplicz. Teplicza. (1354: Szepesm. tört. társ. évk. III. 29.) Teplika. (1436: U. o.) Tepliska. 'I'eplyka. (1436: Suppl. anal. Scep. II. 253. 254.) Poprád m. ny. felé fekszik.
Tersztyén. L. Nádasd a.
Tobiásfölde. Tabyasfelde poss. (1410: Rédey llt. Csötörtökhely táján feküdt? (V. ö. Rupp, II. 175.)
Toplicza. Topylicha. Toplicze. (Nemesi névben. 1412: Acta p. Advoc. 104–77., 1474: Dl. 17602.) A Markusfalva melletti mai Teplícska értendő.
Toporcz. 1256. után alakult. (Wagner. Anal. I. 136. 442.) Tupurch. (1323: Szepesm. tört. társ. évk. III. 30.) Nogtoporch. Kystoporch. (1400: Görgey llt.) Thoporcz. Kysthoporcz. (1454: U. o) Podolin m. ény. találjuk.
Tornalja. Tornalia poss. (1399: Dl. 8420; 1416: Dl. 10194.) lgló körűl, a Hernád m. feküdt.
Tótfalu. Villa selavonicalis. (1311: Wagner. Anal. I. 397.) Tothfaluw. (1382: Dl. 6905.) Thotfalu. (1431–81: Dl. 12419.) 1382-ben vámhely. – Ma Szepes-Tótfalu (Wünschendorf), Béla m. kissé ény.
Tót-Gargó. L. Görgő a.
Uj-Lechnicz. L. Lechnicz a.
Uj-Lubló. Vylyblyo poss. seu villa. Ú-Lubló várossal (opp.) együtt szerepel 1408-ban. (Dl. 9432.) Ó-Lublótól d. ma is megvan.
Uj-Rauschenbach. L. Rauschenbach.
Ujvágás. Wyuagas. (1344: Anjouk. okmt. IV. 471.) Ófalu és Lechnicz körűl merűl föl. – Ily nevű falu szerepel Richnóval, Kluknóval sat. együtt is, a Perényi-birtokok sorában, 1448-ban és 1454-ben. (Szepesi kápt. llt., Muz. llt.)
Urbánfalva. Villa Urbani. (1343: Suppl. anal. Scep. II. 92. l.) Urbanfalwa. Wrbanfalwa. (1475: Dl. 17665; 1494: Dl. 25240; 1494: Dl. 20250.) 1494-ben szomszédosai: a Csantafalviak, Szentandrásiak, Erdősfalviak, Mahálfalviak, továbbá Letán falu, Káposztafalu sat. Tehát a kis-megyében vagy annak határszélén fekhetett.
Velkenye. Wlchyna. (1346–49: Anjouk. okmt. IV. 584., V. 321.) Wlchyne. (1350. és 1351: U. o. V. 887. 458.) Wylchynie poss. (1431: Máriássy llt.) Welchene pred. (1479: U. o.) Szepesvár és Mindszent körűl feküdt.
Viborna. L. Birbron a.
Vidnicz. (Vidernek.) Wydnicz. (1425: Dl. 11654.) Schawnik m. (Istvánfalva határában) említik. Ott találjuk ma Vidernik falut, mely azonban «Vidernek» alakban is fölmerűl 1398-ban. (Wagner. Anal. Scep. III. 155.)
Vikardi. Vykardi. (1283: Wagner. Anal. III. 155.) Ma Vikartócz, Poprádtól dny.
Vilksdorf. Wylkosdorff. (1312: Wagner. Anal. I. 198.) Wykistdorph. (1317: Szepesm. tört. társ. évk. III. 32.) Vilgustorph. (1427: Suppl. anal. Scep. Il. 224.) Ma Vilkócz, Lőcsétől ény.
Vinyecz. Vyhnech. (1331: Acta p. Advoc. 104–77.) Jemnik határjárásakor említik, mint határos falut.
Vitkfalva. (Vitfalva.) Vythfalva. Vithkfalva. (1395: Dl. 13488; 1487: Dl. 32170.) Ma Vitkócz. Iglótól kel.
Vojkfalva. Woykfalva. (1301–1367: Dl. 13471; 1494: Dl. 20250.) A mai Vojkócz, északra Krompachtól, a melylyel együtt fordul elő 1494-ben.
Zabsfalva. Zabschfalva. (1326: Suppl. anal. Scep. II. 69.) Kakas-Lomnicz és Izsákfalva közt fekhetett.
Zaluzsán. L. Réti a.
Zavoda. Zawoda. (1456: Acta p. Advoc. 104–77.) Ma Zavadka, Wagendrüssel (Merény) m.
Zsakár. Zachari. (1374: Fejér. IX. 4. 564.) Sakaar. (1477: Dl. 26716.) A mai Zsakarócz. Krompachtól dk.
Zsegra. (Zsigra.) Sygra. (1300: VI. 457., 1350: Anjouk. okmt. V. 398.) Villa de Sancto Spiritu. (1337: Szepesm. tört. társ. évk. III. 20.) Segre. (1461: Dl. 15654.) Ma Zsegra, Szepes-Olaszi m. é.
Összesen: 224 helység.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
