VÁROSOK:
VÁROSOK:
Agyagos. 1471-ig a szeri Pósafiaké volt, István magtalan halálakor gúti Országh Mihály és nádasdi Ongor János kapta. Úgy látszik azonban a XV. század végén már a gersei Petők bírták.
Haram. L. Haram várnál.
Illyéd. (Elyad.) Elyad. Elyed. Ilyeed. (1333. 1464.) A benne állt várral együtt egy oláh kerület székhelye volt. (Ennek tartozékaira nézve l. a Varányi cs. a.) 1428-ban Zsigmond király «oppidum nostrum»-nak czímezi. Ma Illadia, Oraviczától d. (Y. ö. Temesmegyében, a maczedóniai Dancs-fi cs. a.)
Kőszeg. Kuzegh. Kwzegh. (1370. 1472.) Kwzeg prope Posesyn. (1434: Mon. Slav. Merid. XXIII. Acta Bosnae. 142. 1.) Opidum (regis) desertum wolahicale Kewzegh appellatum in districtu de Haram. (1444: tancsi Földvári cs. letéte az Orsz. Lltárban, n. 85.) 1370-ban a galambóczi, majd a harami várhoz tartozott. 1444-ben I. Ulászló király, mint elpusztult várost, Domsosi vagy Damsosi Musinának, Csornai Mihálynak és Bizerei Miklósnak adta, a miháldi kerületben szokásos (oláh nemesi) szolgálmányok kikötésével. A Bizereieknek 1472-ben is volt benne részök, melyet akkor a Dócziaknak vetettek zálogba. – A megye déli részében a Duna mentén feküdt, a mai Pozsezsena környékón, úgy látszik Palánka felé.
Kövesd. Oppidum Kewesd. (A XV. század első felében: Kállay cs. llt., a XIV. század végén elhelyezve.) – L. a hasonló nevű várnál.
Mező-Somlyó vagy (Nagy-)Somlyó. Mezeusumlow. (1270.) Mezewsomlo. (Páp. tiz.-lajstrom. 149. l.) Mezew Somliow. Mezousomplou. (1364., 1378., 1425., 1437. sat.) Somlou maior. (1437.) 1343-ban, 1370.ben és 1389-ben civitas-nak czímezik, 1424-ben pedig oppidum-nak. Már a XIV. században s a XV-ikben is törvénykezési helye a megyének. (Adatok főleg a Kállay cs. levéltárában.) 1454-ben (a királytól) cserében a szentmiklósi Pongráci Jakab kezére került, ki ez évben a «comes de Somlow» czímet is viseli. Somlyót ekkor Temeshez számítják – bizonyára tévesen. A mai a temesmegyei Nagy-Semlaknak felel meg, Dentától keletre. (V. ö. 1454-hez: Letopis Matice Slovenskej. XI. évf. II. füz. 77. l.)
Milos. Mylos oppidum. – L. a szeri Pósafiak a.
Péterfalva. Petherfalwa op. (1471.) L. ugyanott.
Pozsazsin. Posesyn iuxta Danubium. Banus de Posesyn. (1434: Mon. Slav. Merid. XXIII. Acta Bosnae. 142. 1.) Bozazin. Oppidum Pozazin. (Mátyás kir. korában: Bonfini Dec. IV. lib. 1. és Dec. IV. lib. 4., 1606. évi kiad. 543. és 582. l.) Bizonyára a hasonló nevű várhoz tartozott s így királyi birtok volt. Ma Pozsezsena, a Duna mellett, Fehértemplomtól dk. (V. ö. különben: Aschbach. Gesch. K. Sigismund, III. 464–5.)
Szönyes. Csak 1471-ben fordúl elő, mint «Oppidum Zewnyes, Zewues». (L. a szeri Pósafiaknál.)
Ősszesen: 10 város.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
