Ábel. Abeel. (1357: gr. Zichy cs. okmt. III. 69., 1445: Zsélyi llt., 1454: Kismart. llt. 32. EE. 437., 1466: Dl. 16378.) Habel. (1361: Kismart. llt. i. h. n. 198.) Abel. (1392: gr. Zichy cs okmt. IV. 498., 1397: U. o. V. 32., 1458: Kismart. llt 32. EE. 450., 1468: Dl. 16633) Részben köznemeseké volt, részben (1466-ban) Máré várához tartozott. Utóbbinak környékén feküdt; Jánositól é.-ék. felé.
Ábr(ah)ám. (Ábrám-monostora.) Monasterium de villa Abram. (1280: Haz. okmt. VI. 259) Monasterium ordinis Cisterciensis B. Marie V. de Abram. (1292- 1351: Fejér. VI. 1. 228., IX. 2. 121.) Ecclesia B. Virginis de Abraam, (1315: Kismart. llt. 35. G. 171.) Monasterium B. Marie V. Abram Monostra. Villa Abraham. (1343: Fejér. IX. 1. 163) Villa Abraham. (1450: Zsélyi llt.) Terre … penes fluvium Kapos, intra metas possessionis Abraham. (1453: Dl. 36791.) A Bold. Szűz tiszt. szentelt cziszterczita apátsággal, melynek 1263–1280-ban Mojs királynői tárnokmester, – 1343-ban a Dáróiak (Majos-ok) a patronusai. 1450-ben (részben) Dáró várához tartozott. – A Dombovártól észak felé elterülő vidéken feküdt, a Kapos folyó mentén.
Ad. Ady. (Nemes nevében. 1407: Kismart. llt. 35. B. 31) Poss. Aad. (1443: Kismart. llt. 35. B. 42., 1482: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3., fasc. 10., num. 3.) Részben köznemeseké, részben a henyei Tiburczoké volt. – Tamási, Regöly sat. vidékén kereshetjük.
Agár(d). Agary. (1292 körül: Árpádk. új okmt. X. 108.) Agar. Agard. Nemesek nevében. 1466: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3., fasc. 6., num. 54., 1471: U. o. lad. 3., fasc. 9., num. 4.) Poss. Agar. (1477: Dl. 17988.) Ma Agárd, Szegszárdtól ény.
Agyagos. Poss. Agyagos. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Részben Anyavárhoz tartozott. A mai Baranya és Tolna vármegyék határvidékén, Mágocs, Rácz-Kozár sat. táján kereshetjük. (V. ö. az Agyagosi cs. alatt, az 1482. évhez.)
Ág(y)i. Poss. Aghy. (1459: Dl. 15397.) Uzd, Végfalu és Belcs (Bölcs) helységekkel együtt merül föl, tehát hihetőleg ezek vidékén (Kölesd táján) feküdt.
Al-Két. L. Kér helység a.
Al-Petörd. L. Peterd (Petörd) helység a.
Al-Szántó (puszta). L. Szántó helység a.
Alap(c)s. (Alapsi.) L. Halapcs helység a.
Almás. – a) Poss. Almas. 1447: Kismart llt. 32 EE. 425., 1493: U. o. 35. C. 48., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Poss. Kysalmas. (1472: Kismart, llt. 45. C. 47. et NB., 1490: U o 45. C. 58. et NB.) A maczedóniai Dancs, Poki sat. családoké volt, 1510-ben Anyavárhoz tartozott. Ma puszta Mágocstól délre, Baranyavármegyében. – b) Almas. (1450: Muz. levéltár., 1478: Haz. okmt. IV. 429.) A Niczkieké volt. Ma puszta, Szegszárdtól délre. – c) Végül úgy látszik a megye középső tájain (Regöly és Kölesd vidékén) is volt egy Almás nevű helység, melyet részben a Kanizsaiak (1410.), részben a Dama család (l. ennek idéz.) birtokában találunk. – d) L. Vég-Almás helység a.
Alsó-Bágyon. L. Bágyon helység a.
Alsó-Egres. (Al-Egres.) L. Egres helység a.
Alsófalu. Alsofalw. (1494: Bakocs-Codex. 442. l.) Bizonyára a titeli prépostságé volt (l. ott) s Kesztölcz vidékén feküdt.
Alsófalu. (Alfalu.) Villa Olfolu. (1280: Haz. okmt. VI. 259.) Villa Alsofalw. (1450: Zsétyi llt.) Részben az ábr(ah)ámi monostoré volt, részben Dáró várához tartozott. – Ma Alsó puszta néven találjuk meg, Kercseliget és Atala közt, Somogyvármegyében a tolnai határszélen.
Alsó-Középfalu. L. Középfalu helység a.
Alsó-Majsa. L. Majsa helység a.
Alsó-Pabar. (Al-Pabar.) L. Pabar helység a.
Alsó-Székely. L. Székely helység a.
Alsó-Tengelicz. L. Tengelicz helység a.
Alsó-Varga. L. Varga helység a.
Alsó-Závot. L. Závot helység a.
Anya. Anya. (1447: Kismart. llt. 35. C. 46., 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num. 20., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok I. 1.) A györgyi Bodóké volt, a kiket olykor e faluról is neveztek. – A mai Janya puszta őrzi nevét. Tolnától nyugatra, Zomba mellett, közel a Sárvízhez. (V. ö. Anyavár másként Sártornya vár a.)
Apar. (Apor.) Generacio Apour. Possessio Apour, Apur. Prepositus de Apour. (1342: Zichy okmt. II. 51.) Apoor. (1344: U. o. 96.) Opor. Opoor. (1344: U. o. 116. és 138.) Kisapar, (1397: Dl. 8223.) Forum comprovinciale in villa Apar. (1401: gr. Zichy cs. okmt. V. 251.) Prepositus (ecclesie B. Marie Virginis) de Apor. (1445: Dl. 9087; 1460: Fejérvári ker. konv. házi llt., lad 3. fasc. 8. num. 4.) Kysapar, Naghapar (1498: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num. 20.) A Bold. Szűz tiszteletére szentelt prépostsággal. Hetivásáros hely volt. – Ma Apar, Szegszárdtól nyugatra (L. Varasd m.-városnál is.)
Apáti. L. Baranyavármegyében.
Apor. Apoor. (1314: Dl. 1847; 1421: Dl. 11072.) Opour. Opor. (1325: Anjouk. okmt. II. 199.; 1336: U. o. III. 280., 308., 309.) Apor (1336: Dl. 3025; 1387: Dl. 7326; 1392: Dl. 7811; 1450: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 7. num. 4.) Opowr. (1337: Anjouk. okmt. III. 436.) Poss. Palfalwa. (1462: Dl. 15705.) Poss. Apor al. nom. Palfalwa. (1463: Dl. 15844.) A mai Pálfa helységnek felel meg, Simontornya közelében dk.
Ar(a)csa. Horcha. (1193: Knauz. Mon. Strig. I. 142.) Poss. Archa. Nobiles de Archa. (1358: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 1. num. 19., 1419: U. o. lad. 3. fasc. 4. num. 14., lad. 3. fasc. 4. num. 17., 1436: U. o. lad. 2. fasc. 9. hum. 87., 1447: U. o. lad. 3. fasc. 6. num. 65., 1452: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 11., 1472: U. o. lad. 3. fasc. 9. num. 12., 1482: U. o. lad. 3 fasc. 10. num. 3.) Poss. Harcha. (1407: Kismart. llt. 35. P. 338. Nb.) Terra Archa. (1419: U. o. lad. 3. fasc. 4. num. 13.) Poss. Horcha (1436: U. o lad. 3. fasc. 6. num. 5.) Arcza. (1452: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 12.) Aracha. (1487: U. o. lad. 3. fasc. 10. num. 16.) Részben a fejérvári kereszteseké volt. Henye tőszomszédságában, s így Tamási és Regöly vidékén feküdt
Aszuágy. Azzywagh. (1494: Bakos-Codex. 442. l.) Bizonyára a titeli prépostságé volt (l. ott). Ugy látszik azonos a pápai tizedlajstromban említett «Azaag» nevű plébániával, mely a mai Ozsák pusztának felel meg, Szekszárdtól dk., a Duna mellett. (Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 253.)
Atala. (Atila.) Atila. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 90) Felsewathala. (1450: Zsélyi llt.) Dáró várához tartozott – Ma Somogyvármegyében találjuk, Dombovár közelében ny.-é.
Atrián. (Aterján.) Athryan. Atryan. (Nemesek nevében. 1419: Dl. 10788; 1445: Muz. levéltár, 1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) Atheryan. (1460. 1476: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad 3. fasc. 8. num. 4. és lad. 3. fasc. 9. num. 23., 1482: U. o. lad. 3. fasc., 10. num. 3., 1495: U. o. lad. 2. fasc. 7. num. 61.) Az 1542. évi adólajstromban «Atthoryan» a neve. – A mai Adorján pusztának felel meg, Tamásitól keletre.
Babafalva. Poss. Babafalwa. (1438: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Babocsa.(?) Villa Babusa, Babisa. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 91. 93.) Terra Bobocha ecclesie. (Dimisiensis? 1250: Haz. oklt. 17.) Gyalán, Fonó sat vidékén feküdt, Kaposvártól k.-é. felé.
Bács. Kysbach. (1456: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 7. num. 36.) A szekszárdi apátságé volt. – Varasd vidékén feküdt? (Szegszárdtól ny.)
Bágyon. Poss. Felsewbagyon, Kylsewbagion, Alsobogyon. (1447: Kismart, llt. 32. EE. 425.) Utraque Bagyon. (1447: U. o. 35. C. 46., 1493: U. o. 35. C. 48.) Bagyon. (1448: Zsélyi llt.) Kysbagyon et Felsew Bagyon. (1464: Kismart. llt. 36. C. 50.) Felsew Bagion, Also Bagion. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok I. 2.) A maczedóniai Dancsoké, majd a györgyi Bodóké volt – A mai baranyavármegyei Mágocs sat vidékén feküdt.
Bahnya. (Bahnyán.) L. Bohnyán alakban.
Bak. Poss. Bak. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 35. B. 42., 1444: U. o. 35. C. 44., 1481: U. o. 45. C. 57., 1500: Magy. Tört. Tör. VI. 23.) Tamási várához tartozott. – Ma ily nevű pusztát találunk Tamásitól dny., Szakcs mellett. Kétségtelenül ugyanennek felel meg az a «Bak, Baak» helység is, mely 1468-ban, 1480-ban, 1481-ben és 1482-ben a Bakiak illetve enyingi Törökök birtokában fölmerül. (Kismart. llt. 45. C. 57., 55. C. 45. et NB., 45. C. 54. és 45, C. 58. et A.)
Bako(l)cza. Bakolcha. (1397. 1399. 1400: gr. Zichy cs. okmt. V. 33., 112., 219.) Bakocha. (1400: U. o. V. 181.) Nemesek nevében fordul elő. – Ma ily nevű (Bakócza) helységet Baranyavármegyének ama részében találunk, mely hajdan (pl. 1542.) Tolnavármegyéhez tartozott; Pécstől ény., a somogyi határszélen.
Balázsfalva. Poss. Balasfalua. (1400: gr. Zichy cs. okmt. V. 223.) Jánosival együtt merül föl. (Ma Baranyavármegye ény. vidékén.)
Balog. Balog. (Nemesek nevében és előnevében. 1436: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 6. num. 6., és Fejér X. 7. 833.)
Balya. Poss Balya. (1398: Kismart. llt. 35. A. 5., 1455–64: Muz. llt. 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 20.) Poss. Bolya. (1441: Dl. 13605.) Poss. Banbalyaia. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Részben Debregecz várához tartozott. – Döbrököz, Kurd sat, vidékén feküdt.
Bal(y)eta. (Balyata.) Poss. Balecha. (1397: Dl. 8213.) Baleta. (1446: Blagay cs. oklt. 214.) Boletha. (1427: Muz. llt.) Balyatha. (1430: U. o. 292. 295. l.) A mesztegnyei Szerecseny és Blagaji cs. birtokai közt Vejke mellett sorolják föl.
Bán-balyája. L. Balya helység a.
Bánd. Band. Baand. (1397: Dl. 8202. 8234., 1401: Dl. 9143. 8634; 1424: Dl. 11525; 1430: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 6. num. 58., 1434: Fejér. X. 7. 508.) Simontornyához. tartozott s e várostól d.-ny. felé, Udvari határában feküdt.
Báránd. Villa Barand iuxta Tholna. (1266: Árpádk. új okmt. III. 141.) Barand. (1358: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A.) A tihanyi apátságé volt.
Barbo(l)cs. (Barbulcs. Barbucs.) Poss. Barboch. (1305. 1455. és 1500: Kismart. llt. 35. A. 2.) Poss. Barbulch. (1343: U. o. 32. B. 75.) Barbwch. (1600: Dl. 20961.) Szakadát, Udvari, Kölesd sat. vidékén feküdt.
Barlyád. (Barját.) Barlyath. (1343: Anjouk. okmt. IV. 296.) Barlyad. (1399: Zichy okmt. V. 106., 1397: Dl. 8202. 8234; 1401: Dl. 8634. 9143; 1424: Dl. 11525.) Simontornyához tartozott. – Ma puszta, Borjád néven, Kölesdtől é. felé.
Bát. Poss. Bath. (1443: Kismart. llt. 35. B. 42., 1444: U. o. 35. C. 44., 1453: U. o. 35. H. 184.) Részben Tamási várához tartozott (1443. 1444.), részben köznemesi birtok volt. – Tamási és Felső-Ireg vidékén feküdt. (Az 1542. évi adólajstrom is ismeri.)
Baté. (Batej.) Poss. Batey. (1373–75: Dl. 6195.) Poss. Bathe. (1441: Haz. okmt. I. 339., 1475: Dl. 17751; 1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 579.) A 70-es években a Hosszutótiaké volt. (1542-ben is, az adóösszeírás szerint.) Ma Somogyvármegyében találjuk, Kaposvártól keletre.
Battyán. … a parte silue Bothyan. Via per quam itur in Bothyan. (1256: Zichy okmt. I. 10.) Bochyan. (1335: U. o. 455.) Poss. Botyan. (1333: U. o. 407.) Poss. Bathyan. (1400: U. o. V. 112. 221., 1404: U. o. 356., 1450: Zsélyi Ilt., 1466: Dl. 16378.) Bathyam. (1400: gr. Zichy cs. okmt. V. 224) 1466-ban Máré várához tartozott. – Ma Battyán, Pécsváradtól ény.
Baz(z)iás. L. Boz(z)iás alakban.
Bedeg. Bedeg. Bedegh. (1275: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106., 1319: gr. Zichy cs, ókmt. I. 168., 1323: U. o. 229., 1337: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106., 1360: U. o., 1396. 1484: U. o. Cap. 107.) A veszprémi püspökségé és köznemeseké volt. – Tamásitól ny.-é, találjuk, a somogyi határszélen.
Békató. Poss. Bekato alio vocabulo Wyfalw. (1466. 1496: Dl. 36791.) Poss. Bekatho. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák iratok. I. 1.) Az ábrahámi cziszterczita apátságé volt, mely ez időben a györgyi. Bodókkal pörösködött miatta. 1510-ben Anyavárhoz tartozott. – Ma Békató néven puszta, a Kapos mentén, Dombovártól k.-é. (V. ö. Koller, i. m. IV. 402. l.)
Beles. (Bélcs.) – a) Belch. Beelch. Beulch. (1397: Dl. 8202. 8234; 1401: Dl. 9143. 8634; 1424: Dl. 11525.) Simontornyához tartozott. Ugy látszik, a mai Belecska-nak felel meg, Pinczehelytől délre. – b) Poss. Beelch … cum una capella in honore sancte Katherine virginis constructa iuxta Saarrete. (1342: gr. Zichy cs. okmt. II. 53., 13443: U. o. 61.) Poss. olim Wegfolw nunc vero Belch nuncupata. (1343: U. o. 89.) Poss. Beelch. (1346: U. o. 199., 1404: U. o. V. 364.) Poss. Belch. (1350: U. o. II. 419., 1393: U. o. IV. 531., 1399: U. o. V. 105., 1451: Kismart. Llt. 32. EE. 434. et NB.) Berch. (1395: Zichy okmt. IV. 617.) Nobiles bisseni de Belch. (1399: Körmendi llt. Act, memorabilia. n. 7.) Poss. Vegfalw et Bewlcs. (1459: Dl. 15397.) Felsew Belcz. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) A Kölesdtől é. eső Hodos táján feküdt. (V. ö. Végfalu és Tarna helység a. is.)
Bélcz. L. Somogyvármegyében.
Belyud(-földe). L. Nagyfalufölde néven.
Bér. Beerek. (A két utolsó betűt e helynévhez utólag illesztették hozzá. 1407: Dl. 9364.) Poss. Beer. (1413–1416: Dl. 10046.) Beer. (Nemesek nevében. 1419: Dl. 10788; 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53., 1454: Kismart llt. 32. EE. 437., 1463: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 8. num. 28., 1477: Dl. 17988.) Tápé és Német-Kér vidékén feküdt, Pakstól ény. felé
Benczeháza (Bercseháza, puszta). L. Debe(j) (puszta) a.
Berekal. Berekal. (1498: Muz. llt.) Ma Berekalja, Bonyhádtól d., Czikó mellett, Széplak (Mária Széplak) puszta szomszédságában, a melylyel – mint ekkor m.-várossal – együtt fölmerül.
Berencs. Terra Berencz. (1305: Kismart. llt. 35. A. 2.) A Szakadátiak birtokai közt csupán ez egy ízben említik. – Ezzel azonosnak látszik az 1344-ben fölmerülő «possessio Berench» (gr. Zichy cs. okmt. II. 103. 110.), valamint a később köz-nemesek nevéből ismeretes «Berench, Berencz» – is. (1419: Dl. 10788; 1446: Dl. 13937; 1460: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 8. num. 4., 1500: Dl. 20961) A Kölesd, Hőgyész, Regöly sat. közti vidéken kereshetjük.
Berend. Berend. (Kir. ember nevében. 1439: Zsélyi llt.)
Ber(e)k. (Berki.) Berk, Berek. Berky. (Nemesek nevében és előnevében. (1438: Kismart. llt. 35. C. 43., 1473: Dl. 19423; 1480: Dl. 18390; 1483: Dl. 18831.) Tolna- vagy somogyvármegyei helységnek vehető. – Ma Berki, Kaposvártól keletre, Somogyvármegyében.
Berény. Poss. Berény. (Másolat után. 1305. 1455. 1500: Kismart. llt. 35. A. 2.) A Szakadátiaké volt. – Ma Diós-Berény, Szakadát mellett, nyugotra Kölesdtől. (L. a Titeli prépostság a. is.)
Berzseny. Bersen. (Nemesek nevében és előnevében. 1424: Dl. 11543; 1439: Zsélyi levéltár. 1478: Muz. levéltár.) Ma Börzsöny néven puszta, Bonyhád közelében dk.
Bezned. (Beznet.) Beznich. (1314: Anjouk. okmt. I. 340.) Beke de Beznech ex comitatu Tolnensi. (1361: Dl. 5067.) Bezned. (Nemesek nevében. 1429: Pozsonyi kápt. orsz. llt. cap. 28. f. 3. n. 89, 1446: Fejérvári keresztesek konv. h. llt. lad. 3. (asc. 6. num. 53., 1451: Kismart. llt. 32. EE 431. et NB.)
Bez(z)eg. (Bezzig.) Bezegh. Bezzegh. (1447: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3 fasc. 3. num. 25., 1450: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 1.) Bezygh. (1453: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 18.) Byzyah. (1471: U. o. lad. 3. fasc. 9. num. 7.) Byzygh. (1502: Dl. 21093.) Beczyk. (1517: Dl. 23122.) Nemes emberék nevéből ismerjük. – Ma ily (Bezzeg) nevű pusztát találunk, Pakstól nyugat felé.
Bik. Poss. Bik. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Anyavárhoz tartozott. E vár tartozékai sorában 1510-ben Györgyi mellett sorolják föl. Tán Bikallal ugyanegy ?
Bika. Poss. Bika. (Másolat után. 1305. 1455. 1500: Kismart. llt. 35 A. 2.) Nobilis de possessione Byka comitatus Tolnensis (1337: Zichy okmt. 1. 522., 1340: U. o. 589.) Poss. Byka. (1347: U. o. II. 275., 1500: Dl. 20961.) Szakadát vidékén feküdt?
Bikács. Bykach. (1343: Anjouk. okmt. IV. 296, 1397: Dl. 8202. 8234; 1401: Dl. 8634. 9143; 1413: Dl. 10122; 1419: Dl. 10788.) Simontornyához tartozott. – Ma Bikács, Simontornyától nem messze dk. felé, a fejérvármegyei határszélen.
Bikád (Bikágy.) Poss. Bygad. (1343: Anjouk. okmt. IV. 296.) Poss. Bikad. Bykad. (1394: Fejér. X. 2. 189., 194., 1410: Dl. 9701; 1410: Dl. 9627; 1419: Dl. 10788; 1436: Fejér, X. 7. 81., 1450: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 7. num. 4., 1480: U. o. lad. 2. fasc. 9. num. 90.) Poss. Bykagh al. nom. Cylleg. (1403–4: Dl. 8936.) Ma Bikád néven puszta, Simontornyától d., Miszla mellett. (L. Csilleg a. is.)
Bikágy. (Bikad. Bikád.) Bykad. (1391: br. Perényi cs. llt.) Poss. Bigag. (1447: Kismart llt. 32. EE. 425.) Bykad. Bykagh. (1464: U. o. 35. C. 50.) Bykak, Bykag. (1493: U. o. 35. C. 48.) Bikaad. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1) Részben köznemesi, részben györgyi Bodó, részben (úgy látszik) pécsi káptalani birtok volt. – Ma Bikád néven puszta, Kölesd közelében dk.
Bikal. (Bikol.) Villa Bykol. (1325: Anjouk. okmt, II. 183., 1327: U. o. III. 327.) Poss. Bykal. (1370: Kismart. llt. 43. A. 12., 1399: Dl. 8480; 1422: Dl. 11187; 1424: Dl. 11543; 1428: Körmendi llt. Alm. 1. lad. 2. n. 2., 1485: Dl. 19066.) Mint a ne(v)nai Treutel, majd a lévai Cseh (Vajdafi) család birtoka. Hillye és Pauli helységekkel volt határos; tehát a mai Baranyavármegye ény. csücskében fekvő (mai) Bikallal azonos.
Birolt. Poss. Byrolth. (1441: Dl. 13605; 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1454: U. o. 32. EE. 437., 1464: Eszterg. prim. llt. f. 3. T. 63., 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 20.) Részben Debregecz várához tartozott, részben köz-nemesi birtok volt. – Ma Biród néven puszta, Regöly mellett nyd. (Az 1542. évi adólajstrom «Byrowth»-nak írja.)
Biz(z)ig. L. Bez(z)eg alakban.
Bohnyán. (Bohnya. Bohmány ?) Poss. Bohman, Bohmány. (Másolat után. 1309: Acta post Adv. 85–15., 1345: U. o., 1353: U. o., 1378: U. o.) Forum comprovinciale in Bachnyan. Bachnya. (1401: gr. Zichy cs. okmt. V. 251., 1412: Dl. 9907.) Forum comprovinciale in Bahnyan. (1413: Kismart. llt. 32. EE. 357.) Poss. Bohynyan. (1500: Körmendi llt. Mise. Németujvár, n. 79.) Bonyhan (Hiteles másolatból. 1507: Kismart. llt. 36. C. 52.) Vásáros hely volt. Földesurai a pécsi püspök és köznemesek, pl. a Morgaiak. – Ma Bonyhád, Szegszárdtól dny.
Bokod. Bokod. (1419: Dl. 10788.) Tápé, Kér, Vajta sat. vidékén (szomszédos nemes nevében) merül föl. (Pakstól ény.)
Boldán. Poss. Boldan. (1329: Kismart. tlt. 35. L. 270. et B.) Az Ozoraiaké volt.
Botta. (Bolda.) Poss. Bolda. (1325: Anjouk. okmt. II. 181.) Poss. Boltha. (1402: gr. Forgách cs. llt., 1422: Dl. 11187; 1424: Dl. 11543; 1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1440: Dl. 13565; 1456: Dl. 15025; 1465: Dl. 16235; 1485: DL. 19076.) A mai Baranyavármegyében, Rácz-Kozártól délre, Köblény és Kárász mellett feküdt.
Bol(y)eta. L. Bal(y)eta alakban.
Borostyán (puszta). Villa desolata Borostyan. (1432: gr. Zichy cs. okmt. VIII. 477.) Predium Borostyan. (1466: Dl. 16378.) Máré várához tartozott.
Bót. (Bot.) Villa Bot (1280: Haz. okmt. VI. 259.) Both. (Nemes nevében. 1321: gr. Zichy cs. okmt. I. 204., 1358: Dl. 4707.) Ma puszta, Tengődtől délre, a megye ény. zugában.
Boz(z)iás. (Bozzás.) – a) Poss. Bozyas. (1400: Tört. Tár. 1884. évf. 8. l., 1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Bazyas. (1406: Tört. Tár. i. h. 13. l.) Bozzyas. (1426: U. o. 614.) Bozzias. (1500: Magyar Tört. Tár. VI. 22.) Bozzas. (1506: U. o. 24.) Ozora várához tartozott. – b) Bozyas. (XIII. század: Veszprémi kápt házi llt. Cap. 5.) Fad-dal határos volt.
Bölcs(e)ke. (Bölcsöke.) Bwlcheke nobilium de Pakus. (1429: Dl. 12143.) Bulchuke. (1436: Leleszi konv. orsz. llt. Statut. T.) Bewlcheke penes Danubium. (1458: Dl. 15273.) Mathias de Bewlchke (Bwlchke) clericus dioecesis Quinqueecclesiensis. (1478: Veszprémi kápt. orsz. llt. A. 13.) Ma Bölcske, Duna-Földvártól dél felé.
Bucsincsfalva. Poss. Bwchynchfalwa. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Buzaház(a). Poss. Buzahaz al. nom. Vyfolu – a Buza-fi Bokoch birtoka. (1344: gr. Zichy cs. okmt. II. 103.) Bokoch filius Buza de Buzahaza. (U. o. 110.)
Csaba. Chaba. (1494: Bakocs-Codex. 442. 1.) Mányok és Kéty vidékén fekhetett.
Csala. Poss. Chala. (1299: Zichy okmt. I. 93.) Chala. (Nemes nevében. 1356: Fejér. IX. 7. 156.) Ma puszta, Bonyhád közelében dny. felé.
Csamarág. Poss. Chamaragh. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Csámpa. Gabryan de Champa de comitatu Tolnensi. (1310: gr. Zichy cs. okmt. I. 127.) Ma puszta, Pakstól dny.
Csanádfalva. Poss. monasterii Symigiensis Chanadfolua in comitatu Tolneusi in Zelizio. (1327: gr. Zichy cs. okmt. I. 296.) A Zseliczségen feküdt. (V. ö. Nádfő helység a.)
Csap. L. a Bors (csapi) cs. alatt.
Császár. Chazar. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt. (Tán ugyanegy Császárival ?)
Császári. Villa Chazary. (1373–75: Dl. 6195. 6196.) A mai Somogyvármegye területén, a Kaposvártól k.-ké. felé elterülő vidéken, – melyet hajdan Tolnavármegyéhez számítottak – kereshetjük.
Csát. Poss. Chaath. (1295: Knauz. Mon. Strig. II. 369.) Chat. (1331: Veszpr. kápt. házi. llt. Cap. 107., 1342–1364: U. o. C 108.) Poss. Chath. (1348: Kismart. llt. 35. L. 270. et. C.) Részben a veszprémi székesegyházi, részben a dömösi társas káptalané volt. – 1342-ben kőtemplomát említik. Szántó vidékén feküdt, a tolna-somogyvármegyei határszélen. Ma puszta, Csád néven, Szántó mellett, délre.
Csebrák. L. Csibrád néven.
Csecs(ö)k. (Csecsek.) Chechuk. (1382: kusalyi Jakcsy cs. llt.) Chyechyek. (1431: Haz. okmt. IV. 298.) Chechewk. (1434–39: Kismart. llt. 35. B. 35. és 35. B. 39:) Chechk. (1443: U. o. 36. B. 41., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Checzk. (1500: U. o. 25.) A Tamásiak 1434-ben részeit megvásárolták a mekcsei Baranyai Imre özvegyétől. Később aztán ezek a részek Tamási vár tartozékai közt szerepelnek.
Cseh. Poss. Kyschech, Nagchech. (1443: Kismart. llt. 3b. B: 41., 35. B. 42., 1444: U. o. 35. C. 44;) Naghcheh. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) Kyschech. Nagcheh. (1500: U. o. 23.) Kyscheh, Nagchech. (1506: U. o. VI. 25.) Tamási várához tartoztak. – Úgy látszik, a mai Csehi pusztának felelnek meg, Felső-Ireg közelében.
Cse(h)fő. Chehfew. (Nemesek nevében és előnevében. 1419: Dl. 10788., 1432: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 5. num. 28., 1460: U. o. lad. 3. fasc. 8. num. 4., 1478: Muz. llt.) Ma puszta, Hőgyész mellett délre.
Cseke. (Csekő.) Cheke. Chekw. (Nemes nevében. 1419: Dl. 10788.) Cheke. (Hasonlókép. 1447: Dl. 14082; 1450: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3 fasc. 7. num. 1.) Ugy látszik, Cseke és Csekő – ugyanegy helységet jelez.
Csepcs. (Csipcs. Csöpcs.) L. Bodrogvármegyében.
Cseres. Poss. Cheres. (1447: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 63. 3. B. és Fejér X. 4. 623.) 1447-ben a batai apát kapja (bodrogvármegyei) Báli Illéstől és nejétől.
Csér(i). Cheri. (1434: Dl. 12612.) Cher. (1482: Fejérvári keresztesek konv, házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 7.) Cheer. (1484: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) Nemesek nevéből ismerjük. – Ma puszta Szill mellett, Somogyvármegyében, Dombovártól ény.
Csernel. (Csernőd.) Chernel. (1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 138., 1429: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 28. fasc. 3. num. 89., 1449: Kismart, llt. 47. C. 15.) Sedes iudiciaria comitatus Tholnensis in villa Chernel, Cernel. (1400: gr. Zichy cs. okmt. V. 221., 1406: U. o. V. 448., 1439: Dl. 13399; 1458: Kismart. llt. 32. EE. 450., 1460: Hazai okmt. V. 263., 1480: Dl. 19066.) Chernyl. (1410: Dl. 970.) Cernel. (1419: Fejérvári keresztesek konv. házi llt., lad. 3 fasc. 4. num. 13.) Chetnewd. (1516: Dl. 22768.) A XV. században leginkább e falu mellett tartották a megyei törvénytevő gyűléseket. – Ma Csernéd néven puszta, Hőgyésztől északra, a megye közepe táján.
Csetény. Chechen, Checin. (Pápai tizedlajstrom., Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. .253.) Ma puszta Pálfa mellett, Simontornya közelében.
Csibrád. (Csibrák.) Villa Chebrach. (1280: Haz. okmt. VI. 259.) Chybrad, Chybrad. (1494: Bakocs-Codex. 442.) Ma Csibrák, Döbrököztől ék. felé. (V. ö. a Titeli prépostság a.)
Csicsó, Chychou. (1375: iharos-berényi Ilkey cs. llt.) Chycho. (Nemes nevében. 1412: Dl. 9907; 1414: Dl. 10283.) Chyczo. (Hasonlókép. 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 6. num. 53.) Ma ily nevű pusztát találunk Hőgyész mellett.
Csika. Villa Chyka. (1280: Haz. okmt. VI. 259.) Az áb(ra)hámi monostoré volt. – Kurd, Döbrököz sat. vidékén kereshetjük.
Csil. (Czil. Csir.) L. Csől (Czől) a.
Csilkó. (Csilkő.) Chylko. Cylko. (Kir. emberek nevében és előnevében. 1400: gr. Zichy cs. okmt. V. 219., 1441: U. o. 252., 1403: U. o. 352.) Cilkw. (Hasonlókép 1408: U. o. 553.) Ugy látszik, e megye nyd. vidékén, tán már (mai) baranyavármegyei területen feküdt.
Csilleg. Poss Chylegh. (1397: Dl. 8202. 8234; 1401: Dl. 8634.) Poss. Bykagh al. nom. Cyllegh. (1443–4: Dl. 8936.) Chegled. (! 1424: Tört. Tár. 1884. 427. és l. Dl. 11525.) Simontornya várához tartozott. – Kétségkívül a mai Csillag pusztának felel meg, Miszlától é., a melylyel egyszerre emlegetik. Ettől dél felé találjuk ma Bikád pusztát.
Csókafő. Poss. Chokafew. (1397: Dl. 8223; 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 20.) A mesztegnyei Szerecsenyeké volt. – Ma puszta Teveltől dny.
Csoma. Villa Cuma. (A dömöci prépostságé. 1138: Knauz. Mon. Strig. 1. 92.) Choma. (A pécsi püspökségé. 1542. évi adólajstrom.) Ma Somogyvármegyének ama részében találjuk, mely hajdan Tolnavármegyéhez tartozott, Dombovártói nyug. felé.
Csomak. (Csomok.) Poss. Chomak. (1411. 1428: Kismart. llt. AIm. III. lad. 1. n. 31. és 37., 1435: Dl. 12684; 1436: Dl. 12895.) Chomok. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 59.)
Csombor-Berki. Poss. Chomborberky. (1382: Jakcsy cs. llt.) Mányok, Tófő, Szárász sat. helységekkel együtt merül föl.
Csonka-Tormás. L. Tormás helység a.
Csől. (Czől.) Poss. Chwl. (1412: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, Lad: 3. fasc. 3. num. 57.) Chyewl. (1466: Dl. 11699.) Czewl. (1487: Dl. 19266.) Chyl: (1487: Dl. 19326. 19347.) Cyl. (1488: Dl. 19356. 19357.) Chyl. (1488: Dl. 19342. 19488.) Chewl. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) Chywl. (1511: Dl. 16741.) Részben a somogyvármegyei Szerdahelyi rokonságé volt, mely itteni joszágának részeik 1487-ben a szerdahelyi pálosoknak ajándékozta. – A tolna-somogyi határvidéken kereshetjük.
Czél. Cel. (1382: Jakcsy cs. llt.) Ceel. (1421: pl. 11072.) Czel. (Nemes nevében. 1968: Dl. 16633.) Poss. Felsewczel. (1498; Fejérvári keresztesek házi llt. lad, 3. fasc. 11. num. 20.) Czell. (1500: Körmendi llt, Misc. Németujvár. n. 79.) – Ma Czél néven puszta, Závod mellett, Döbrököztől dk.
Czikó. Chykay. (Azaz: De Chyko. – 1500: Körmendi llt. Misc. Németujvár. n. 79.) Bonyhád szomszédosai közt szerepel egy e helységről nevezett család. – Czikót ma is megtaláljuk, Bonyhád közelében dk. felé. 1432-ban és 1466-ban Máré vár tartozéka: villa (desolata) Cyko, predium Chykow, Czyko. (gr. Zichy cs. okmt. VIII. 477., Dl. 16378.) Kétségkívül ugyane helység (része) értendő.
Dád. Dad. (Nemes nevében. 1438: Kismart. llt. 36. C. 43.) Ma puszta Simontornya és Igar közt.
Dada. Terra preconum nostrorum (regine) Dada vocata in comitatu Tholnensi. (1278. körül: Haz. oklt. 81.) Poss. Dada. (1480: Kismart. llt. 45. C. 67., 4b C. 65. et NB.) Koppány, Szántó sat. vidékén kereshetjük. (V. ö. 1335: Fejér. VIII. 4. 129.)
Damjánfalva. Poss. Damyanfalwa. (1433: Dl. 12630.) A Korógyiaké volt.
Darna. (Darnó ?) L. a Varjas (darnai) cs. alatt.
Darnócza. Darnocza. (1494: Bakocs-Codex. 442. l.) Mányok, Kéty sat. vidékén kereshetjük. (L. a Titeli prépostságnál.)
Debe(j) (puszta). Pred. Debee aliter Benczehaza. (1480: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2., fasc. 9. num. 90.) Csere útján 1480-ban a fejérvári kereszteseké volt. – A Kölesd és Regöly közti vidéken, a megye közepe táján feküdt.
Debrente. Debrenthe. (1400: Tört. Tár. 1884. évf. 8. 1., 1426: U. o. 614, 14í3: Kismari. llt. 35. B. 41., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 22.) Ozora várához tartozott. – Ma puszta Döbrönte néven. Ozora mellett nyugatra.
Decs. Dech. (Nemes nevében. 1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 546.) Ma ily nevű falut találunk Szegszárdtól dk, és pusztát Zomba mellett, Szegszárdtól ény.
Dencstelke. Poss. Denchteleke. (1397: Dl. 8223.) Gunchtheleki, Gunchtheleke. (1406: Blagay cs. oklt. 215. 217.) A mesztegnyei Szerecseny-ek birtokai közt Apar és Kölesd helységekkel együtt sorolják föl.
Derec(s)ke. (Derekcse.) Villa Diarugsa. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 89.) Durusa. (U. o. 93.) Derekche. (1267: Árpádk. új okmt. XI. 566.) Derechke. (1424: Dl. 11472; 1436: Dl. 12913. és Haz. okmt. IV. 812., 1484: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107. n. 3.) Dereske. (1482: Kismart. llt. 45. C. 68. et A.) Részben köznemeseké, részben a dömösi prépostságé vott. – Ma Döröcske, Somogyvármegyében, a tolnai határszélen, Igaltól ék.
Dereg. Poss. Deregh. (1433: Dl. 12530.) Nádasddal együtt a Kórógyiaké volt.
Derzsfalva. Poss. Dersfalwa. (1433: Dl. 12630.) A Kórógyiaké volt.
Doboz. Doboz. (Nemes nevében. 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 6. num. 53. – V. ö. 1465: Dl. 16174.)
Dombó. Dombo. (1448: Zsélyi llt., 1475: Koller. i. m. IV. 40E.) A mai Vásáros-Dombó értendő (1475-ben kétségtelenül) Baranyavármegyében, Mágocstól dny.
Dorog. – a) Poss. Dorog, Dorogh. (1361: Fejér. IX. 3. 264., 1430: Fejérvári kereszteset konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 6. num, 58.) Ma puszta, Ozora mellett délre. – b) Dorogh. (1397: Dl. 8202; 1401: Fejér. X: 4. 48., 1424: Dl. 11525.) Nagh Dorogh. Dorogh. (1497–1500: Muz. llt.) Részben Simontornyához tartozott. A mai Nagy-Dorog, Pakstól ny. – c) Nobiles bisseni de Parthas dorogh. (1399: Körmendi llt. Acta memorabilia. n. 7.) Poss. Parthaldorog. (1413: Dl. 10046.) E helység is a mai Nagy-Dorogra utal.
Duna-Tur. (Dunatur.) Poss. Dunatur. (1397: Dl. 8223.) Dwnatwr. Dwnathwr. (1406: Blagay cs. oklt. 215. 217., 1425: Tört. Tár. 1884. évf. 432. l.) A mesztegnyei Szerecsenyek majd az Ozorai Pipó sat. birtokai közt, Kölesd mellett sorolják föl.
Du(z)s. Lampertus filius Moys de Duus – kir. ember. (1298: Árpádk. új okmt. V. 186.) Dws. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok I. 1.) 1510-ban Anyavárhoz tartozott. – A mai Duzsnak látszik megfelelni, Hőgyész szomszédságában dny. felé.
Ebes. Ebees. (1332: Dl. 30623.) Poss. Ebes. (1470: Körmendi levéltár. Himfyana, n. 537. és 546., 1474: U. o. n. 564:) A széki apátságé volt. – Ma puszta, Szegszárd mellett délre.
Ecsény. L. Öcsény alakban.
Edelény. (Edelin.) Villa Edelin. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 89.) Terra seu poss. Edelen. Edelyn. (1397: Dl. 8203; 1401–6: Dl. 8637; 1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) A Marczaliaké volt. – Ma ily nevű pusztát találunk Tamásitól dny., Értény mellett.
Egen-Száraz. Comes Jacobus de Egensaraz. (129 körül: Árpádkori új okmánytár X. 108.) Terre reginalis Egenzaraz vocata vacua. (1298–9: U. o. V. 185., 197., 201..) A mai Szárazd-nak felel meg, Hőgyésztől észak felé.
Egregy. Egreg. (1400: gr. Zichy cs. okmt. V. 221.) A mai Magyar-Egregy értendő, Baranyavármegyében, Pécstől é. Tán ugyane helység rejtőzik az 1413-ban, az 1400. évi Egregyhez hasonlóan szintén az Izményiekkel kapcsolatban fölmerülő «Ekyd» a. is. (Kismart. llt. 32. EE. 354.)
Egres. (Egrös). – a) Poss. Egrus simulcum portu suo. (1324: Dl. 2223.) Egrus. (1343: Anjouk. okmt. IV. 296.) Poss. Olegrus al. nom. Markus teleke – a Sár folyó mellett. (1346: gr. Zichy cs. okmt. II. 207.) Egres inferior cum tributo. (1397: Dl. 8234. 8202., 1401: Dl. 8634. 9143.) Hegres. (1416: Dl. 10431.) Alegres cum tributo. (1424: Dl. 11525.) Simontornya tartozékai közt 1321-ben mint rév-, később mint vámhelyet Tolnavármegyében sorolják föl. A mai Rácz-Egres pusztának felel meg, Simontornyától délre – b) Ugyane vár tart. közt, mint fejérvármegyei helység előfordul: Egres superior. (1397: Dl. 8234. és Kismart. llt. 17. A. 1., 1401: Dl. 8634. 9143.) Hasonlókép mint veszprémvármegyei falu. Felsew-Egres. (1424: Dl. 11525.) E helység a mai Egresnek felel meg, Simontornya szomszédságában észak felé.
Egyházas-Debregecz. (Egyházas-Debregeszt) L. Debregecz m.-városnál.
Egyházas-Izmény. L. Izmény helység a.
Egyházas-Jánosi. L. Jánosi helység a.
Egyházas-Kozár. L. Kozár helység a.
Egyházas-Öcsény. L. Öcsény helység a.
Egyházas-Szaka. L. Szaka helység a.
Ekerkut. Ekerkwth. (1494: Bakocs-Codex. 442.) Csibrád vagy Csibrák (Döbrökőztől ék.) vidékén fekhetett. (V. ö. a Titeli prépostság a.)
Endicsfalva. (Endecsfalva.) L. a Mekcsei cs. alatt.
Endréd. Terra reginalis Endred. (1327: Kismart, llt. 35. A. 6.) Poss. Endred. (1403: Tőrt. Tár. 1884. évf. 10., 1426: U. o. 614., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 22.) Zokolendred. (1488: Tört. Tár. i. h. 627., 1481: Kismart. llt. 35. C. 47.) Zokolendred. (Nemes nevében. 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53.) Kysendred. (Nemes előnevében. U. o.) Részben Ozora várához tartozott. – Szokoly és Tót-Keszi vidékén feküdt. (Szokoly-Endréd és Kis-Endréd talán ugyanegynek vehetők.).
Enyed. Villa Enyed. (1450: Zsélyi llt.) Dáró várához tartozott. – Ma egy malom őrzi nevét, Ó-Dombovártól nyd., Kercseligettől észak felé, Somogyvármegyében.
Ete(j). Ethey. (1381: Fejér. IX. 6. 250.) Plebanus de Ethe. (1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53.) Poss. Ethe. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 546., 1494: Bakocs-Codex. 442. l.) Báttaszék és Bonyhád vidékén feküdt, a mai tolna-baranyai határszélen. (V. ö. a Titeli prépostság a.)
Ezdencz. Poss Ezdencz. (1451: Kismart. llt. 32. EE. 434. et NB.) Ezdench. (1453: U. o. 32. EE. 437.) Az Ábelieké volt.
Faddi-Zákány (puszta). L. Zákány a.
Fakatfalva. Poss. Fakathfalwa. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Farkasd. Farkasd. (1.366: Fraknói, A Czikádori apátság. i. m. 68. l., 1370: kölcsei Kende cs. llt., 1470: Körmendi llt. Hymfyana, n. 546.) Részben köznemeseké (1370.), részben a széki apátságé volt. – Ma puszta Báttaszék közelében d.-dny. felé.
Farkaslyuk. (Farkaslik.) Poss. Farkaslyuk. (1351: gr. Zichy cs. okmt. II. 458., 1360: Kismart. llt. 32. D. 155., 1389: gr. Zichy cs. okmánytár. IV. 396.) Farkaslyk. (1400: U. o. V. 219., 1409: 11. o. 612.) Farkaslyuk. (1406: U. o. 425., 1408: U. o. 566) Jánosi, Battyán sat. vidékén kereshetjük, a mai Baranyavármegye ény. zugában.
Farnád. L. Fornád alakban.
Farnos. (Fornos.) Poss. Fornos. (1337: Anjouk. okmt. III. 360.) A Dombaiak ellenében a nyulszigeti apáczák tartanak ekkor hozzá jogot. (A mai somogy-tolnai határvidéken feküdt? V. ö. Dl. 954. és Fejér. V. 2 372.)
Fel-Kér. L. Kér helység a.
Fel-Pabar. (Felső-Pabar.) L. Pabar helység a.
Felfalu. L. a Mekcsei cs. a
Felső-Atala. L. Atala helység a.
Felső Bágyon. L. Bágyon helység a.
Felrő-Belcs. L. Belcs helys. a.
Felső-Czél. L. Czél helység a.
Felső-Fonyászó. L. Fonyászó helység a.
Felső-Hidegkut. L. Kesző helység a.
Felső-Irak. (Felső-Ireg.) L. Ireg helység a.
Fel(ső)-Jánosi. L. Jánosi helység a.
Felső-Kozár. L. Kozár helység a.
Felső-Majsa. L. Majsa helység a.
Felső-Székely. L. Székely helység a.
Felső-Varga. L. Varga helység a.
Felső-Vejke. L. Vejke helység a.
Felső-Závot. L. Závot helység a.
Ferged. (Ferget.) L. Fürged alakban.
Filefalva. Poss. Fylefalwa. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Fir. Poss. Fyr. (1434: Fejér. X. 7. 585., 1437: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 12.) Pred. Fyr. (1482: U. o. lad. 3. fasc. 10. num. 8.) Arcsa vidékén feküdt ?
Fonó. Villa Funo populorum domine regine. (1250: Hazai oklt. 17.) Ma Somogyvármegyében, Kaposvártól k.-é. találjuk. Az 1542. évi adólajtrom még «Wasaros Fono sive Nagh Fono» és: «Kys Fono» helységeket ismer.
Fonyászó. Poss. Fonyazo. (1439. 1460: Zsélyi llt. és Kismart. llt. 32. p. 199.) Poss. Pwzthafonyazow et Felsewfonyazow. (1466: Dl. 16378.) Máré vár vidékén keresendő, a melyhez 1466-ban tartozott.
Fornád. Fornad. (Nemes nevében. 1332: Dl. 30623; 1418: Kismart. llt. 47. M. 22., 1447: U. o. 35. C. 45., 1487: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 16.) Farnad. (Hasonlókép. 1465: Dl. 16174.) Az 1542. évi adólajstrom «Fornaadh» alakban Gyánt mellett sorolja föl. – Ma puszta (Fornád) Felső-Ireg és Pinczehely közt.
Földes. (Feldes.) Feldes. (Nemes nevében. 1454: Kismart. llt. 32. EE. 437.) Ma ily nevű pusztát találunk, Pakstól dny. felé.
Fülöp-Szerdahely. (Filep-Szerdahely.) L. Szerdahely helység a.
Fürged. (Fürget.) Fyrgeth, Fergeth. (1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) A Dombaiaké volt. – Ma Fürged néven puszta, Ozora mellett nyd.
Gadács. Villa Gudas. (A dömösi prépostságé. 1138: Knauz, Mon. Strig. I. 89.) Gadaach ad Koppan. (Koppány hajdan a dömösi prépostságé volt. 1542. évi adólajstrom.) Ma puszta, Török Koppánytól délre.
Galabanya. Villa Galabana. (1296: Fejér. VI. 2. 19.) Poss. Galabana. (1315: Kismart. llt. 35. G. 171.) A Dombovártól nyugatra (dny. ény.) elterülő vidéken kereshetjük.
Gede. Gede. (1397: gr. Zichy cs. okmt. V. 33.) Tolnamegyei kir. ember nevében fordul elő.
Gencs. Gench. (1402: Forgách cs. llt., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Ghencz, Ghench. (1498: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num. 20.) Részben (1402.) a szekszárdi apátságé, részben (1498. 1510.) a györgyi Bodóké volt. A Tolna, Zomba és Kölesd közti vidéken kereshetjük.
Ger(e)n(y)ás. (Gerenyes. Gerényes. Gerenás.) Gerenas. (Részben a Szakadátiaké. 1305. 1455. 1500: Kismart. llt. 35. A. 2. és 1459: br Révay cs. llt. Div. fam. II. 5. – Utóbbi évben a györgyi Bodóké is, valamint 1510-ben szintén, ekkor Anyavárhoz.) Gyronas. (1391: br. Perényi cs. llt.) Grynas. (A király birtokába jut. 1394: Fejér. X. 2. 189. 191.) Poss. Gyrnas – capelle regie. (1406: Dl. 9153.) Gyrinas, Gerenas – részben köznemeseké, részben a fejérvári Sz.-János vitézeké. (1410: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc, 4. num. 34., Fejér. X. 5. 93., 1419: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára., lad. 3. fasc. 4. num. 13., lad. 3, fasc. 4. num. 14., lad. 3. fasc. 4. num. 17., 1431: Fejér. X. 7. 412., 1434: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 4. num. 34., 1435: Fejér. X. 7. 702., 1453: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 7. num. 18.) Gerener. (1427: Muz. llt.) Poss. Geronas, Gerenas. (1438: Tört. Tár. 1874, évf. 627., 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 22.) Gerenas. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok I. 1.) A fentebb említetteken kívül Ozorai Pipó özvegyéé, utána a Héderváriaké sat. volt. – Ma Gerenyás néven puszta, Gyönk mellett, Kölesdtől ény.
Gerényes. (Görényes.) – a) Villa Gurenes. (1296: Fejér. VI. 2. 19.) Poss. Gerenyes. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok I. 1) 1510-ben a györgyi Bodóké volt (Anyavárhoz). Ma Gerényes, Baranyavármegye ény. zugában. – b) Poss. Gwrynus. (1397: Dl. 8223.) Gwrenes. (1406: Blagay cs. oklt. 215.) Gerenyes. (1430: U. o. 292. 295.) A mesztegnyei Szerecseny és Blagaji család birtokai közt Csókafő mellett (Szegszárdtól nyugatra) sorolják föl.
Gerezd. L. Somogyvármegyében.
Gergen. Aqua et terra Gergen. (XIII. század: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 5.) Poss. Gergen. (1471: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 9. num. 4., 1482: U. o. lad. 3. fasc. 10. num. 7.) A fejérvári prépostságé volt. – Ma Gerjen, Tolnától ék., a Duna mellett.
Gir(o)nás. (Girinás. Girinyás.) L. Ger(e)n(y)ás helység a.
Gonda. Villa Gonda. (1460: Zsélyi llt.) Dáró várához tartozott.
Gonozd. Gonozd. (1441: Zsélyi llt., 1943: Kismart. llt. 35. B. 41., 35. B. 42., 1453: U. o. 35. H. 184., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23., 1506: U. o. 25.) Tamási várához tartozott. – Ma puszta, Tamási mellett északra.
Gödörfalva. (Gödörfalu.) Gewderfalwa. (Nemes előnevében. 1458: Kismart. llt. 32. EE. 450.) Gederfalwa. (Nemes nevében. 1472: U. o. 45. C. 47. et NB. NB.) Ugy látszik, a megye dny. vidékén feküdt. (A mai Gödre? – Baranyavármegye ény. határvidékén.)
Göncsteleke. (Göncstelki.) L. Dencstelke helység a.
Görbő. – a) Poss. Gurbew. (1337: gr. Zichy cs. okmt. I. 516.) Gerbow. 1381: Fejér. IX. 3. 264.) Kwnlew. Kemlew. Kwrbew. (! 1397: Dl: 8202. 8234.) Gerbenya. (! 1418: Dl. 10738.) Kewrbew. (1424: Dl. 11525.) Gerbew. (1430: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 6. num. 58.) Kerbew.. (! 1431. 1433: Fejér. X. 7. 380. 500., 1480: Fejérvári keresztesek konv. házi lltára, lad. 2. fasc. 9. num. 90.) Vámhely volt. Simontornyához tartozott, melyről dny. ma Görbő néven találjuk föl. – b) Kerbui. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 89.) Terra Gurbeu. (1228–1292: Fejér. VI. 1. 228., 1292–1351: Fejér. IX. 2. 121.) Kurbu. (1280: Haz. okmt. VI. 259.) Poss. Kwrbew. (1347: gr. Zichy cs. okmt. II. 251.) A dömösi prépostságé és az ábrámi apátságé volt, s Kondával határos lévén, a mai Dombovár vidékén (é. felé) feküdt.
Görényös. (Görényes.) L. Gerényes alakban.
Göszle. Göszchle. (Másolat után. 1305: Kismart. llt. 36. A. 2.) Gözle. (Hasonlókép. 1465: U. o.) A Szakadátiaké volt.
Gyalán. Poss. Gylan. (1250: Haz. oklt. 16.) Terra Galan populorum domine regine preconum. (U. o.) Terra Herandi Gylan vocata. (U. o.) Terra Gylan ecclesie Dimisiensis. (U. o.) Poss. Gyalan. (1329: Anjouk. okmt. II. 409., 1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 130., 1436: Dl. 12913.) Gyalan. (Tolnamegyei szolgabíró nevében. 1449: Kismart. llt. 47. C. 15.) Ma Gyalán, Somogyvármegyében, Kaposvártól ék.
Gyapa. Poss. Gyapa. (1343: Anjouk. okmt. IV. 296., 1483: Dl. 18863.) A Pakosiaké volt. – Ma puszta, Paks közelében é. felé.
Gyilán. L. Gyalán alakban.
Gyönk. (Gyenk.) Gywnk. (Nemesek nevében. 1318: gr. Zichy cs. okmt. I. 145., 1438: Kismart. llt. 35. C. 43.) Poss. Gyenk, Gyewnk, Gyunk. (1497–1500: Muz. llt.) Kölesdtől ény. találjuk.
Györe. Villa Göre. (? 1235: Fejér. III. 2. 421.) Gure, Gywre, Ziure. (1332–7. évi pápai tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 254.) Bonyhádtól nyugatra találjuk.
Györgyi. Gywrgy. Gewrgy. (1424: Dl. 11543. 1448: Dl. 14141; 1493: Kismart. llt. 35. C. 48., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok I. 1.) Ecclesia parochialis S. Gregorii(!) in villa Gyurgi. (1455: Koller, i. m. IV. 411.) Parochialis ecclesia S. Nicolai de villa Giwurgii. (? 1459: U. o. 429.) Ecclesia sub vocabulo S. Gregorii cum claustro … in loco … Gyrurgii. (? 1459: U. o. 430.) A Bodó családé volt, mely e helységről nevezte magát s a Szent-Gergelyről nevezett itteni egyház mellé 1459. táján a minoriták számára kolostort építtetett. Ezenkívül Szent-Miklós tiszteletére szentelt templom is állt itt. – Ma puszta a baranyavármegyei Mágocs határában.
Györgyváradja. Villa Gywrghwaradya. (XIII. század: Veszprémi kápt házi llt. Cap. 5.) Faddal, Gerjennel, Sz.-Györgygyel sat. volt határos.
Györke. Gywrke. (Nemesek nevében. 1424: Dl. 11543; 1432: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 5. num. 28., 1446: U. o. lad. 3. fasc. 6. num. 53., 1455–64: Muz. levéltár.) Gyerke. (1510: gr. Károlyi cs. llt Bosnyák-iratok I. 1.) Részben köznemeseké, részben a györgyi Bodóké (Anyavárhoz) volt. – Azon a vidéken kereshetjük, a hol a mai Baranyavármegye Tolnavármegyével érintkezik.
Győrös. (Győres.) L. Gyűrüs néven.
Gyulaj. Poss. Gulay. (1357: Anjouk. okmt. VI. 538.) Poss. Gywlay. (1455–64: Muz. levéltár., 1460: Haz. okmt. V. 262., 1480: Muz. llt.) Részben a Sólyagiaké volt. – Hőgyész, Kurd, Szakál sat. vidékén keresendő, a hol ma Gyula-Jováncza fekszik.
Gyuri (puszta). Pred. Gywry. (1455–64: Muz. llt.) A Sólyagiaké volt.
Gyümölcs-szeg. Gymelcheuzegh. (1438: Kismart. llt. 35. C 43.) Gymolchzegh. (1463: U. o. 35. H. 184.) Gewmelzegh. (1481: U. o. 35. C. 47.) Köznemesek nevéből ismerjük. – A megye ény. vidékén fekhetett.
Gyűrűs. Poss. Gyureus. (1343: Anjouk. okmt. IV. 296.) Poss. Gyewres, Gyewrews. (1497–1500: Muz. llt.) Gywres. (1500: U. o.) Ma puszta, a megye ék. zugában, Madocsa mellett.
Hab. Turris Haab, villa Haab. Poss. Haab. (1296: Fejér. Vl. 2. 19., 1421: Muz. llt., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) 1421-ben somogyvármegyei helységekkel együtt fordul elő; 1510-ben Anyavárhoz tartozik. – Ma ily nevű pusztát találunk Ó-Dombovártól dk., Csikós-Töttös mellett keletre. Kétségkívül ez értendő.
Habod. (Habot.) Poss Habud. (1376–7: Dl. 2630.) Poss. Haboth. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) 1510-ben Anyavárhoz tartozott. – A mai Baranyavármegye ény. határ-vidékén fekhetett.
Hada. Hada. (Nemesek nevében. 1417: Muz. llt., 1419: Dl. 10788; 1437: Dl. 13043; 1469: Dl. 16949.) Ma puszta Bölcske határában, Pakstól északra.
Hagymás. Poss. Hagmas. (1330–1367–1374: Dl. 2630 – V. ö. Anjouk. okmt. II. 508. 512. 513., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) 1510-ben Anyavárhoz tartozott. – Ma Nagy-Hajmás, Baranyavármegye ény. zugában.
Halap(c)s. Poss. Alapsy. (1382: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 9. num. 86) Halaps. (1419: U. o. lad. 3. fasc. 4. num. 14. és lad. 3. fasc. 4. num. 17.) Halapch (1438: U. o. lad. 2. fasc. 10. num. 93., 1487: U. o. lad. 3. fasc. 10. num. 16.) 1438-ban földesuroktól, a Sz.-János vitézek fejérvári rendházától, többféle mentességet kaptak az ide települők. – Ugy látszik, Kalázn(y)ó vidékén feküdt. (Kölesd és Hőgyész közt.) Vagy tán a mai alapsai pusztának felel meg, Bonyhádtól ny -é.
Hamarefölde (puszta). Pred. Hamarefewlde. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok, I. 1.) Anyavárhoz tartozott.
Hant. Poss. Hanth. (1500: Körmendi llt. Misc. Németujvár. n. 79., 1507: Kismart. llt. 35. C. 52.) Bonyhádtól ény. találjuk.
Har(a)csa. L. Ar(a)csa néven.
Hegyi. Hegy. (1498: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 20., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) A györgyi Bodóké volt s a Kölesd, Domba és Tolna közti vidéken fekhetett.
Helgyész. L. Hölgyész alakban.
Hencse. (Hencze.) – a) Henche. (1343: Anjouk okmt. IV. 296., 1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 106., 1468: Dl. 16669; 1497–1500: Muz. llt.) Hencze. (1500: Muz. llt.) Ma puszta, Pakstól nyd. – b) Úgy látszik, meg kell ettől különböztetnünk az 1494-ben Kesztelcz tartozékai közt fölmerülő «Hencze» falut, mely bizonyára a titeli prépostságé (l. ott) volt s a megye dk. vidékén, Pilis, Alsó-Nána sat. táján feküdt. (Bakocs-Codex. 442. l.)
Henye(j). Henye. (1418: Kismart. llt. 47. M. 22., 1482: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 3.) Henee. (1434: U. o. lad. 3. fasc. 5, num. 62., 1444: Kismart. llt. 85. C. 44.) Hene. (1436: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 9. num. 87., 143: Kismart. llt. 35. B. 42., 1482: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 6. num. 57.) Részben Tamási vár tartozéka, részben köz-nemesi birtok (a Tiburcz családé) volt. – Ma puszta, Tamási közelében kd. felé.
Hernyék. (Hernyák?) Herniak Henik. (1475: Koller, i. m. IV. 402. 407.) Ma Baranyavármegyében találjuk (Hörnyék néven) Mágocstól dny. (V. ö. 1393: gr. Zichy cs. okmt. IV. 511.)
Hertelend. Herthelend. (Nemesek nevében. 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 8. fasc. 6. num. 58.. 1454: Kismart, llt. 32. EE. 437., 1464: U. o. 35. C. 50., 1485: Dl. 19066.) Ma ily nevű pusztát találunk Hőgyésztől dél felé.
Hetény. Villa Hetten. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 91.) Poss. Heten. (1351: gr. Zichy cs. okmt. II. 458.) A Faskaslyukiaké volt. (1351.) Ma puszta, Dombovártól ény., Somogyvármegyében.
Hidas. Hidus, Hydus. (1332–7. évi páp. tizedlajstrom., Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 255.) Bonyhád közelében dny. találjuk.
Hidegkut. – a) Poss. Kezew al. nom Hydegkwth. Poss. (alia) Hydegkuth. (1397: Dl. 8234. és Kismart. llt. 17. A. 1., 1401: Dl. 8634. 9143.) Poss. Hydegkwth. (1424: Dl. 11525; 1480: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 9. num. 90.) Simontornya vár tart. közt 1397-ben és 1401-ben két, – 1401-ben egy ily nevű falut sorolnak föl. Ma csak egy Hidegkutat ismerünk, Simontornyától kissé távolabb, d.-dny. felé. (V. ö. Kesző vagy Keszőkut helys. a.) – b) Egy másik «Hydegkuth» nevű falu 1337-ben Bedeg vidékén merül föl, mint a fejérvári egyház (prépostság) és a dömösi káptalan birtoka. (Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.) Ugyanezt a pápai tizedlajstrom is említi «Hideg, Hidegkuchi, Hidekuld» néven (Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 260.), valamint az 1542. évi adólajstrom is (Hydegkwth. 544. l.) – Ma dülő Szántó határában.
Hidvég. Poss. Szakadat (!) … iuxta fluvium Saar prope Hidvég. (? 1367: Fejér. IX. 7. 263.) Poss. Hydweg. (1469: Dl. 16949.) Hidvég ma puszta, Szakadáttól keletre, Kölesd és a Sárviz mellett.
Hill(y)e. Poss. Hille. (1327: Anjouk. okmt. II. 325.) Poss. Hylye. (1370: Kismart. llt. 43. A. 12.) Hyllye. (1399: Dl. 8480; 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) A mai baranyavármegyei Mágocs, Rácz-Kozár és Szalatnak vidékén feküdt.
Himösd (puszta). Terra Hymusd. (1325: Anjouk. okmt. II. 181.) A mai Baranyavármegye ény. sarkában fekvő Kárász és Köblény táján feküdt.
Hodács. (Hodász.) Poss. Hodach. (1433. 1439: Zsélyi levéltár; 1439: Kismart. llt. 32. D. 199.) Hodoz. (1450: Zsélyi llt.) Máré várához tartozott, s ennek környékén feküdt, mai baranyavármegyei területen.
Hodos. Hudus. (1320: gr. Zichy cs. okmt. I. 185., 1341: U. o. 627.) Poss. Hudus iuxta fluvium Saar. (1343: U. o. 70.) Johannes filius Stephani bissenus (possidens) in Hudus. (1344: U. o. II. 114.) Poss. Hodos. (1346: U. o. 199:, 1451: Kismart. llt. 32. EE. 434. et NB., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák- iratok. I. 1.) Részben Anyavárhoz tartozott. – Ma puszta, Kölesd közelében északra.
Hór (puszta). Villa Huru. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 95.) Terra Zulugaiauriensis nomine Hor. (1250: Haz, oklt. 18) Várong szomszédja volt. (Dombovártól ény.)
Horcsa. L. Ar(a)csa néven.
Horhi. Horhy. (1463: Kismart. llt. 35. H. 184.) A Dombaiaké volt. – Ma puszta, Ozorától nyugatra.
Hőkut. Posa. Hewkwth. (1407: Kismart. llt. 35. B. 31., 1441: Zsélyi llt., 1443: Kismart. llt. 36. B. 41., 1447: U. o. 35. H. 183. NB. NB., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Ma Hékút néven puszta, Felső-Iregtől dny.
Hölgyész. Helgez. Heligez. (1397: Dl. 8202. 8234; 1401: Dl. 8634.) Hewlgez (1424: Tört. Tár. 1884. évf. 427.) Simontornya várához tartozott. Ma Hőgyész, a megye közepe táján.
Huszt. Villa Hust. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 89.) Hwzth. (1543. évi adólajstrom 546. l. – Orsz. llt. Conscr. dical.) Ozora vidékén fekhetett.
Ibolczka. Ibolczka. (1450: Zsélyi llt.) Dáró várához tartozott. – Azonosnak látszik az 1353-ban fölmerülő «Ibolcha» nevű birtokkal. (gr. Zichy cs. okmt. II. 620.)
Igvak. Poss. Igwak. (1397: Dl. 8223.) A mesztegnyei Szerecsenyek birtokai közt, Tevel mellett sorolják föl.
Iklód. (Iklad.) Iklad. (Nemes nevében. 1403: Dl. 8936.) Iklod. (Hasonlókép. 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi lltára, lad. 3. fasc. 6. num. 53., 1452: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 10.) Posa. Iklod. (1468. 1480. 1481: Kismart. llt. 4b. C. 57. és 45. C. 55. et NB.) Szántó vidékén kereshetjük. (Tamásitól dny. felé.)
Il(l)yédfalva. (Illétfalva.) Terra seu poss. Illethfalua. Kívül az oklevélen: Zokol alias Illetfalva. (1388–1418: Kismart. llt. 36. K. 207.) Illedfalwa. (1446: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 6. num. 53.) Iledfalwa. (1453: Kismart llt. 35. H. 184., 1471: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 9. num. 5.) Köznemeseké volt. – Nagy-Szokoly helységgel vagy a mellette levő Szokoly pusztával lehetett azonos. (A megye ény. sarkában.)
Inám. Terra Albensis ecclesie Inam. (1304: Anjouk. okmt. I. 86.) Az 1542. évi adólajstrom «Felsew Inam» és «Nag Inam» – alakban sorolja elő. – Ma puszta, Naktól délre, Somogyvármegyében. (Dombovártól é.-ény. felé.)
Inoka. (Inaka.) Inoka. (1441: Zsélyi llt., 1443: Kismart. llt. 35 B. 42., 1500–6: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Inaka. (1443: Kismart. llt. 36. B. 41.) Tamási várához tartozott. – Ma puszta, Tamásitól dny., Pári mellett.
Ireg. (Irek. Irög. Iregd.) Irek, Megyesirek et Felsewirek. (1441: Zsélyi llt.) Ireg et Megiea Ireg. (1443: Kismart. llt 35. B. 41.) Ireg et Mengies Irewg. (1444: U. o. 36. C. 44.) Megesiregh, Megesirugh, (1443: U. o. 35. B. 42.) Megyei, Ireg (!), ac op. Iregd. (1506: Magy. Tört. Tár. VI. 26.) Tamási várához tartoztak. Ma Felső-Ireg helység a megye ény. határvidékén, s tőle délre Alsó-Ireg és Medgyes puszták.
Irös. (Ires. Irs.) Ires. (1321. 1322: gr. Zichy cs. okmt. I. 204., 1433: Dl. 12563.) Due ville Irs. (1373–76: Dl. 6195.) Irws. (1428: Dl. 35951; 1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) A Dombovár tájékáról é.-ény. felé (a tolna-somogyi határ mentén) huzódó vidéken kereshetjük.
Iván. Abbas et monasterium B. Virginis de Ivan. (1360: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 124.) Abbas de Iwan. (1402: Dl. 8755.) Abbas monasterii S. Marie de Iwan. (1442: Monum. Vatic. I/IV. 420.) Claustrum B. Marie Virginis in Iwan poss. (1467: Muz. llt.) Abbacia de Iwan. 1507: Muz. llt.) A Bold. Szűz tiszt. szentelt (benczés ?) apátsággal. Bonyhád vidékén feküdt. (V. ö. a Morgai cs. alatt.)
Ivánfalva. Iwanfalwa. (1442: gr. Forgách cs. llt., 1477: Dl. 17988; 1483: Dl. 18863.) Tolnavármegyei nemesek nevéből ismerjük.
Ivános(i). L. János(i) alakban.
Izmény. Toth Izmány, Király Izmány. (Másolatban. 1378: Acta post Adv. 85–15.) Eghazas Izmen, (1382: Jakcsy cs. llt.) Izmen. (1400: gr. Zichy cs. okmt. V. 221.) Izmen, Izmyn. (1413: Kismart. llt. 32. EE. 354.) Eghazasyzmen. (1492–1494: Dl. 25791.) Possessio Izmen Blasii Raskay. (1494: Engel, i. m. 29. 1. V ö. u. o. 133. l.) Ma Izmény helység és Kis-Izmény puszta, Bonyhád közelében ny.-é.
Jágolnok. Kysiagolnoch, Naghiagolnoch sat. (! 1475: Koller, i. m. IV. 402. 407.) Ma Jágónak, Baranyavármegyében, Mágocstól dny.
Jak. Jaky. (Tolna- vagy tán somogyvármegyei nemes nevében. 1321: gr. Zichy cs. okmt. I. 204.) Jak. (Tolnavármegyei kir. ember nevében. 1400: U. o. V. 145., 1453: Kismart. levéltár. 32. EE. 437.) V. ö. a Csikai cs. alatt és pápai tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 255. l., a hol az «Iwak, Jog» néven említett plebánia alatt hihetőleg e helység rejtőzik.
Jánok. (Jának.) Janeg. (1337: Kismart. llt. 47. K. 4 et NB.) Poss. Janak. (1443: U. o. 35. B. 41.) Pred. Inagh. (1500: Magy. Történelmi Tár. VI. 23.) Poss. Janok. (1506: U. o. 25.) Tamási várához tartozott.
János(i). (Jánosd.) Terra Janus. (1254. 1256: Zichy okmt. I. 7. és 9.) Terra, alább: villa Janus. (1256: U. o. 10.) Poss. Janus. (1315: U. o. 149.) Poss. Juanus. (1329: Kismart. llt. 47. J. 4.) Poss. Juanusy. (1329: gr. Zichy cs. okmt. I. 321.) Kysyanosy. (1335: U. o. 455., 1401: U. o. V. 252.) Poss. Kemenfalua in valle Iwanusi. (1346: U. o. II. 195., 1366: Kismart. llt. 32. D. 171.) Kemenfalwa. (1395: gr. Zichy cs. okmt. IV. 608.) Janusy. Janussy. Janosy. (1399: U. o. V. 112., 1402: U. o., 312., 1403: U. o. 351., 1404: U. o. 356., 1407: U. o. 504., 1408: U. o. 553., 1450: Zsélyi llt., 1466: Dl. 16378.) Poss. Kemenfalua al. nom Kysianusi. (1400: gr. Zichy cs. okmt. V. 145.) Gregorius et Dionisius … filii Kemyn (Kemen) de Janusy. (1400: U. a. 196. 199.) Poss. Kemenfalua. (1400: U. o. 209., 1402: U. o. 293., 1409: U. o. 605.) Felyanusy. Felseuyanusy. (1400: U. o. 210., 1401: U. o. 252., 1402: U. o. 312.) Kemenfalua. (1402: U. o. 293.) Poss Janosd. (1408: U. o. 569.) Poss. capituli Quinqueecclesiensis Eghazas Janosy. (1409: U. o. 605.) 1466-ban Máré várhoz tartozott. – Ma Jánosi falu és puszta Baranyavármegye ény. vidékén, Pécstől észak felé.
Jérczetető. Poss Jerchethethew. (1445: Kismart. llt. 45. B. 36. et NB., 1490: U. o. 45. C. 58. et E.) Jerchethetew. (1472: U. o. 45. C. 47. NB.) Jerczethethew. (1492: br. Révay cs. llt. Div. fam. III. 25.) A mai Baranyavármegye ény. zugában, a Mágocstól délre elterülő vidéken kereshetjük.
Jóbfalva. Poss. Jobfalua. (1399. 1409: gr. Zichy cs. okmt. V. 112. 587.) Battyán, Jánosi sat. vidékén keresendő.
Kajdacs. (Kajdocs.) Nobiles bisseni de Kaydach. (1399: Körmendi llt. Acta memorabilia, n. 7.) Petrus dictus Bessenew de Kaydach. (1399: Fejér. VIII. 6. 297.) Kaydach. (1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 106.) Kahdach. Kaydoch. (Nemesek nevében. 1410: Dl. 9627; 1469: Dl. 16949.) Forum hebdomadale in poss. Kaydach. (1460: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 7. num. 6.) Heti vásáros hely volt. – Pakstól dny. találjuk.
Kajmát. (Kagymát.) Kagmach. (Nemes nevében. 1410: Dl. 9627.) Poss. Kaymath. (1450: Fejérvári keresztesek konv házi llt. lad. 3. fasc. 7. num. 6., 1469: Dl. 36792; 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num 20.) Részben a györgyi Bodóké volt. – Ma Kajmád néven puszta, Tolna mellett nyugatra.
Kakasd. Poss. Kakasd. (1436: Dl. 12913; 1452: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 3., 1466: Szepesi kápt. llt. Scr. XII. f. 5. n. 18.) A Várangiaké, Derecskeieké sat. volt. – Ma csak távol Várangtól és Döröcskétől, Szegzárdtól nem messze (nyugatra) találunk egy Kokasd nevű falut.
Kakucs. Poss. Kakwch. (1500: Körmendi llt. Misc. Németujvár. n. 79., 1507: Kismart. llt. 35. C. 52.) Morga, Hant, Bobnyán sat helységekkel együtt emlegetik.
Kalázn(y)ó. (Kaláznya. Kaloznya.) Kaloznya. (1344: gr. Zichy cs. okmt. I. 589.) Kalazna. (1344: U. o. II. 139.) Kalaznya. (1345: U. o. II. 158., 1406: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 9. num. 88.) Kalaznyow. (1419: U. o. lad. 3. fasc. 4. num. 17. és Fejér. X. 6. 234.) Kalazno. (1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) Kalaznyo. (1464: U. o. 35. C. 5., 1478: Muz. llt.) Ma Kaláznó, Kölesd közelében nyd.
Kanacsa. Poss. Kauacha. (Helyesebben: Kanacha. 1343: Anjouk. okmt. IV. 296. – V. ö. Dl. 3550.) Ma Kanacs néven puszta, Duna-Földvártól dny., a fejérvármegyei határszélen.
Kandatelek. Poss. Kandateluk. (1338: Anjouk. okmánytár. III. 502.) A Dáróiaké volt.
Kánya. Kana. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 90.) Kanya poss. (1325: Kismart. llt. 35. L. 270. et A.. 1441: Zsélyi llt. Magyarkanya és Olazkanya. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Olaz Kanya és Magyar Kanya. (1506: Magy. Tört. Tár. VI. 25.) A XV. században Tamási vár tartozékai közt említik, 1441-ben mint somogyvármegyei helységet. – Ma Kánya, Tolnavármegyében Tamásitól ny.-é.
Kapás. Kapas (1399: Dl. 8480; 1424: Dl. 11543.) Kaapaas. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3.) Kapaas. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) A mai Baranyavármegye ény. határvidékén fekhetett, Mágocstól úgy látszik déli irányban,
Kápolna. Kapolna. (Kir. ember nevében. 1400: gr. Zichy cs. okmt. V. 219.) Kapolna. (1432: Fejérvári keresztesek konv. házi llt., lad. 3. fasc. 5. num. 28.. 1498: U. o. lad. 3. fasc. 11. num. 20., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Részben a györgyi Bodóké volt. – Ma puszta, Tolnától ény.
Kapornak. (Kapornok.) Poss. Kapornak. (1445: Kismart. llt. 45. B. 36. et NB., 1472: U. o. 45. C. 47, et NB., 1490: U. o. 45. C. 58. et E.) Kapornok. (1492: br. Révay cs. llt. Div. fam. III. 25.) A mai Baranyavármegye ény. zugában, a Mágocstól dél felé elterülő tájakon fekhetett.
Kaptár(os). Nobiles bisseni de Kaptarus. (1399: Körmendi llt. Acta memorabilia. n. 7.) Kaptarus. (1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 108., 1419: Dl. 10788.) Jacobus Kaptarus de Kaptar – kir. ember. (1437: Dl. 13043.) Kölesd, Kajdacs, Nagy-Dorog sat. vidékén kereshetjük.
Kárász. Terra episcopalis Karaz vocata. (1325: Anjouk. okmt. II. 128.) Karaz. (1439: Zsélyi llt.) A pécsi püspöké volt. (Az 1542. évi adólajstrom szerint is.) Ma Baranyavármegye ény. zugában találjuk, Mágocstól dk.
Káta. Poss. Katha. (1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 132.) Az Ábeli családdal kapcsolatban fordúl elő.
Kavasznya. L. K(ö)vesznye néven.
Ka(z)sok. L. Somogyvármegyében.
Kecső(d). (Kecsej.) Nobiles de Kechey. (1337: Kismart. llt. 47. K. 4. NB.) Kezew. (! 1361: Fejér. IX. 3. 264.) Kechewd. (1423: Dl. 11430.) Kechow. (1430: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 6. num. 58.) Predium Kechew. (1460: Orsz. Levéltár. Erd. Kanczelláriai llt. 1708. n. 62.) Poss. Kechew, predium Kys Kechew al. nom. Pwztha Kechew – Tamási vár tartozékai. (1500: Magy. Tört. Tár. VII. 23.) A XVI. századi adólajstromok is («Kechew» alakban) ismerik. Úgy látszik, a mai Köcsöge vagy Kecsege pusztának felel meg, Pinczehely mellett nyugatra. Kétségtelen, hogy Pinczehely és Gyánt (ma puszta) szomszédságában feküdt.
Kedhely. (Kethely.) Kedhel. (1402: gr. Forgách cs. llt., 1429: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 28. fasc. 3. num. 89.) Kechel. Kethel. (1438: Kismart. llt. 35. C. 43., 1439: Zsélyi llt., 1454: Kismart. llt. 32. EE. 437., 1477: Dl. 17988; 1481: Kismart. llt. 35. C. 47., 1488: Dl. 19356.) Gethel. (1448: Zsélyi llt.) Ketheel. (1472: Kismart. llt. 45. C. 47. et NB. NB.) Talán egyugyanazt a helységet jelölik e különféle nemesek nevében fölmerülő helynevek. Az 1542. évi adólajstrom «Kethel» alakban, a mai Baranyavármegye ény. vidékén elterülő helységek társaságában sorol föl ily nevű falut. Ma Szeletnek közelében, dny. felé, a kéthelyi puszta őrzi emlékét.
Kégy(i). (Kétyi.) Keghy. (1494: Bakocs-Codex. 442.) A mai Kéty-nek felelhet meg, Szekszárdtól ny.-é.
Kekényes. L. Kökényes alakban.
Kelba. Kelba. (1416: Dl. 10473. 10431.) Mint a Kanizsaiak birtokát emlegetik. Ha csak elferdített helynévvel nincs dolgunk, Simontornya vidékére helyezhetjük.
Keledfalva. Kelestfalua. (1396: Veszprémi kápt. házi levéltára, Cap. 107.) Poss. Keledfalwa. (1482: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 3. lad. 2. fasc. 6. num. 57.) Részben köznemeseké, részben a henyei Tiburczoké volt. – Regöly vidékén fekhetett.
Kemecsej. Poss. Kemechey. (1329: Kismart. llt. 35. L. 270. et B.) Az Ozoraiaké volt.
Keményfalva. L. János(i) helység a.
Kenyetelek. Poss. Kenyetelek. (1480: Dl. 18356.) A györgyi Bodóké volt. – Rácz-Kozár táján fekhetett, a mai baranya-tolnai határon.
Kenyérsütő. Kwnyersythw, Kynyersythew. (1397: Dl. 8203.) Villa Kenyersitew. (1401–6: Dl. 8637.) Kenyersythew. (1417: Dl. 10586.) Edelénynyel együtt szerepel.
Kér. – a) Poss. seu predium Pertold. (1410: Dl. 9622.) Keer. (Nemesek nevében. 1419: Dl. 10788; 1450: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 7 num. 4.) Poss. Pertholth al. nom. Kiskeer. (1407: Dl. 9364.) Pertholth al. nom. Kisker. (1410: Dl. 9696.) A mai Német-Kérnek felel meg, Pakstól ény. – b) Keer. (1325: Kismart. llt. 35. L. 270. et A.) Keer. Felker. (Köznemesek nevében. 1425: Muz. levéltár.) Poss. Alker. (1425: U. o.) Ma Tót-Kér, Tamásitól ny.-é., a somogyvármegyei határon.
Kercseliget. Kerchelikethe, Kozefilegete, Surchelikethe. (Pápai tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 261. l.) Ma Somogyvármegyében találjuk, Kaposvártól k.-kd., a tolnai határszélen.
Kercsmény. (Kercsmej. Körcsmény.) Kurchmen. (1292 körül: Árpádk. új okmánytár. X. 108.) Domus Job de Kurchmen. (1312: gr. Zichy cs. okmt. I. 139.) Via Kerchmeywtha. (1420: Haz. oklt. 371.) Poss, Kyskerchmen. (1428: Dl. 35951.) Kwrchmen. Kerchmen. (1446: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára; lad. 3. fasc. 6. num. 53.) Az 1542. évi adólajstrom «Kerchmen» néven ismeri. (Orsz. Llt.) – Döbrököz vidékén feküdt, a hol ma, ék. e helységtől, a görcsmén(y)i malom őrzi nevét.
Kerekliget. Poss. Kereklygeth. (1402: Forgách cs. llt., 1422: Dl. 11187; 1424: Dl. 11543; 1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1418: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) A mai Baranyavármegye ény, határvidékén fekhetett.
Keresztur. Prepositus ecclesie B. Marie Virginis de Kereztur. (Az Apori családdal viszonyban szerepel. 1445: Dl. 9087.) Paulus de Keresthwr – tolnavármegyei kir. ember. (1463: Dl. 15840.) Nem határozhatom meg, ugyanegy helységről van-e szó, de azt hiszem tolnavármegyei hely értendő, tán a mai somogyvármegyei Kapos- vagy Kis-Keresztur, Dombovártól dny. E vidék ugyanis a középkorban inkább Tolna- mint Somogyvármegyéhez számított.
Kér-szád (puszta). Pred. desertum et habitatoribus destitutum Keerzad. (1439: Dl. 13361.) 1439-ben szillei (Fejérvármegyéből?) Besenyő Péternek, a Tamási Vajdafi László nemes szolgájának adta Albert király.
Kesző. Kezev. (1465: Dl. 16174.) A mai Tót-Keszinek felel meg, a megye ény. zugában. – A pápai tizedlajstromban «Mariakethew» nevű plebániát találunk, mely ma Mária-Keszi néven dülő, Tót-Keszi határában. (Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 261. l.)
Keszö. (Kesző-kút.) Kezew. (1305. 1455. 1500: Kismart. llt. 35. A. 2.) Poss. Kezew al. nom. Hydegkwth. (1397: Dl. 8234.) Poss. Keczewkwth. (1403–4: Dl. 8936.) Poss. Kezew. (1424: Dl. 11525.) 1305-ben; 1455-ben és 1500-ban (Gerenás mellett) mint (hihetőleg részben) a Szakadátiak birtokát sorolják föl. Különben Simontornyához tartozott. (L. Hidegkut a. is.)
Kesztölcz. (Kesztelcz.) Villa Keztelch. (1240: Árpádk. új okmt. VII. 113.) Terra Keztelch. (1282: Haz. oklt. 94.) Keszteulch. (1381: Fejér. IX. 6. 250.) Poss. Kezthewlcz. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 537. 546.) Keztelcz. (170: U. o. n. 544.) Kezthelcz. (1494: Bakocs-Codex. 442.) Vámszedő hely volt. Úgy látszik közös birtoka a titeli prépostságnak (1240. 1494.) és a széki apátságnak. (1282-ben a nyulak-szigeti apáczáké is.) Báttaszék vidékén kereshetjük, a hol, e várostól ény. felé, Nána mellett egy ily nevű völgyet találunk.
Kétszer. (Kétszel.) Poss. Kethzel. (1478: Muz. llt.) Kethzer. (1478. 1488: U. o.) Kethzeer. (1480: U. o.) Az 1542. évi adólajstrom Pári, Regöly, Szakál sat. vidékén sorol föl egy «Kethzewz» nevű falut. Kétségkívül ez értendő. (Orsz. Llt. Conscr. dical.)
K(e)vesznye. L. K(ö)vesznye alakban.
Király-Izmény. L. Izmény helység a.
Kirtes. Kyrthez. (1494: Bakocs-Codex. 442.) Bizonyára a titeli prépostságé volt (l. ott) s Kesztölcz vidékén feküdt.
Kis-Almás. L. Almás helység a.
Kis-Apar. (Kis-Apor.) L. Apar helys. a.
Kis-Bács. L. Bács helység a.
Kis-Bágyon. L. Bágyon helység a.
Kis-Cseh. L. Cseh helység a.
Kis-Endréd. L. Endréd helység a.
Kisfalu. Poss. Kysfalw. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt. (Tán ugyanegy valamelyik Kisfaluddal ?)
Kisfalud. – a) Debregecz vár tartozékai közt 1441-ben egy «Kysfalwd», – 1443-ban egy «Wyfalw» nevű helységet sorolnak föl. (1441: Dl. 13605; 1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Tán a kettő egynek vehető. Döbrököz táján azonban ma sem Kisfaludot, sem Ujfalut nem találunk. (V. ö. Ujfalu helység a. is.) – b) Poss. Kysfalud. (1475: Dl. 17751; 1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 579) Batéval együtt (ma Somogyban) mint a Hosszútótiak birtoka merül föl. A mai Somogyvármegye területén, a Szill és Nagy-Berki közti vidéken kereshetjük. – c) Poss. Kysfalud. (1397: gr. Zichy cs. okmt. V. 32.) A Vesszős családé volt s Ábel szomszédságában feküdt.
Kis-Jágolnok. L. Jágolnok helység a.
Kis-Jánosi. L. János(i) helység a.
Kis-Kér. L. Kér helység a
Kis-Kercsmény. L. Kercsmény helység a.
Kis-Kecső (puszta). L. Kecső(d) helység a.
Kis-Kormó. L. Kormó helység alatt, Fejérvármegyében.
Kis-Ku(l)n(y)i. L. Ku(I)n(y)i helység a.
Kis-Legenye. (Kis-Leginye.) L. Legenye helység a.
Kis-Mányok. L. Mányok helység a.
Kis-Öcsény. L. Öcsény helység a.
Kis-Pél. L. Pél helység a.
Kis-Szabaton(y). L. Szabaton(y) helység a.
Kis-Tengelicz. L. Tengelicz helység a.
Kis-Tolna. L. Tolnavár városnál.
Kis-Vejke L. Vejke helység a.
Kis-Zimány. L Zimány helység a.
Kampoltfalva. Possessio filii Kompoldi. (1329: Kismart. llt. 47. J. 4. Poss. Kompolthfolua. (1333: gr Zichy cs. okmt. I. 407., 1402: U. o. V. 280.) Kompolfalwa. (1399: U o V. 112.) Compolthfalua. (1403. 1404: U. o. V. 351. 356.) Kompolthfalwa. (1466: Dl. 16378.) A mai baranyavármegyei Battyán és Jánosi vidékén keresendő. 1404-ben ezekkel együtt Tolnavármegyéhez számítják, valamint 1466-ban is, mint Máré vár tartományát.
Konda-(Szent-Miklósi). Kunda. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 89.) Terra seu poss. Konda nunc vacua et habitatoribus destituta. (1340: Körmendi llt. Alm. III. lad. 2. n. 100.) Poss. Konda Sancti Nicolai. (1347: gr. Zichy cs. okmt. II. 251.) Poss Kundazenthmyklos. (1349: U. o. 355.) Ma puszta (Konda néven), Dombovár mellett északra.
Kónyafalu. Poss. Konyafalw (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Anyavárhoz tartozott. – A mai Baranyavármegye ény. vidékén, Csikós-Töttös sat. környékén kell keresnünk.
Koppány. Villa Cuppan. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 88.) Plebanus de Koppan. (1347: gr. Zichy cs. okmt. II. 251.) Poss. Koppan. (1348: Kismart. llt. 35. L. 270. et C., 1481: U. o. 45. C. 57., 1484: Veszprémi kápt. házi llt., Cap. 107. n. 3.) 1348-ban a dömösi prépostságé, 1481-ben a golgonczai (glogonczai) préposté(!) volt. – Ma Török-Koppány, a tolnavármegyei határszélen, Igaltól ék.
Kormó. L. Fejérvármegyében.
Koromzó. (Koronczó.) Koronzo. (1267: Árpádkori új okmt. III. 172.) Nobiles de Koromzou. (1337: Kismart. llt. 47. K. 4. et NB.) Poss. Koromzo. (1432. 1482: Fejérvári keresztesek konv. házi llt., lad. 3. fasc. 5. num. 28., lad.. 3. fasc. 10 num. 3. és lad. 2. fasc. 6. num. 57.) Korwmzo. (1447: Kismart. llt. 35. C. 45.) Koromzow. (Nemes nevében. 1480: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 9. num 90.) Részben a henyei (koromzói) Tiburcz-oké volt. (1482.) – A Regöly, Tamási és Pinczehely közti vidéken kereshetjük. (V. ö. 1235: Fejér. III. 2. 421.)
Korsód (?) Poss. Korsod. (1436: Dl. 12913.) A Várangiaké volt. – Azonosnak látszik az 1250-ben Várong szomszédságában föltűnő «Bulsnch villa»-val. (Haz. oklt. 18.)
Kosd. Poss. Kesd (!) … iuxta fluvium Saar. (1335: Koller; i. m. II. 465.) Nobiles de Kusd. (1414: Dl. 1847.) Poss. Kusd in comitatu Tolnensi. (1325: Anjouk. okmt. II. 199.) Hard-dal és Vajtával kapcsolatban merül föl, tehát ezek táján, a mai fejér-tolnavármegyei határon, a Sárvíz mentén, Pakstól ény. felé fekhetett. (V. ö. 1335: Fejér. VIII. 4. 111.)
Kospa. Cuspa. (1321: gr. Zichy cs. okmt. I. 204.) Kospa. (1441: Zsélyi llt., 1443: Kismart. llt. 35. B. 42., 1453: U. o. 35. H. 184., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Kozpa. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Részben Tamási várához tartozott, részben köznemesi birtok volt. – Ma Kosba néven puszta, Tamási mellett délre.
Kovácsi. Poss. Kowachy. (1397: Dl. 8223.) Poss. Kowachi. (1406: Blagay cs. oklt. 214.) A mesztegnyei Szerecsenyeké s az Ozorai Pipóé volt. – Ma Kovácsi vagy Tevel-Kovácsi, Szegszárdtól nyugat felé, Tevel mellett.
Kozár. Kazar. (1330: Dl. 2630., Anjouk. okmt. II. 512.) Eghazaskozar, Kozar. (1363–74: Dl. 5195.) Poss. Kozar. (1399: Dl. 8480; 1422: Dl. 11187; 1424: Dl. 11543; 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Kozaar. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3.) Felsew Kozar. (1492. 1494: Dl. 25791.) Eghazaskozar. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) 1422–28. a ne(v)nai Treutel, később a Czéli cs. birtokai közt sorolják föl. 1510-ben részben Anyavárhoz tartozott. – A mai Rácz-Kozárnak felel meg, Baranyavármegye ény. sarkában.
Kozmád. Kozmad. (1441: Dl. 13605; 1498: Fejérv. ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 9.) Debregecz várához tartozott. – Ma Kozmánd néven puszta, Döbrököz mellett.
Ko(z)sok. (Kozsuk.) L. Somogyvármegyében, Kazsok néven.
Köbli. Terra Kubli. (1325: Anjouk. okmt. II. 181.) Poss. Kubly. (1399: Dl. 8480.) Kebly. (1422: Dl. 11187; 1440: Dl. 13565; 1466: Kismart. llt. 23. A. 10.) Kwbly. (1424: Dl. 11543; 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1449: Kismart. llt. 47 C. 15.) Kewbly. (1484: Dl. 18499; 1467: Dl. 19834.) Ma Köblény, Baranyavármegye ény. csücskében, Rácz-Kozártól délre.
Kökényes. (Kökényös.) Poss. Kwkynus. (1397: Dl. 8223.) Kwkenyes. (1406: Blagay cs. oklt. 214.) Kekenyes. (1427: Muz. llt.) Kekenys. (1451: Dl. 14481.) A mesztegnyei Szerecsenyek, Blagajiak sat. birtokai közt Tevel mellett sorolják föl.
Kökényesfő. Poss. Kwkenesfew. (1434: Dl. 12611; 1439: Dl. 1328.) A (pestmegyei) péczeli Sike családé volt.
Kökényes(-tótja. Köves-Tóti ?) Kukenusthocya, Kukenuscochya. (1379: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) Kukenyes. (1381: U. o.) Kwestoty. (1382: U. o.) Kétségkívül ugyanegy, a veszprémi püspökség birtokában levő helyről van szó, mindig Nak helységgel kapcsolatban. 1379-ben Somogy-, 1382-ben Tolnavármegyéhez számítják; tehát bizonyára Nak vidékén (Szakcstól dny.) a somogy-tolnavármegyei határon feküdt.
Kölesd. Villa Kulesd. (1344: gr. Zichy cs. okmt. II. 104., 1392: U. o. IV. 499.) Poss. Kwlesd (1397: Dl. 8223; 1406: Blagay cs. oklt. 215. l., 1408: Dl. 12800; 1412: Tört. Tár. 1884. 234. l., 1426: Fejér. X. 6. 840., 1450: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 7. num. 6.) Kelusd. (1401: Zichy okmt. V. 227.) Kelesd. (1451: Dl. 14481; 1471: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 9. num. 5.) Vámjával együtt a mesztegnyei Szerecsenyeké, Ozorai Pipóé sat. volt. Közelében többször tartottak nádori és megyei gyűléseket. – Szegszárdtól ény. találjuk.
Kömlőd. Forum comprovinciale in Kemlewd. (1468: Dl. 16741.) Vásáros hely, tán m.-város is volt. – Paks közelében északra találjuk.
Körcsmény. L. Kercsmény alakban.
Körtvély. L. Fejérvármegyében.
Körtvélyes. – a) Poss. Kwrthwelyes. (1433: Dl. 12530.) Nádasddal együtt a Kórógyiaké volt. – b) L. Zimány helység a. (Azonos az előbbenivel?)
Köszvényes. Demetrius de Kuzuenus. Fluvius Kuzuenus. (1360: gr. Zichy cs. okmt. III. 169–170.) Kwzuinus. (1398: U. o. V. 56. Utraque Kuzuenyes, Kuzwenyes. (1451: Kismart. llt. 32. EE. 434. et NB.) Kwzuenyes. (1458: Kismart. llt. 32. EE. 450.) A mai Baranyavármegye ény. vidékén, a hajdani Meszes táján fekhetett.
Kövesd. Poss. Kuesd, Kuuesd. (1406: Kismart. llt. 35. A. 5.) Ozorai Pipó vásárolt birtoka volt ekkor.
Köveskut. Poss. Kuueskuth. (1374: Dl. 5195.) Kozár szomszédja volt. (Ma Baranyavármegye ény. zugában.)
K(ö)vesznye. Poss. Kauznia (1347: gr. Zichy cs. okmt. II. 243.) Possessio Kweznye al. nom. Zomborfalwa. (1408: Zalai oklt. II. 351.) Kweznee. (1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) Kweznye. (1453: U. o. 32. EE. 437., 1456: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 7. num. 36.) Keweznye. (1471: U. o. lad. 3. fasc. 9. num. 4.) Tolnavármegyei nemesek nevéből és előnevéből ismerjük. – A megye középső vidékén feküdt?
Közép-Szaka. L. Szaka helység a.
Középfalu. Kuzepfalu. (1329: Dl. 2570; 1393. 1399: gr. Zichy cs. okmt. IV. 531., V. 105.) Nobiles bisseni de Kwzepfalu. (1399: Körmendi llt. Acta memorabilia. n. 7.) Kuuzepfalu. (1395: gr. Zichy cs. okmt. IV. 617.) Kuzepefalu. (1401: U. o. V. 229.) Kezepfalw. (Nemes nevében. 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 6. num. 53.) Poss. Kezepfalu, Alsokezepfalu. (1467: Kismart. llt. 47. S. 22. et NB.) A mai Kölesd vidékén, a Sárviz mentén feküdt.
Közmény. Kozmen. (Nemes nevében. (1430: Dl. 12223.)
Kufő (Köfő ?). Nagkwfew. (1294–8. közt: Árpádkori új okmt. VIII. 334.) Poss. Kufew. (1376: gr. Zichy cs. okmt. III. 620., 1451: Kismart. llt. 32. EE. 434. et NB.) Kwfw. (1453: U. o. 32. EE. 437.) Az Ábelieké volt. – A mai Baranyavármegye ény. részében, Battyán, Magyar-Egregy, Vaszar sat. táján feküdt.
Kulcsár-Miklós-telke. Kulchar Myklousteleke. (Nemes nevében. 1381: Fejér. IX. 6. 250.) A mai Kulcsár pusztának látszik megfelelni. (Regölytől nyd.) Tán azonos a dömösi prépostság 1138. évi nagy oklevelében emlegetett «villa Kalsar»-ral is. (Knauz. Mon. Strig. I. 89. sat. l.)
Ku(l)n(y)i. Villa Kulni. (1312: gr. Zichy cs. okmt. I. 138.) Kolni, Kulni, Tolni. (Pápai tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 261.) Poss. Kiskwny. (1480: Kismart. llt. 45. C. 57., 45. C. 55. et NB., 45. C. 54.) Nagykwny, Kyskwny. (Nemesi névben és előnévben. 1481: U. o. 45. C. 57.) Az 1542. évi adólajstrom Kewny néven ismeri és Koppány vidéki helységekkel együtt sorolja föl, valamint az 1480. évi oklevelek is. – Ma Kónyi, Török-Koppánytól keletre.
Kurd. Villa Kurd. (1280: Haz. okmt. VI. 259.) Poss. Kwrd. (1420: Haz. oklt. 371., 1422: Kismart. llt. 35. P. 338. NB. et NB., 1438: Tört. Tár. 1884. évf. 627., 1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Ewrd. (Hibásan: Kwrd helyett. 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 22.) Döbrököztől nem messze ék. találjuk.
Kustán. (Kusta.) Kusthan. (1403: Dl. 8936; 1410: Dl. 9627; 1471: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 9. num. 10.) Kwscha. Kwstha. (1453: Kismart. llt. 35. H. 181., 1454: U. o. 32. EE. 437., 1469: Körmendi llt. Himfyana, n. 745.) Kustán is, Kusta is csupán nemesek nevében fordul elő. Ugy vélem, e két elnevezés egyugyanazt a helységet jelöli, mely valahol a megye közepe táján feküdt.
Külső-Bágyon. L. Bágyon helység a.
Ladomérfalva. Poss. Ladomerfalwa. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Lak. – a) Poss. Lak. (1419: Haz. okmt. IV. 278.) Horogszegi Garázda Miklósé volt. – b) Poss. Laak. (1381: Fejér. IX. 6. 250., 1450: Muz. levéltár., 1478: Haz. okmt. IV. 429.) A Pilis és Báttaszék közti vidéken, a Sárviz mentén feküdt, Kesztölcz felé.
Lángfő. (Lánkfő.) Poss. Langfew. (1469: Körmendi llt. Himfyana, n. 745.) Lankfew. (1470: U. o. n. 546.) A széki apátságé volt.
Lászlófalva. L. a Mekcsei cs. alatt.
Láz. Villa Laaz. (1280: Haz. okmt. V1 259.) Az ábr(ah)ámi monostoré volt. – A mai Lázi puszta őrzi emlékét, Döbrököztől nem messze k.-é. felé.
Legenye. (Leginye.) Poss. Kyslegenye, Nagylegyne. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Lengyel. Poss. Lengel. (1322: Körmendi llt. Himfyana. n. 40:) A Szalók nemzetségé volt. Ma ily nevű falut találunk Szekszárdtól nyugot felé, a baranyai határon.
Lepet. (Lipot.) Ligeti) helységgel látszik azonosnak. (L. ott.)
Liget(i). Particula terre Lygeth vocate. Villa Lygeth. (1310: gr. Zichy cs. okmt. I. 125.) Poss. Lygueth. (1315: U. o. 149.) Poss. Lepeth. (1426: Dl. 11873.) Poss. Lypoth. (1430: Dl. 12218.) Poss. Ligeth. (1433: Dl. 12530.) Poss. Lighethy.(1483: Dl. 18863.) Ma Liget, Baranyavármegyében, Pécstől é. felé.
Lovász-Székely. (Lovász-Széköly.) L. Székely helység a.
Macsolág. L. Mocsolág alakban.
Madocsa. (Madacsa.) Madacha. (1343: Anjouk. okmt. IV. 296., 1437: Dl. 13043.) Abbas ecclesie S. Nicolai confessoris de Madacha. Villa Madacha. (1343: gr. Zichy cs. okmt. II. 70., 1426: Dl. 12143.) Abbas (S. Nicolai) de Madocha. (1458: Dl. 15273; 1459: Dl. 15448; 1468–1511: Dl. 16741.) Monasterium S.-Nicolai de Madacha. (1474: Koller, i. m. IV. 395.) Részben legalább, az itteni Sz.-Miklósról czímezett benczés apátságé volt. Part-Madocsa szomszédságában feküdt, a melyet földesurai, a veszprémvölgyi apáczák, a XV. sz.-ban Fejérvármegyébe helyeztettek át. – Ma Madocsa, Pakstól ék. a Duna mentén. (V. ö. az Orsz. Llt. Dl. 14. sz. alatt levő hamis oklevéllel. Kiadta Fejér. II. 121.)
Mágocs. – a) Monasterium B. Petri de Magoch. (1251: gr. Zichy cs. okmt. I. 6.) Abbas de Magocz. (1452: Kismart. llt. 32. EE. 435. et NB., 1472: U. o. 45. C. 47. et NB. NB., 1542. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical.) Sz.-Péter apostol tiszteletére szentelt (benczés) apátsággal. Ma Baranyavármegye északi határvidékének egyik főhelye. – b) Magoch. (1443: Kismart. llt. 35. B. 42.) Magocz. (1444: U. o. 35. C. 44.) Tamási vár tart. közt sorolják föl, csupán 1443-ban és 1444-ben.
Magyar-Kánya. L. Kánya helység a.
Magyarfalu. L. a Mekcsei cs. alatt.
Majos. Poss. Moius. (1347: Körmendi llt. Alm. III. lad. I. n. 8.) A somogyvármegyei Ugaliaké volt. – Bonyhád szomszédságában nyugatra találunk ily nevű falut.
Majsa. Poss. Maysa … inter aquas Kopus et Fyzed. (1274: Haz. okmt. VIII. 161.) Poss. Alsomaysa, Felsewmaysa. (1500: Tört. Tár. 1884. évf. 8., 1426: U. o. 614., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 22.) Utraque Maysa. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Ozora várához tartozott. 1400-ban Sz.-Péter apostol tiszt. szentelt egyházát említik. (Mon. Vatic. I/IV. 239. l.) – Ma Majsa néven puszta, Regöly mellett északra.
Malafalva. (Malatelek.) Malafalua. (1399., 1440., 1404: gr. Zichy cs. okmt. V. 112. 225. 356.) Poss. Malatelek. (1402: U. o. 309.) Battyánnal és Jánosival együtt emlegetik. (Ma Baranyavármegyében.) 1466-ban Máré vár tartozékai közt sorolnak föl egy «Malafalwa, Myhalafalwa» nevű falut, mely úgy látszik, az előbbiekkel azonos. (Dl. 16378.) A mai baranyavármegyei Mánfa (?) – Pécstől ény.
Malonta. Poss. Malontha. (1456: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 7. num. 36.) Varasd vidékén fekhetett. (Szegszárdtól nyugatra.)
Mal(y)ika (puszta). Pred. Malyka. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Tamási vár tartozékai közt csupán ez egyszer említik.
Mányok. Manky. (1292 körül: Árpádkori új okmt. X. 108.) Manyuk. (1382: Jakcsy cs. llt.) Manyok. (1419: Dl. 10788.) Kysmanyok, Nagmanyok. (1437: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 11.) Manyok. (1494: Bakocs-Codex. 442.) Ma is Nagy- és Kis-Mányok, Bonyhád mellett nyd.
Mária-Keszi. L. Keszi helység a.
Márkustelke. L. Egresnél.
Marócz. (Marovcz. Marolcz.) Maroth. (1339: Anjouk. okmt. III. 589.) Poss. Marowth. (1399: Dl. 8480.) Maroth. (1422: Dl. 11187; 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1487: Dl. 19334.) Marocz. (1424: Dl. 11643; 1440: Dl. 13565; 1459: Kismart. llt. 23. A. 8., 1464: Dl. 15982; 1466: Kismart. llt. 23. A. 10.) A mai Maróczának felel meg, Baranyavármegye ény. csücskében.
Mar(o)kfalva. Poss. Markfalua. (1397: Dl. 8223; 1447: Fejérvári ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 70.) Marokfalwa. (1498: U. o. lad. 3. fasc. 11. num. 20.) A mesztegnyei Szerecsenyeké volt, s Tevel és Varasd vidékén feküdt. (Szegszárdtól nyugatra.)
Marosd. Villa Maristi. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 89.) Terra Morusth. (1250: Haz. oklt. 18.) Morusd. (1296: Veszprémi káptalan házi llt. Cap. 11.) Poss. Marosd. (1436: Dl. 12913.) Várong határában említik; 1296-ban Szent-Katalin tiszteletére szentelt templommal. – Ma Marosd néven puszta, Szill és Várong mellett, Somogyvármegyében, Kaposvártól ék.
Marton. Poss. Marthon. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Anyavárhoz tartozott s úgy látszik ennek vidékén feküdt is.
Marton(os). Poss. Marton, Marthon. (1389: Kismart. llt. 35. A. 5., 1406: U. o. 35. A. 13., 1438. 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1500: M. Tört. Tár. VI. 22.) Martonus. (1426: Tört. Tár. 1884. 614.) Ozora várához tartozott. – Ma Martincza néven puszta, Pinczehely mellett dny.
Márton-szigete. Poss. Marthonzygethe. (1418: Kismart. llt. 47. M. 22.) Köznemeseké volt.
Mászloj. (Maszala. Maszal.) Terra Mazal. Poss. Mazala (capituli Dymisiensis) alie possessioni (ejusdem capituli) Kwrbew … vicinaliter adiacens et a parte altera possessioni Konda Sancti Nicolai vicinata. (1347: gr. Zichy cs. okmt. II. 251.) Poss. Manzloy. (1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) A XIV. sz.-ban a dömösi prépostságé volt. – Ma Mászlony néven puszta, Dombovártól északra.
Máza. Maza. (Állítólag 1190: Haz. okmt. I. 2.) Terra Maza marchidatorum. (Azaz: márcziusi sört adók földje. 1235: Fejér. III. 2. 421.) Maza. (1439: Zsélyi llt.) A pécsi püspökségé volt. (Az 1542. évi adólajstrom szerint is.) – Bonyhádtól nyd. találjuk.
Mede(j). Mede. (1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Medee. (1498: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. Lad. 3. fasc. 11. num. 20.) Részben a györgyi Bodóké volt. – A mai Medinának látszik megfelelni, Tolnától ny.-é.
Meggyes-Ireg. L. Ireg helység a.
Méhes. Mehes. (1449: Kismart llt. 47. C. 15., 1455–64: Muz. levéltár, 1481: Kismart. llt. 45 C. 57.) Részben a Sólyagiaké volt.
Mekényes. Mukenus. (1382: Jakesy cs. llt.) Mekenes. (1445: Zsélyi llt.) Ma Mekényes helység és puszta, Baranyavármegye északi vidékén, Dombovártól k.-é.
Mény. Meen. Men. (1441: Zsélyi llt., 1443: Kismart. llt. 35. B. 42., 144: U. o. 35. C. 44., 1500–6: Magy. Tört. Tár. VI. 23. 25.) Tamási várához tartozott.
Menyőd. Poss. Meneud. (1334: Dl. 2223.) Poss. Menewd iuxta casttum Symonthornya. (1424: Dl. 11525.) 1334-ben a megye kitétele nélkül fordul elő; 1397-ben és 1401-ben azonosnak veszik a tolnavármegyei Simontornyával (l. e városnál), hol a vám is volt; 1424-ben Veszprémvármegyéhez számítják. – Minthogy az 1424. évi oklevél szerint «a vár mellett» feküdt, nem vehető azonosnak a mai Fejérvármegyében, Simontornyától távolabb kd. elterülő menyődi pusztával, mely köznemesi birtok volt. (L. Fejérvármegyében.)
Merse. L. Somogyvármegyében.
Merzsetelke (puszta). A Sólyagiaké volt. (1455–64: Muz. levéltár.)
Més. Mees. (Nemesek nevében és előnevében. 1419: Dl. 10788; 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53., 1455: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 26., 1471: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 5.) A megye ék. felében kereshetjük?
Meszes. Poss. Mezes. (1360: gr. Zichy cs. oklt. III. 169., 1361: U. o. 199., 1376: U. o. 619., 1451: Kismart. llt. 32. EE. 434. et NB.) Mezes. (Nemesek nevében. 1458: Kismart. llt. 32. EE. 450., 1477: Dl. 17988.) Ábel és Köszvényes vidékén feküdt, a mai Baranyavármegye ény. részében, Battyán, Magyar-Egregy, Szalatnak sat. táján.
Mezéd. Poss. Mezeed. (1475: Koller, i. m. IV. 402.) Ma Meződ, Baranyavármegyében, Mágocstól dny.
Mihalafalva. I.. Malafalva helység a.
Miklósfalva. Poss. Myklosfalwa. (1433: Dl. 12530.) Nádasddal együtt a Kórógyiaké volt.
Mindszentfalva. Poss. Minthzenthfalwa. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Debregecz várához tartozott. – Ma Mindszentfa néven puszta, Hőgyész közelében nyugatra.
Miske. Poss. Miske. (Másolatban. 1378: Acta post Adv. 85–15.) Bonyháddal és Izménynyel együtt merül föl.
Miszla. Myzla. (1324: Dl. 2223.) Mysla. (1397: Dl. 8202. 8234; 1416: Dl. 10431.) Misla. (1418: Dl. 10738.) Wyzla. (! 1424: Dl. 11525.) Myza. (! 1431: Fejér. X. 7. 380.) Poss. Myzla. Poss. Myzia Zerenchefew dicta. (1480: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 9. num. 90.) Simontornyához tartozott, melytől délre ma is megtaláljuk.
Mocsolág. (Mocsolák.) Terra Mocholay. Mocholai. (1294: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) Moczolag. (1445: Kismart. llt. 45. B. 36. et NB.) Mocholag. (1472: U. o. 45. C. 47. et NB.) Macholagh. (1472: U. o. 45. C. 47. et NB. NB.) Macholak. (1490: U. o. 45. C. 58. et E.) Mocholagh. (1492: br. Révay cs. llt. Div. fam. llt. 25.) Ma Mocsolád, Baranyavármegye ény. zugában, Mágocstól délre.
Moha. Poss. Moha. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 546.) A széki apátságé volt s a megye délkeleti vidékén fekhetett.
Monyarós. (Monyorós.) Monyaros. (1399: Dl. 8480; 1424: Dl. 11543; 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák- iratok. I. 1.) Monyoros. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3.) A mai Baranyavármegye ény. határvidékén (Rácz-Kozár táján) fekhetett.
Morágy. Silva regalis Mooragy. (1267: Árpádk. új okmt. III. 175.) Poss. Moragh. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 546.) Mint a széki apátság birtoka merül föl. – Bátta-Szék közelében ény. ma is megtaláljuk.
Morga. Poss. Morga (1500: Körmendi llt. Misc. Németujvár. n. 79., 1507: Kismart. llt. 35. C. 52.) A Morgaiaké volt. – Ma Murga, Kölesdtől dny.
Móri. (Mori.) Mori. (1332: Dl. 30623.) Poss. Mory. (1445: Kismart. llt. 45. B. 36. et NB., 1472: U. o. 45. C. 47. et NB., 1490: U. o. 45. C. 48. et E., 1492: br. Révay cs. llt. Div. fam. III. 25.) A mai Baranyavármegye ény. zugában, a Mágocstól dél felé elterülő vidéken kereshetjük.
Mökényös. L. Mekényes alakban.
Mucse. (Mulcse.) Plebanus ecclesie parochialis de Mulsche, canonicus ecclesie S. Johannis Baptiste de castro Quinqueeccl. (1403: Dl. 1430.) Mwche. (1432: Zsélyi levéltár.) A pécsi püspöké volt. – Ma Mucsi, Hőgyésztől délre.
Mucs(i)falva. Poss. Muchifalua et alia Muchifalua. (1406: Blagay cs. oklt. 215.) Poss. Mwchfalwa. (1498: Fejérv. ker. konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num. 20.) A mesztegnyei Szerecsenyeké volt. – Ma Mucsfa, Szegszárdtól nyugatra.
Mut. Muty. (Nemes nevében. 1319: gr. Zichy cs. okmt. 1. 167.) Poss. Mwth. (1443: Dl. 13716.) Mwth. (Nemes nevében. 1453: Kismart. llt. 35. H. 184., 1481: U. o., 35. C. 47.) Ma puszta, Felső-Iregtől délre.
Nabojsza(-falva). L. Nebojsza(-falva) néven.
Nádfő. Poss. monasterii Symigiensis Nadfeu in comitatu Tolnensi in Zelizio. (1327: gr. Zichy cs. okmt. I. 296.) A Zseliczségen feküdt (a hol a mai Tolna, Somogy és Baranya vármegyék összeérnek) Berki, Gödre sat. táján.
Nagy-Apar. (Nagy-Apor.) L. Apar helység a.
Nagy-Cseh. L. Cseh helység a.
Nagy-Dorog. L. Dorog helység a.
Nagyfalufölde. (Nagyföld.) Terra Belyud. (1275: Dl. 927.) Terra seu poss. Nagfalufeulde, Nogfeuld. (1358: Dl. 4707.) Poss. Nagfalufelde al. nom. Belyudfelde, Belyudfulde. (1358: Dl. 4778.) Kazsok és Szill mellett feküdt, a somogy-tolnai határszélen.
Nagy-Jágolnok. L. Jágolnok helység a.
Nagy-Kufő. (Nagy-Köfő.) L. Kufő helység a.
Nagy-Ku(l)n(y)i. L. Ku(l)n(y)i helység a.
Nagy-Legenye. (Nagy-Leginye.) L. Legenye helység a.
Nagy-Mányok. L. Mányok helység a.
Nagy-Öcsény. L. Öcsény helység a.
Nagy-Szabaton(y). L. Szabaton(y) helység a.
Nagy-Tengelicz. L. Tengelicz helység a.
Nagy-Vejke. L. Vejke helység a.
Nak. (Nok.) Villa Neku. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 89.) Terra seu poss. Nok. (1304: Anjouk. okmt. I. 86., 1307: gr. Zichy cs. okmt. I. 115., 1321: U. o. 196., 1347: U. o. II. 254., 256., 282., 1381: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) Poss. Nook. (1350: gr. Zichy cs. okmt. II. 412.) Villa Nock, Nok. (1351: Fejér. IX. 2. 126.) Naak. (1379: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) Naaak. (1434: Dl. 12612.) Nak. (1450: Zsélyi llt.) Részben a veszprémi püspökségé volt. – Dombovártól észak felé találjuk, a somogyi határon.
Nána. Nana. (1394: Fejér. X. 2. 189. 191., 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num. 20., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) A XV. század végén és a XVI. század elején (Anyavárhoz) a györgyi Bodóké volt, kiknek birtokaik nagy részben a mai Felső-Nána (Kölesdtől dny.) vidékén terültek el. 1394-ben szintén előfordul egy ily nevű (Nana) falu, mint a Kükei Somrákos és Hosszubácsi István (Valkóvármegyéből) birtoka; de hogy ugyanez a Nána, vagy a Báttaszéktől ény. eső mai Alsó-Nána értendő-e, ez egyetlen adat nyomán el nem dönthető. (gr. Zay cs. llt. B. 36.) 1412-ben valamelyik Nána vásáros hely is volt. (Dl. 9907.) Kétségtelenül a mai Alsó-Nána értendő azonban az 1494-ben a kesztölczi uradalomban (mely bizonyára a titeli prépostságé volt) fölmerülő: Nana alatt. (Bakocs-Codex. 442.)
Nebáncs. Poss. Nebanch. (1430: Dl. 12223.) Szillel és Szanással együtt merül föl s így kétségkívül meg kell különböztetnünk a Kapos-Ujvár tartozékában említett hasonló nevű falutól.
Nebojsza(-falva). Poss. Naboyzzafalwa. (1402: gr. Zichy cs. okmt. V. 309.) Terra Neboyza. (1403: Kismart. llt. 32. F. 477.) Jánosi, Battyán sat. helységekkel együtt merül föl. (Ma Baranyavármegyében.)
Német(i). (Nempti.) Poss. Nempti. (1411: Dl. 9742. 9748; 1424: Dl. 11525.) Nemethy. (1430: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 6. num. 58., 1476: U. o. lad. 3. fasc. 9. num. 23.) Nymeth. (1453: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 20.) 1411-ben lakatlan volt, de területén kő-egyház állt. Ekkor került vétel útján a Kanizsaiak kezére s ettől fogva a szomszédos Simontornya várához tartozott, mely mellett dny. ma is megtaláljuk. (Németi néven.)
Nemti. Villa Nemty. (1280: Haz. okmt. VI. 259.) Az ábr(ah)ámi monostoré volt. – A Döbrököz és Hőgyész közti vidéken kereshetjük.
Novák. L. Ra(d)cza helység a.
Nyárág. – a) Naragh. (1439: Zsélyi llt.) A pécsi püspökségé volt; Bonyhádtól d.-dny. felé, a mai baranya-tolnai határ vidékén feküdt. – b) L. a Mekcsei cs. alatt.
Nyék. Nyele. (1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) A megye kitétele nélkül, várral együtt, mint a Dombaiak birtoka fordul elő. – Kétségkívül a mai Felső-Nyék helység értendő, a megye ny.-é. határszélén, Város-Hidvég mellett, mely szintén a Dombaiaké volt.
Nyerges. Nerkes. (Pápai tizedlajstrom. Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 262.) Poss. Nerges. (1475: Koller, i. m. IV. 402.) Ma puszta, Dombovár közelében dny.
Nyilas. Poss. Nylas. (1400: Tört. Tár. 1884. évf. 8., 1438: U. o. 627., 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1472: U. o. 35. G. 177.) Poss. Nyulas. (! 1426: U. o. 614.) Nylaas. (1542. évi adólajstrom. 546.) Ozora vidékén feküdt, a melynek tartozéka volt,
Nyires. (Nyéres.) Poss. Nyeres. (146: Zsélyi levéltár.) Nyres. (1447: Kismart. llt. 32. EE. 425., 1448: Zsélyi llt., 1493: Kismart. llt. 35. C. 48.) Nnyeres. (Nemes előnevében. 1472: Kismart. llt. 45. C. 47. et NB. NB.) Részben a maczedóniai Dancs(-fi) majd a györgyi Bodó családé volt. – A mai baranyavármegyei Mágocs, Vásáros-Dombó, Vaszar sat. vidékén keresendő. E tájon, Vaszar közelében dk. ma is találunk egy Nyires nevű dűlőt.
Nyiró. Nyro. (1494: Bakocs-Codex 442. l. Ha ugyan a másolat helyes.) Bizonyára a titeli prépostságé volt (l. ott) s Kesztölcz vidékén feküdt.
Ó-Merse. L. Merse helység alatt, Somogyvármegyében.
Ófalu. Poss. Ofalu. (1426: Dl. 11873; 1430: Dl. 12218.) Poss. Ofalw. (1433: Dl. 12530.) Nádasd-dal együtt szerepel. – A mai Baranyavármegye é. vidékén, Nádasd közelében, Pécstől ék. felé találjuk.
Ok. Poss. Ok. (1391: br. Perényi cs. llt., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) 1510-ben Anyavárhoz tartozott. Zomba, Kölesd, Gyönk sat. vidékén kereshetjük.
Olasz-Kánya. L. Kánya helység a.
Olaszfalu. – a) Poss. Olazfalw. (1455 -64: Muz. levéltár.) A Sólyagiaké volt. Hőgyész, Szakál sat. vidékén feküdt. – b) 1510-ben Anyavár tartozékai közt is sorolnak fel ily nevű falut, mint rész-birtokot. (Porcio possessionis Olazfalw. 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Utóbbinak a Mágocstól (ma Baranyavármegyében) d. eső Olaszfalu puszta felel meg, melyet már 1475-ben is említenek. («Olazsulwo»! – Koller, i. m. IV. 402.)
Oldány. Oldan. (Pápai tizedlajstrom. Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 257.) Ma Ódány puszta, Tevel közelében k.-é.
Opor. L. Apar és Apor néven.
Öcsény. (Őcsény, Ölcsény.) Huchen, Hulchen, Wlchen. (Pápai tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 255.) Echen. (1382: Jakcsy cs. llt.) Poss. Eghazasewchen. (1435: Zselyi llt.) Ewchen. (Nemes nevében. 1481: Dl. 18577.) Poss. Naghewchen, Kysewchen. (U. o.) Szegszárd közelében dk. fekszik.
Ökörkut. L. Ekerkut néven.
Ölcsefalva(?). Poss. Wlchefalua, alia Wlchefalua. (1397: Dl. 8223.) A mesztegnyei Szerecsenyeké volt s Tevel vidékén feküdt.
Örh. Villa Vrh, Wrh. (1296: Árpádk. új okmt. X. 238.) Nádasd vidékén feküdt, a hol ma egy Örhe nevű puszta-helyet találunk.
Örs. – a) Villa Vrsi. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 93.) Villa Wrs iobagionum ecclesie Vunisiensis, Dismisiensis. (! 1250: Haz. oklt. 17.) A dömösi káptalané volt. (Az 1543. évi adólajstrom mint Koppányhoz tartozó falut ismeri. Koppány pedig hajdan szintén e káptalané volt.) Fonó, Gyalán sat. vidékén feküdt, a mai Somogyvármegye területén, Kaposvártól k.-é. felé. – b) Poss. Wrs. (1343: Anjouk. okmt. IV. 296.) A megye ék. zugában, Madocsa vidékén fekhetett.
Ősi. (Őse.) Euse. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 94., 1280: Haz. okmt. VI. 259.) Ewsy. (1325. 1443: Kismart. llt. 35. L. 270, et A., 35. B. 41., 35. B. 42., 1334: Anjouk, okmt. III. 69., 1347: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 8., 1385: Haz. okmt. III. 230., 1394: Körmendi llt., i. h. lad. 2. n. 43., 1436: Dl. 12895; 1506: Magy. Tört. Tár. VI. 25.) Ewsewy. (1428: Körmendi llt. i. h. n. 41.) Poss. Hewsy. (1441: Zsélyi llt.) A XIV. században Ugali birtok. A XV. században Tamási vár tartozékai közt sorolják föl, 1441-ben mint somogyvármegyei helységet. Részeit a Rozgonyiak és köznemesek is birták. – A somogyvármegyei határszélen, Tenyő és Tab között egy pusztarész őrzi nevét.
Pabar. (Pabor.) Poss. Alsopabar. (1424: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 8. num. 74.) Felpabor, Alpabar. (1471: U. o. lad. 3. fasc. 9. num. 4.) A XV. században a fejérvári préposté és káptalané volt; Fadd vidékén feküdt. (V. ö. 1337-hez: Anjouk. okmt. III. 389.)
Págy. Paagh. (1480: Kismart. llt. 45. C. 57.) Iklóddal, Bakkal, Szántóval sat. kapcsolatban, köznemes nevében merül föl.
Paj. Poss. Pay. (1419: Dl. 10788.) A Garaiaké volt. – A megye északi határvidékén kereshetjük.
Páli. (Pauli, Pályi.) Poss. Pauli vocata in Selizio in comitatu Tolnensi. (1327: Anjouk. okmt. III. 325.) Poss. Pali in Zeliz. (1332: Dl. 30623.) Paly. (Nemes nevében. 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad 3. fasc. 6. num. 53.) A mai Baranyavármegye ény. zugában fekvő Mágocs és Rácz-Kozár vidékén feküdt. (Az 1542. évi adólajstromban: «Palee».)
Papd. Villa Popd. (1280: Haz. okmt. VI. 259.) Az ábr(ah)ámi monostoré volt. – Ma puszta, Döbrököz közelében kel.
Papi. Popy. (Pápai tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 262.) Poss. Papy. (1465: Dl. 16174.) A mai Tót-Keszi, Szokoly sat. vidékén feküdt, a megye ény. zugában.
Papis. Poss. Papis. (1391: br. Perényi cs. llt.) Poss. Pepis. (? 1394. Fejér. X. 2. 189.) Petis. (? 1394: U. o. 191.) Kölesd és Zomba vidékén feküdt. Azonos lehet ezzel a következő helység: Pipys. (Nemes nevében. 1438: Kismart. llt. 35. C. 43.) Pipes. (Hasonlókép. 1455: Kismart. llt. 35. A. 2.)
Paraszt-Székely. (Paraszt-Széköly.) L. Székely helység a.
Pár(i). Nobiles de Pari. (1314: Anjouk. okmt. I. 339.) Pary, Paar. (Nemesek nevében. 1335: Fejér. VIII. 4. 111., 1432: Fejérvári keresztesek konv. házi llt., lad. 3. fasc. 5. num. 28., 1438: U. o. lad. 3 fasc. 6. num. 19., 1452: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 10.) Ma Pári, Tamásitól dny.
Part-Madocsa. (Part-Madacsa.) L. Part-Madocsa a Fejérvármegyében és v. ö. Madocsa alatt, Tolnavármegyében.
Partas-Dorog. L. Dorog helység a.
Pat(a)lan. L. Somogyvármegyében.
Patlan(y). Poss.- Pathlan. (1391: br. Perényi cs. llt.) Hihetőleg a mai Patlany pusztának felel meg, Zomba közelében ék.
Patony. Poss. Pathun. (1343: Kismart. llt. 32. B. 75.) A Kölesd és Udvari közti vidéken kereshetjük. (A megye közepe táján.)
Pél. Poss. Kyspel. (1343: Kismart. llt. 32. B. 75.) Peel. (Nemes nevében és előnevében. 1403: Dl. 8936; 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 6. num. 53.) Chabapel. (Nemes nevében. 1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) Czabapeel és Kyspeel. (Hasonlókép 1500: Muz llt.) Ma puszta (Alsó- és Felső-Pél), Kölesdtől é. felé.
Perbel. Poss. Perbel. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 546., 1475: U. o. 566.) A széki (bátta-széki) apátságé volt. – Ma Pörböly néven egy dunai fok jelöli helyét, Bajával szemben.
Pe(r)ked. L. Pokud helység és a Dobozi cs. alatt.
Pertold. (Pertolt.) Másként: Kis-Kér. – L. Kér helység a.
Peterd. (Pétörd.) Georgius de Peturd. Terra monasterü Saxardiensis Peturd villa. (1267: Árpádk. új okmt. III. 171.) Alpeturd. (1382: Jakcsy cs. llt.) Báttaszék, Apáti sat. vidékén feküdt. (1267-ben Baranyavármegyéhez számítják.)
Petrö(l)cz. Petrewth. (1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 112.) Pethrelch. (1421: Dl. 11072.) Petrwch. (1458: Kismart. llt. 32. EE. 450.) Pethrewch. (1477: Dl. 17988; 1480: Dl. 18356.) Köznemeseké volt. – Apar vidékén kereshetjük. (Az 1542. évi adólajstrom «Pewtrewcz» alakban sorolja föl.)
Pikud. (Pikod.) L. Pokud helység a.
Pilis. Pylis. (1381: Fejér. IX. 6. 250.) Pilis. (194: Bakoócs-Codex. 442. 1.) 1494-ben (az ide nem messze feküdt) Kesztölcz-czel együtt az ekkori egri püspöké s egyszersmind titeli prépósté volt; tehát a titeli prépostság birtokának tekinthető. – Szegszárdtól délre találjuk.
Pinczehely. Poss Pinchehel. (1424: Dl. 11525; 1435: Fejérv. keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 5. num. 74.) Simontornya várához tartozott. (1401-ben még nem.) – A megye északi határvidékén találjuk.
Pipes. (Pipis.) L. Papis a.
Pogány. Pogan. (1481: Kismart. llt. 45. C. 57.) A fejérváti káptalané volt s Szántó, Szakcs sat. vidékén Feküdt. E tájon, Szakcstól keletre, ma egy hegy viseli e nevet.
Pok. Poss. Pok. (1394: Fejér. X. 2. 189. 191.) A Zomba és Kölesd közti tájékon kereshetjük.
Pokud. Terra rcginalis Pukud. (1327: Kismart. llt. 35. A. 6.) Poss. Pvkvd. (1426: Tört. Tár. 614.) Pwkwd. (Nemes nevében. 1438: Kismart. llt. 35. C. 43., Poss. Pukud. Pwkwd. (1443: U. o. 35. B. 42., 1444: U. o. 35. C. 44.) Pykwd. Pywkod. (Nemes előnevében. 1453: U. o. 35. H 184.) Részben Tamási várához tartozott (1443.), részben köznemesi birtok volt. – A mai Pokut pusztának látszik megfelelni, Ozorától dny., Felső-Ireg mellett. (L. a Dobozi cs. alatt is.)
Pöked. (Pököd.) L. Pokud a.
Pros(s)a. Prosa. (Kir. ember nevében. 1417: Muz. llt.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 548. l.) «Prossaa» alakban Szempcse mellett sorolja föl. Kétségkívül Tamási vidékén feküdt.
Puszta-Csepcs. L. Csepcs helység alatt, Bodrogvármegyében.
Puszta-Fonyászó. L. Fonyászó helység a.
Puszta-Kecső (puszta). L. Kecső(d) belység a.
Puszta-Tengelicz (puszta). L. Tengelicz helység a.
Puszta-Varasd. L. Varasd m.-városnál.
Püspök-Székely. L. Székely helység a.
Ra(d)cza. (Radcsa. Racsa.) Poss. Nowák al. nom. Racha. (1357: gr. Zichy cs. okmt. III. 69.) Poss. Radcha. (1376: U. o. 619.) Rachya, Racza. (1451: Kismart. llt. 32. EE. 434. et NB.) Racha. (1453: U. o. 32. EE. 437.) Predium Racza. (1466: DL. 16378.) Az Ábelieké volt. 1466-ban mint puszta Máré várához tartozott. A mai Baranyavármegye ény. részében, Battyán, Magyar-Egregy, Szalatnak sat. vidékén feküdt.
Ratej (puszta). Terra Ratey vocata. (1325: Anjouk. okmt. II. 182.) A mai Baranyavármegye ény. zugában fekvő Kárászszal és Köblénynyel volt határos.
Ravazd. Ruosti. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 90.) Roozad. Roozod. (1322: gr. Zichy cs. okmt. I. 211.) Poss. Rowazd. (1348: Kismart. llt. 35. L. 270. et C.) A dömösi társaskáptalané volt. – Török-Koppány, Derecske és Szántó vidékén feküdt, a tolna-somogyvármegyei határszélen.
Régen. (Régön.) Regun. (Nemes nevében. 1315: Kismart. llt. 35. G. 171.) Regen. (Tamási vár tartozéka. 1443: U. o. 35. B. 42., 1444: U. o. 35. C. 44.) Regen. (Részben a henyei Tiburczoké. 1482: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 10. num. 3. és lad. 2. fasc. 6. num. 57.) Az 1542. évi adólajstrom is e néven (Regen) ismeri. – Ma Regöly, a megye közepe táján fekvő Gyönkhöz közel, nyugatra.
Remete. Remethe. (1439: Kismart. llt. 35. B. 39. et NB., 1441: Zsélyi llt., 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 35. B. 42., 1506: Magy. Tört. Tár. VI. 25., 1542. évi tolnavármegyei adólajstrom – Orsz. Llt. Conscr. dical.) Mint a tolnavármegyei Tamási vár tartozékát, 1439-ben helyezte át a király Somogyvármegyéből Tolnavármegyébe. 1441-ben azonban megint csak Somogyvármegyében találjuk, valamint később is. (1443-ban egy ízben Tolnavármegyében.) – Ma puszta, Felső-Iregtől dny.
Sáfárfölde. Saffarfewlde. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok I. 1.) Anyavárhoz tartozott s úgy látszik, ennek vidékén feküdt is.
Ság. – a) Saagh. (Nemes nevében. 1381: Fejér. IX. 6. 250.) Poss. Sagh. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 546.) Saag. (1474: U. o n. 564.) Részben a széki (bátta-széki) apátságé volt. – b) Villa Saag. (1401–6: Dl. 8637.) Edelénynyel együtt szerepel. Ma puszta, Tamásitól dny. felé, Párihoz közel. (Tán megfelel az 1138. évben a dömösi prépostság birt. közt fölsorolt egyik «Villa Sagu»-nak. Knauz. Mon. Strig. I. 90.) – c) Poss. Sagh. (1306: Kismart. llt. 35. A 2.) A Szakadátiak birtokai közt, csupán ez egy ízben említik. (Tán ugyanegy az előbbenivel?)
Sárád. (Sárad.) Sarad. (1475: Koller, i. m. IV. 402. 407.) A mai Baranyavármegye ény. zugában, Kapos-Szekcső, Dombovár, Gerényes sat. vidékén feküdt. (Elferdített helynév lenne?)
Sárás. Poss. Saras, Saraas. (1432: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 5. num. 28., 1445: Muz. levéltár, 1482: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 3. és lad. 2. fasc. 6. num. 57.) Részben a henyei Tiburczoké volt. – Regöly és Tamási vidékén fekhetett.
Sárfalva. Poss. Sarfalwa. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Saarfalwa. (1506: U. o. VI. 25.) Tamási várához tartozott.
Sárszeg. Poss. Saarsegh. (1325: Kismart. llt. 35. L. 270. et A.) 1825-ben a megye kitétele nélkül, Kánya, Tengeld, (Tót-)Kér sat. helységekkel együtt említik.
Sásd. Saaso.(!) Saasd. (14775: Koller, i. m. IV. 402. 407.) Ma Baranyavármegyében, Mágocstól dny. esik.
Sátorkő. Poss. Satorkew. (1439: Zsélyi llt.) Satorkee. (1439: Kismart. llt. 32. D. 199.) Sathurkw. (1450: Zsélyi llt.) Máré vidékén keresendő; Magyar-Egregy és Battyán táján.
Saul. Saul. (Tolnavárm. kir. ember nevében. 1387: Körmendi llt. Himfyana, n. 357.)
Sedfő. (Setfő.) L. Zsidfő néven.
Siter. Syther. (1478: Haz. okmt. IV. 429.) Pálfalvával együtt említik.
Sitfő. (Sidfő.) L. Zsidfő néven.
Sól(y)ag. (Sólyeg.) Soleg. (Nemesi névben. 1308: Haz. okmt. III. 56.) Geursoleg poss. (1315: Kismart. llt. 35. G. 171.) Solagh. (1397: Dl. 8203.) Solyagh. Solyag. (1392: Dl. 7810; 1401–6: Dl. 8637; 1420: Haz. oklt. 371., 1478: Muz. llt., 1479. 1480: U. o.) Soliagh: (1399: gr. Zichy cs. oklt. V. 136., Ecclesia s. Georgii in Solyag. (1432: Koller, i. m. III. 345.) Poss. Solyag. (1456–1464: Muz. llt.) Solagh. (1466: Dl. 16378.) Hőgyész, Kurd, Szakály sat. vidékén feküdt.
Somogy(i). Poss. Somogy. (1389: Kismart. llt. 35. A. 5., 1406: U. o. 35. A. 13.; 1439: Haz. okmt. IV. 322.) Somogi. (1426: Tört. Tár. 1884. 614.) A fejérvári káptalané volt. (Legalább részben. 1439. 1542.) – Úgy látszik, a mai Somoly pusztának felel meg, Regöly mellett ny.-é.
Sur. Poss. seu terra Syur. (1382: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 110., 111. és 112.) 1382-ben a Balog nembeli Szécsi Miklósnak (magnifico baroni) adta I. Lajos király.
Surány. Villa Suran. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 89., 1337: Anjouk. okmt. III. 361.) Swran. (Nemes nevében. 1495: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 7. num. 61.) Mint a Dombaiak birtokát említik, 1337-ben a megye kitétele nélkül. Ugy látszik Tolnavármegyében feküdt, valahol a somogy-tolnai határ mentén.
Szabadi. Zabady. Zabadj. (1434: Dl. 12612; 1438: Kismart. llt. 35. C. 43., 1444: Dl. 13783; 1482: Kismart. llt. 45. C. 58. et A., 1494: Dl. 20192.) Nemesek nevében fordul elő. – Kétségkívül a Dombovártól nyugatra eső mai Szabadit kell értenünk, Somogyvármegyében. A pápai tizedlajstromban: «Zabadi, Zachadi». (Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 263.)
Szabar. Zobory. (1292 körül: Árpádk. új okmt. X. 108.) Zabar. (1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 136., 1432: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 5. num. 28., 1458: Kismart. llt. 32. EE. 450., 1483: Dl. 18863; 1510: gr. Károlyi cs. levéltára, Bosnyák-iratok I. 1.) Tolnavármegyei nemes emberek nevéből és előnevéből ismerjük. 1510-ben részeit Anyavárhoz számították. – A megye d.-dny. táján fekhetett.
Szabaton(y). Zobotun. Zobocun. (1320: gr. Zichy cs. okmt. I. 185., 1334: U. o. 420.) Poss. Zabathon. (1343: Kismart. llt. 32. B. 75.) Zobathon. (1391: br. Perényi cs. llt.) Zabachan, Zabochan. (1394: Fejér. X. 2. 189., 191.) Villa Zabathon Locus sedis iudiciarie. (1454: Kismart. llt. 32. EE. 437.) Nagh Zabathon. (1497–1500: Muz. llt.) Kyszabathon. (1498: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 19.) A XV. század végén a györgyi Bodóké volt. – Olykor itt tartották a megye-gyűléseket. E tájon (in campo Chont Mezee, prope villam Zabathon) támadta és verte meg 1490-ben Kinizsi Pál a Korvin János seregét. (Haz. okmt. VII. 484., V. ö. 1493: Dl. 20053.)
Szák. Poss. Zaak. (1441: Dl. 13605; 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num. 20.) Zak. (1498: U. o. lad. 3. fasc. 11. num. 19.) Részben köznemesi birtok volt, részben Debregecz várához tartozott.
Szaka. (Száka.) Wasarioszaka, Eghazaszaka, Kezepzaka. (1450: Zsélyi llt.) Dáró várához tartoztak.
Szakadát. (Szakadák.) Poss. Zakadath. (1305. 1455. 1500: Kismart. llt. 35. A. 2., 1428: br. Révay cs. llt. Gyulay. VII. 18.) Zakadak. (1396: Dl. 8184.) Ma Szakadát, a megye közepe táján, Gyönk mellett.
Szakál. Villa Zakal. (1357: Anjouk. okmt. VI. 538., 1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 132.) Ma Szakály, Tamásitól dk.
Szalatna. Poss. Zalathna. (1325: Anjouk. okmt. II. 183., 1370: Kismart. llt. 43. A. 12., 1399: Dl. 8480; 1422: Dl. 11187; 1424: Dl. 11543; 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) A mai Baranyavármegye ény. részében fekvő Szalatnak értendő.
Szamáros. Villa Zamarus. (1296: Árpádk. új okmt. X. 237.) Poss. Zamarus. (1426: Dl. 11873; 1430: Dl. 12218.) A Kórógyiaké volt. – A mai Baranyavármegye északi vidékén (Nádasd, Ófalu sat. táján) kereshetjük.
Szanás. Villa Sanas. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 89.) Poss. Zanas. (1360: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108., 1430: Dl. 12223.) Utraque Zanas. (1517: Dl. 23122.) Ma Szanács néven puszta, Somogyvármegyében, Szill mellett, Tolnavármegye határszélén.
Szántó. Zamtou. (1234: Zalai oklt. I. 7.) Poss. Zanthow circa fluvium Fyzeg. (1348: Kismart. llt. 35. L. 270. et C.) Predium Alzantho. (1468: U. o. 45. C. 57.) Poss. Zantho. (1480: U. o. 45. C. 57., 46. C. 55. et NB.) Pred. Zantho. (1481: U. o. 45. C. 57.) Tamásitól nyd. találjuk.
Szapud. Zapud. (1267: Árpádkori új okmánytár. III. 174., 1330: gr. Zichy cs. okmt. I. 354., 1469: Körmendi llt. Himfyana, n. 746.) Zapwd. (1463: Dl. 15840; 1466: Dl. 16369.) Köznemesi birtok volt. – A megye délnyugoti(?) sarkában feküdt.
Szárász. Poss. Zaraz. (1382: kusalyi Jakcsy cs. llt.) Ma Baranyavármegyében, Mágocstól keletre találjuk.
Szarvasd. Poss. Zarwasd. (1441: Dl. 13606; 1443: Kismart. llt. 36. B 41., 1498: Fejérv. ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 20.) Debregecz várához tartozott. – Ma puszta Döbrököz mellett nyugatra.
Szász. Forum comprovinciale in poss. seu villa Zaz. (1401: gr. Zichy cs. okmt. V. 261., 1413: Kismart. llt. 32. EE. 357.) Zaaz. (1439: Zsélyi llt.) Vásáros hely s a hasonló nevű várral együtt a pécsi püspökségé volt. – Ma Szászvár helység és puszta Baranyavármegyében, Bonyhádtól nyugat felé.
Szederjes. Villa Zederyes. (1450: Zsélyi llt.) Poss. Zederyes. (1475: Koller, i. m. IV. 402.) Dáró várához tartozott s ennek vidékén feküdt, a mai somogy-tolna-baranyai hármas határon.
Szederkény. Zederken. (Tolnavárm. kir. ember nevében. 1424: Dl. 11543.) A megye déli vidékén vagy tán már mai baranyavármegyei területen feküdt.
Szeg(y)efalva. Poss. Zegefalwa. (1433: Zsélyi llt.) Máré vár vidékén feküdt.
Szekcső. Poss. Zekchw. (1475: Koller, i. m. IV. 402.) Ma Kapos-Szekcső, Baranyavármegyében, Mágocstól nem messze nyd., közel a Kapos folyóhoz.
Székely. (Széköly.) – a) Paraztzekul. Paraztzekel. (1324: Dl. 2223; 1416: Dl. 10431. 10473; 1418: Dl. 10738; 1424: Dl. 11525; 1430: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 6. num. 58., 1480: U. o. lad. 2. fasc. 9. num. 90.) Zekel, Zekwl. (1397: Dl. 8234.) Zekel. (1401: Dl. 9143. 8334.) Simontornya várához tartozott. Tán azonos ezzel az 1329-ben Hencz budai biró által elcserélt Lovász-Székely (Louazscekul) is. (Dl. 2670.) – b) Pispukzekel. (1361: Fejér. IX. 3. 264., 1430: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 6. num. 58.) Pyspek Zekel. (1434: U. o. lad. 3. fasc. 5. num. 53.) Zekel. (1469: U. o. lad. 3. fasc. 8. num. 38.) Vásáros hely s a pécsi püspöké volt. – c) Zekel. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) A Héderváriaké volt. Ma Kis- és Nagy-Székelyt ismerünk Simontornyától d., melyek alatt kétségtelenül legalább is a régi Paraszt- és Püspök-Székelyt kell értenünk. (Úgy látszik a mai Kis-Székely felel meg a régi Püspök-Székelynek.) – d) Poss. Alsowzekel, Felsewzekel. (1428: Dl. 35951.) Szakcs vidékén feküdt. – «Zekwl» különben köznemes nevében is fölmerül. (1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53.)
Szélkut. Poss. Zelkuth. (1426: Dl. 11873; 1430: Dl. 12218) A Kórógyiaké volt. – A mai Baranyavármegye é.-ény. vidékén kereshetjük.
Szemefalva. Poss. Syemfalwa. (1402: Forgách cs. llt.) Senefalwa. (1424: Dl. 11543.) Zemefalwa. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: U. o. 23. A. 4. és Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Bikallal együtt emlegetik.
Szencse vagy Szem(p)cse. Zenche. (1441: Zsélyi llt., 1446: Fejérvári ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53.) Zemche. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Zemcze. (1443: Kismart. llt. 35. B. 42.) Zempche. (1446: Magy. Tört. Tár VI. 27.) Részben Tamási várához tartozott, részben köznemesi birtok volt. – Ma Szemcse néven puszta Tamási mellett délre.
Szend. Zend, Zeend. 1391: br. Perényi cs. llt, 1394: Fejér, X. 2. 189. 191., 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad 3. fasc. 11. num. 20., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) A XV. század végén és a XVI. elején a györgyi Bodóké volt (Anyavárhoz). – A Kölesd, Zomba és Tolna közti vidéken fekhetett.
Szent-Demeter. Poss. Szent-Dömötör. Alsó-Szent-Dömötör. (Egyszerű másolat után. 1309: Acta post adv. 86–15., 1345: U. o.) Poss. Szent-Dömötör. (Hasonlókép. 1353. 1378: U. o., 1507: Kismart. llt. 35. C. 52.) Zenthdemether. (1500: Körmendi llt. Misc. Németujvár. 2. 40. n. 79.) Részben a pécsi püspöké, részben köznemesi birtok volt. Plebánosát 1500-ban említik. – Bonyhád és Tevel vidékén kereshetjük.
Szent-György. Zenthgywrgh. (1471: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 9. num. 4.) Poss. Tholna Zenthgywrgh. (1471: U. o. lad. 3. fasc. 9. num. 7.) A fejérvári káptalané volt. – Ma Duna-Sz.-György, Pakstól délre.
Szent-Iván. Poss. Zenth Iwan. (1433: Dl. 12630; 1472: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 63. 1. 39.) Nádasddal együtt a Kórógyiaké és ezek utódaié volt.
Szent-László. Ecclesia sancti regis Ladislai. (1235: Fejér. III. 2. 421.) Zenthlazlo. (1413: Dl. 10053.) 1235-ben Mázával, Nádasddal sat. együtt, 1413-ban pedig Pécsvárad határában említik, tehát a mai baranyavármegyei Szent-Lászlót kell értenünk, Pécsvárad közelében ny.-é. Azonban, hogy Tolna- vagy Baranyavármegyéhez számítható-e, nem tudjuk, mert ép e tájon vonult a két megye régi határa.
Szent-Lőrincz. Zenthlewryncz. (Nemes előnevében. 1432: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 5. num. 28., 1435: Zsélyi llt., 1455: Muz. llt.) Poss. Zenthleryncz, Zenthlewryncz. (1497–1500: Muz. llt.) Ma Simontornyától dk. találunk ily nevű falut. Kétségtelen azonban, hogy a XIV. században Szakál, Gyula-Jováncza sat. táján is állt ily nevű helység. (Villa Zenth Leurinch. 1357: Anjouk. okmt. VI. 538.)
Szent-Máriafalva. Zamaria, Scenmariafolua, Sancta Mariafolua, villa Sancte Marie, Zemariafolwa. (Páp. tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 268. l.) Ma puszta Bonyhád m.
Szent-Márton. – a) Poss. Zent Marthon. (1482: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 3.) A henyei Tiburcz-oké volt. Ma puszta (Alsó- és Felső-Sz.-Márton), Tamási közelében. – b) Poss. Zenthmarthon. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) A somogyvármegyei Szerdahelyi rokonság birtokai közt sorolják föl. – c) Poss. Zenthmartun. Scenthmartun. (1329: Kismart. llt. 35. L. 270. et B.) Az Ozoraiaké volt. – d) Zenthmarthon. (1433: Dl. 12530.) Nádasddal együtt a Kórógyiaké volt. – Meglehet, hogy e birtokok egyike-másika ugyanegy helység különböző részeül tekinthető.
Szent-Mihály. Zenthmihal. Zenthmyhal. (1402: gr. Forgách cs. llt., 1422: Dl. 11187; 1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) A mai Baranyavármegye ény. határvidékén kereshetjük.
Szent-Miklós. – a) Poss. Zenthmyclos. (1420: Hazai oklt. 371.) Poss. Zenth Myklos. (1438: Tört. Tár. 1884. 627., 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 22.) Zenthymyclos. (Tolnavármegyei szolgabíró nevében. 1449: Kismart. llt. 47. C. 15.) Hőgyész, Kurd, Dalmad sat. vidékén feküdt. – b) L. Konda (-Szent-Miklós) néven.
Szent-Péter. Zenth Petur. (1329: Dl. 2570.) Zenthpether. Zenthpethwr. (1397: Dl. 8202. 8234.) Zempeter. (1397: Kismart. llt. 17. A. 1.) Zenthpeter. (1424: Dl. 11525.) Simontornyához tartozott s ennek vidékén feküdt.
Szenyér. Zynner. (Nemes nevében. 1403: Dl. 8936.) Poss. Zenyer. (1410: Dl. 9627.) Zyner. (1453: Kismart. llt. 35. H. 184:) Senyer. (1480: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 9. num. 90.) Bikácscsal és Bikáddal is határos volt, tehát Pakstól nyugatra fekhetett.
Szerdahely. – a) Szerdahely. (Másolat után. 1353: Acta post Adv. 85–15., 1378: U. o.) Forum comprovinciale in Zerdahel. (1412: Dl. 9907.) Poss. Philepzerdahel. (1500: Körmendi llt. Misc. Németujvár. n. 79.) Fülöp-Szerdahely. (Másolat után. 1507: Kismart. llt. 35. C. 52.) Vásáros hely volt. Bonyháddal együtt emlegetik, melytől észak felé a mai Szerdahely puszta őrzi emlékét. Ugyane helységet kell értenünk a szegszárdi apátság birtokában 1479-ben föltűnő «Zerdahel» alatt, melyben vámot is szedtek. (Körmendi llt. Fam. Misc. n. 225.) – b) Via de Zerdahel ad Kaydach. (1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 106.) Kajdacs táján feküdt. (Tolnától ény. felé.)
Szerencsefő. (Szerentefő ?) L. Miszla helység a.
Sziemfalva.(?) L. Szemefalva néven.
Sziget. L. Simontornya városnál.
Szigetfő. Zigethfew. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok I. 1.) Ekkor Anyavárhoz tartozott.
Szilágy. Scilagh. (Pápai tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 262.) Poss. (Pauli filii Gyurke) Zylag. (1347: gr. Zichy cs. okmt. II. 254. 256.) Paulus de Zylag. (1351: Koller, i. m. III. 55.) Nakkal, Uzddal (utóbbi ma somogyvármegyei puszta) sat. volt szomszédos. (Sólyaggal nem ugyanegy.)
Szilas. Zylas. (Szomszédos nemes nevében. 1443: Dl. 13741.) Szill vidékén feküdt. (Dombovártól ény.)
Szinyér. L. Szenyér alakban.
Szokol(y). Terra reginalis Zokol. (1327: Kismart. llt. 35. A. 6.) Poss. Zokol. (1403: Magy. Tört. Tár. 1884. évf. 10. l., 1426: U. o. 614., 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 22.) Zokol. (Nemes előnevében. 1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) Részben Ozora várához tartozott, részben köznemesi birtok volt. – Ma Nagy-Szokoly a megye ény. sarkában. (L. Illédfalva a. is.)
Szokol(y)-Endréd. L. Endréd helység a.
Szorossad. Zorossad. (1484: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107. n. 3.) A dömösi prépostságé volt s hihetőleg Tolnavármegyéhez tartozott. – Ma Szorosad. Somogyvármegyében, a tolnai határon, Török-Koppány szomszédságában.
Szoroszló. Zorozlow. (1402: gr. Forgách cs. llt.) Zoroslo. Zorozlo. (1422: Dl. 11187; 1424: Dl. 11543; 1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1484: Dl. 1899.) Köblivel együtt szerepel. – A mai Oroszló, Baranyavármegyében, Pécstől ény.
Szőllős. Poss. Zewlews. (1480: tancsi Földváry cs. llt. n. 87.) A pomázi Csikó vagy Czikó családé volt.
Taba. Poss. Taba. (1305. 1500: Kismart. llt. 35. A. 2. és. Dl. 20961.) Poss. Thaba. A határjáráskor: villa Taba et alia villa similiter Taba. (1357: Anjouk. okmt. VI. 537.) Thaba. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Részben a Szakadátiaké (1500.) részben a györgyi Bodóké (1510.) volt. – A Kölesd, Hőgyész és Regöly közti vidéken, Gyula-Jováncza, Dalmand sat. táján feküdt.
Tabold. Tabol. Tobold. (Páp. tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 257. 1.) Ma Tabód, Szekszárdtól ny.-é.
Tah. Villa Tohu, Tabu. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 90. 92.) Poss. Thoh. (1357: Anjouk. okmt. VI. 358.) Poss. Thah, Tah. (1439: Haz. okmt. IV. 321., 1466: Haz. okmt. V. 281. és Kismart. llt. 47. T. 21.) Taah. (1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) A mai (Kis-)Tava pusztának felel meg, Regöly mellett.
Tajta. Poss. Tayta. (1441: Dl. 13605.) Tahta. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Debregecz várához tartozott. – A mai Döbrököz környékén feküdt. (Az 1542. évi adólajstrom is ismeri még. – Orsz. Llt. Conscr. dical.)
Tald. Poss. Thald. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) A Héderváriaké volt. – A XVI. századi adólajstromok szerint «Thawldh» néven a fejérvári káptalané. (Orsz. Llt. Conscr. dical.)
Tarna. Tarrna. (Kir. ember nevében. 1407: Kismart. llt. 35. B. 31.) – 1383-ban: «Belch alio nomine Tarna» merül föl, mint Zámbó Miklósnak adományozott birtok. (Muz. llt.) Melyik Belcs (Bélcs vagy Bélcz) helységgel azonos, – a monográfus más adatból tán eldöntheti.
Tarrós. Tarros. (1475: Koller, i. m. IV. 402.) Ma Baranyavármegyében, Mágocstól dk. találjuk.
Tefételő. (Tefékelő, Töfételő, Töfékelő.) Twfeteleu, Twfeceleu, Tuüfetelew, Tuufecelew. (1337: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.) Tufeceleu. (1396: U. o. Cap 107.) Thefethelew. (1466: U. o. Cap. 108.) A veszprémi püspökségé és nemeseké volt, s úgy látszik, Szántó és Bedeg vidékén feküdt.
Tekere(s). (Tekerő.) Villa Thekeres. (1450: Zsélyi llt.) Dáró várához tartozott. – Az 1543. évi adólajstrom «Thekerew» néven ismeri; 1510-ben pedig Anyavár tart. közt, «Thekere» néven sorolják föl. (1510: gr. Károlyi cs llt. Bosnyák-iratok. I. 1.)
Tekös-szeg. (Tekes-szeg.) L. Tökös-szeg alakban.
Telkes. Poss. Thelkes. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) 1510-ben részben Anyavárhoz tartozott. – Ma Tékes, Baranyavármegye ény. sarkában.
Temerkény. (Temerki.) Poss. Themerki. (1361: Fejér. IX. 3. 264.) Pred. Temerky. (1387: Dl. 7326.) Poss. Themerky. (1421: Dl. 11072.) Poss. Themerkyn. (1430: Fejér. X. 7. 285.) Poss. Themerken. (1431: U. o. X. 7. 380., 1462: Dl. 15705.) Pinczehely, Görbő, Miszla, Pálfa sat. vidékén feküdt.
Tengelicz. (Tengilicz.) Alsowtengelicz. (1441: Zsélyi llt.) Utraque Thengelicz. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41. és 36. B. 42.) Poss. Nagthengelycz, Kysthengelycz. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27.) Poss. Thengelycz. Pred. Pwztha Thengelycz. (1500: U. o. VI. 22. 23.) Tamási várához tartozott s ennek vidékén feküdt. (Az 1542. évi adólajstrom szerint is.) 1510-ben Anyavár tartozékai közt sorolnak föl egy ily nevű falut, Györgyi és Monyarós között, a melyek a mai Baranyavármegye ény. sarkában feküdtek. (Thengylicz. 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok I. 1.) Ma különben Pakstól dny. találunk ily nevű pusztákat.
Tengöld. (Tengeld.) Timguldi. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 90.) Thengeld. (Nemes nevében. 1323: gr. Zichy cs. okmt. I. 224.) Tengeld. (1325: Kismart. llt. 35. L. 270. et A., 1444: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 42.) Tenguld. (137: U. o. lad. 2. n. 48.) Thengeld. (1438: Haz. okmt. IV. 814., 143: Kismart. llt. 35. B. 41., 35. B. 42., 1500–6: Magy. Tört. Tár. VI. 23. 25., 1493: Körmendi llt. Misc. Németujvár. f. 105. n. 265.) Tengelth. (1441: Zsélyi levéltár.) Tengwld. (1444: Kismart llt. 35. C. 44.) Hol Somogy-, hol (inkább) Tolnavármegyéhez számítják. A XV. sz.-ban részben Tamási várához tartozott. – Ma Tengőd, Felső-Iregtől nyugatra, a megye ény. zugában.
Terjék(-falva). Poss. Tyryek. (1897: Dl. 8223.) Poss. Teryek. (1427: Muz. llt, 1430: Blagay cs. oklt. 295.) Poss. Teryekfalua. (1446: Dl. 13937.) A mesztegnyei Szerecsenyeké, Blagajiaké sat. volt s így Tevel vidékén feküdt.
Tesla. Tesla. (1442: Forgách cs. llt.; 1446–7: Zsélyi llt., 1454: Kismart. llt. 34. EE. 437., 1463: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 8. num. 28.) Thezla. (1451: Kismart. llt. 32. EE. 434. et NB.) Köznemesi birtok volt. – Ma puszta, Lengyel mellett, Dőbrőköztől dk. felé.
Tevel. Poss. Tewel. (1397: Dl. 8223; 1427: Muz. llt.) Thewel. (1430: Blagay cs. oklt. 295., 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num. 20.) A mesztegnyei Szerersenyeké, Blagajiaké volt. – Szekszárdtól ny.-é. találjuk.
Tita. Thytha. (1477: Körmendi levéltár. Misc. Croatica. n. 48., 1489: U. o. Alm. III. lad. 5. n. 31.) A somogyvármegyei Szerdahelyi rokonságé volt. – Az 1543. évi adólajstromban «Thythaa» néven Szokoly és (Tót-)Keszi közt sorolnak föl ily nevű falut. (Orsz. Llt. Conscr. dical.)
Tittős (puszta). Pred. Thythews nobilium de Hene. (1436: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 9. num. 87.) Regöly vidékén feküdt?
Tófő. Thofew. (1382: kusalyi Jakcsy cs. llt.) Thewfew. (1440: gr. Zichy cs. okmt. V. 221.) Ma Tófő vagy Tófű, Bonyhádtól ny.-é., a baranyai határszélen.
Tolna-Szent-György. L. Szent-György a.
Tolnai Zákány (puszta). L. Zákány a.
Tomaj. (Toma. Tomej.) Thome. (1447: Kismart. llt. 36. B. 31., 1453: U. o. 33. H. 184.) Thomay. (1418: U. o. 47. M. 22., 1443: U. o. 35. B. 42.) Thame. (1419: Dl. 10788.) Thomee. (1447: Kismart. llt. 35. C. 45.) Pred. Thame. (1482: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 3. és lad. 2. fasc. 6. num. 57.) Részben köznemeseké, részben a henyei Tiburczoké volt. – Úgy látszik, Regöly vidékén kereshetjük. (Az 1542. évi adólajstrom a pécsi püspökség birtokában Atala és Inán mellett, Dombovártól ny.-ény. sorol föl egy «Thoma» nevű falut. – Orsz. Llt. Conscr. dical.)
Tormás. Thormas. (Nemes nevében. 1444: Dl. 13783.) Chonka Thormas et alia Thormas. (1500: Körmendi llt. Misc. Németujvár. lad. 2. fasc. 40. num. 79.) Ma Kis-Tormás helység és Nagy-Tormás puszta, Kölesd közelében dél felé.
Torostyán. Thorosthyan. (1439: Zsélyi llt.) A pécsi püspökségé volt; úgy látszik Szász vidékén (a mai baranya-tolnai határ mentén) feküdt.
Tót-Izmény. L. Izmény helység a.
Tótfalu. L. a Mekcsei cs. a.
Tóti. Poss. Thoty. (1455–64: Muz. levéltár.) A Sólyagiaké volt.
Tökös-szeg. Nobiles bisseni de Thukuszegh. (1399: Körmendi llt. Acta memorabilia, n. 7.) Thwkwzzegh. Thekwssegh. Thwkussegh. (1419: Dl. 10788; 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53., 1454: Kismart. llt. 32. EE. 437.) Thekezzegh. (1478: Muz. llt.) Kölesd (és Nagy-Dorog ?) vidékén feküdt.
Től. Tul, Tulh, Twul. (Páp. tiz.-lajstr., Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 263.) Tul – nemes nevében. Possessiones ambe Kethul. Poss. Twl. (1382: Körmendi llt. Himfyana, n. 302.) Posa. Twl. (1387: U. o. n. 357.) Jacobus de Tul vicecomes. (1440: Zichy okmt. V. 209.) Prepositus de Twl. Thwl. Nobiles de Twl. (1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53., 1455: Muz. llt.) Theel. (1484: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107. n. 3.) Prépostsággal már a XIV. század első felében. (Páp. tizedlajstrom.) – Állítólag ma Dombovár határában terül el ily nevű puszta. (Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. i. h.)
Tömörkény (puszta). Pred. Thwmurken. (1436: Dl. 12913.) A Várangiaké volt. (Azonos a somogyvármegyei Temerkény vagy Tömörkény helységgel?)
Töttös. Poss. Tutus. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Anyavárhoz tartozott. – Ma Csikós-Töttös, Baranyavármegye ény. zugában, Mágocs közelében nyugat felé.
Trocsán(y). Trochan. (1391: br. Perényi cs. llt.) Tolnavármegyei kir. ember nevében fordul elő.
Tarak. Poss. Turak, Twrak. (1344: gr. Zichy cs. okmt. II. 96., 116.) Apor vidékén feküdt?
Udvari. Vduuari. (1343: Kismart. llt. 32. B. 75.) Poss. Wduory, Vduory. (1345: gr. Zichy cs. okmt. II. 153.) Oduori. (1346: U. o. 199.) Ma Simontornyától délre találunk ily nevű falut. 1343-ban kétségtelenül ez értendő.
Uga. Villa Wga, Vga. (1450: Zsélyi llt.) Dáró várához tartozott.
Ujfalu. – a) Poss. Wyfalw. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 35. B. 42., 1500: Magy. Tört. Tár. 22.) Tamási várához tartozott. – b) Wyfalua. Wyfalu. (1329: Dl. 2570; 1397: Dl. 8202. 823.; 1441: Dl. 8634. 9148; 1424: Dl. 11525.) Simontornyához tartozott s ennek környékén feküdt. – c) Poss. Ujfalu. (Másolat után. 1309. 1345: Acta post Adv. 85–15.) Bonyhád vidékén fekhetett. Tán ugyanez e falu fordul elő 1470-ben is, mint a széki (báttaszéki) apátság birtoka. (Wyfalw. 1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 546.) – d) Poss. Wyfalu. (1345: Kismart. llt. 32. B. 89.) Mersével együtt (l. ott, Somogyvármegyében) említik. – e) L. Kisfalud alatt. Talán azonos a d) alattival ? – f) L. Békató helység a. – g) L. Buzaház(a) helység a.
Unár. Villa Winar populorum domine regine. (1250: Haz. oklt. 17.) Terra exercitualium (regine) populorum Wynar vocata. (1382: Haz. okmt. VI. 277.) Vnar. (Szomszédos nemes nevében. 1434: Dl. 12612; 1443: Dl. 13741.) Onar. (1498: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num. 20.) Fonó, Gyalán sat. szomszédja volt, a mai Somogyvármegye területén, Kaposvártól k.-é. felé. (Az 1543. évi adólajstrom «Onaar» néven ismeri. – Orsz. Llt. Conscr. dical.)
Uzd(i). – a) Nobiles de Wzd servientes quondam Moys magistrí Tauarnicorum reginalium. (1289: Haz. okmt. VI. 343. V. ö. 1370: Dl. 5844.) Vzdy. (Nemes nevében. 1320: gr. Zichy cs. okmt. I. 182.) Poss. Wzd. (1321: U. o. 194.) Poss. Wzdi. (1347: U. o. II. 282.) Vzd. (1447: Kismart. llt. 25. A. 21.) Ma puszta a somogy-tolnavármegyei határszélen, Dombovártól ény. – b) Vzd. (1459: Dl. 15397.) Poss. Pwzthawzd. (1497–1500: Muz. llt.) Predium Pwzthawzd. (1500: U. o.) Ma puszta, Kölesd közelében észak felé.
Vadviz. Poss. Wadwyz. (1480: Kismart. llt. 45. C. 57., 45. C. 55. et NB., 1481: U. o. 45. C. 57.) Bak, Szántó sat. helységekkel együtt (a somogy- tolnavármegyei határon) említik.
Vajad (puszta). Pred. Wayad. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Debregecz vár tartozékai közt (csupán ez alkalommal) sorolják föl.
Vajnfalva. Poss. Vaynfalwa. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Vaj(o)ta. L. Fejérvármegyében.
Vajsziánfalva. Poss. Wayzyanfalwa. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Vápafő. Villa Wapafew. (1348: Anjouk. okmt. V. 224.) Vapafew. (1448: Dl. 9428.) Wapafew. (1484: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) Ma Lápafő, Szakcs közelében dny.
Várang. (Várand.) Villa Warang. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 93.) Poss. seu villa Warang, Warangh. (1250: Haz. oklt. 16., 1329: Anjouk. okmt. II. 408., 1424: Dl. 11472; 1436: Dl. 12913.) Warand. (1412: Tört. Tár. 1884. évf. 234. l.) Ma Várong, Dombovártól ény. felé, a tolna-somogyi határszélen.
Váreleje. (Azaz: Váralja.) Villa Vareley. (1280: Haz. okmt. VI. 259.) Az ábr(ah)ámi monostoré volt. – Ugy látszik, Dáró-váralja (azaz Dáró falu) értendő. (L. Dáró vár alatt.)
Varga. (Vargány. Vargony. Vargant.) Poss. Vargant. (1445: Kismart. llt. 45. B. 36. et NB.) Warga. (1472: U. o. 45. C. 47. et NB.) Wargon. (1472: U. o. 45. C. 47. et NB. NB.) Warga. (1479: U. o. 45. C. 51. et NB., 1490: U. o. 45. C. 58. et E.) Wargan. (1492: br. Révay cs, llt. Div. fam. III. 25.) Felsew Warga, Also Warga. (1510: gr. Károlyi cs. llt, Bosnyák-iratok. I. 1.) Ma Varga, Baranyavármegyében, Mágocstól délre.
Vargány. (Vargony.) Poss. Vorgan. (1397: Dl. 8223.) Wargon. (1406: Blagay cs. oklt. 215.) Wargan. (1498: Fejérv. ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 19.) Mint a mesztegnyei Szerecsenyek birtokát (1397-ben Vejke és Csókafő közt) sorolják föl. (Szegszárdtól ny.) Megfelel annak a Vargánynak, melyet 1325-ben «villa Vorgan» néven mint Szalatna és Köbli (ma Szalatnok és Köblény, Baranyavármegyében, Mágocstól dk.) helységek szomszédját, 1422-ben pedig mint a nevnai Treutel és lévai Cseh cs. birtokát említenek. (Anjouk. okmt. II. 184. és Dl. 11187.) Ma Rácz-Kozár és Szalatnak közt találunk egy Vargonya nevű pusztát, nem messze a fentebb említett helyektől.
Varjas. Poss. Waryas. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Anyavárhoz tartozott. Ugy látszik, a mai Baranyavármegye ény. zugában, Rácz-Kozár, Mágocs sat. táján feküdt.
Varsa. Poss. Warsa. (1322: Körmendi llt. Himfyana, n. 44.) Warsa. (Nemes nevében. 1361: gr. Zichy cs. okmánytára, III. 199.) A mai Tolna- és Baranyavármegye határán, Mágocs, Lengyel, Döbrököz sat. vidékén feküdt.
Varsád. Terra Varsad. (Másolat után. 1305: Kismart. llt. 35. A. 2.) Worsad. Vorsad. (1343: gr. Zichy cs. okmt. I. 85., 1344: U. o. 95., 141.) Andreas filius Monka (Mouka) bissenus. (De Worsad. 1344: U. o. 95. 108.) Warsad. (Nemes nevében. 1455. Kismart. llt. 35. A. 2.) Ma Varsád, a megye közepe táján, Kölesd közelében nyugatra.
Vásáros-Szaka. L. Szaka helység a.
Vaszar. Vassary. Veszar. (Nemes nevében. 1328: gr. Zichy cs. okmt. I. 307.) Voszar. (Hasonlókép. U. o. 311.) Poss. Woszar. (1330: U. o. I. 355.) Poss. Woszar – in comitatu Tholnensi. (1333: U. o. 406.) Vasas. – (Elferdítve. 1397: Fejér. X. 2. 478.) Waszar. (1447: Kismart. llt. 32. EE. 425., 1493: U. o. 35. C. 48.,1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. f. 1.) Részben köznemeseké volt (legalább a XIV. században); részben Anyavárhoz tartozott. – Ma Baranyavármegyében találjuk, Pécsváradtól ény.
Vá(z)snok. Wasmugh, Wasnek, Wasnuk. (Pápai tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 263.) Wasnok. (1475: Koller, i. m. IV. 442.) Ma Vázsnok, Baranyavármegye ény. részében, Mágocstól dny.
Vég-Almás. Vegalmas. (1450: Zsélyi llt.) Dáró várához tartozott.
Végfalu. (Végfalva.) Nobiles bisseni de Vegfalu. (1399: Körmendi llt. Acta memorabilia, n. 7.) Stephanus filius Andree de Wegfalu. Nicolaus filius Anthonii de Vygfalu. (1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 104. 105.) Velgfalu. (U. o. 106.) Wegfalw. (1419: Dl. 10708; 1459: Dl. 15397.) Wegfalwa. (1446: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 6. num. 53.) Leginkább nemesek nevében fordul elő. (L. Belcs helység a. is.)
Vejke. (Véke.) Poss. Veyke, Felsew Veyke. (1397: Dl. 8223.) Weke et altera Weke. (1446: Blagay cs. oklt. 214. 215.) Veke. (1427: Muz: llt.) Naghweyke, Kysweyke. (1498: Fejérv. ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 20.) A mesztegnyei Szerecsenpeké, Blagajiaké sat. volt. – Ma Nagy- és Kis-Vejke, Szegszárdtól nyugatra, Tevel mellett.
Velken(y). Welkeny. (Nemesek nevében. 1451–54: Kismart. llt. 32. EE. 434. et NB. és 32. EE. 437.) Az 1542. évi adólajstrom «Welken» alakban említi. (Orsz. Llt. Conscr. dical.) – Kétségkívül a mai Vékény-nek felel meg, Baranyavármegye ény. vidékén. (Pécsváradtól ény.)
Vellán(y). Iobagiones de Vellan. (1439: Zsélyi llt.) A pécsi püspökségé volt; Szász, Máza sat. vidékén feküdt.
Veperd. Poss. Veperd. (1395: gr. Zichy cs. okmt. IV. 599.) Weperd. (Nemesek nevében. 1430: Dl. 12223; 1478: Muz. levéltár.) Kétségkívül a mai leperdi pusztának felel meg, közel Lápafőhöz, mely hajdan Vápafő nevet viselt. (Döbrököztől ény.)
Vér. Weer. (1416: Fejér. X. 5. 703., 1429: U. o. X. 7. 125.) Tolnavármegyei királyi ember nevében fordul elő. – Úgy látszik, tolnavármegyei faluval van dolgunk. (Ha ugyan a közlő a helynevet el nem ferdítette.)
Vette. Pose. Wethle. (1471: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 9. num. 4.) A fejérvári káptalané volt. – Ma puszta, Tolnától északra.
Vicske. Poss. Vychke. (1420: Haz. oklt. 371.) Poss. Wychke. (1422: Kismart. llt. 35. P. 338. NB. NB.) Kurd (Debregecz) vidékén feküdt.
Visnye. Poss. Wysnye. (1438: Tört. Tár. 1884. évf. 627.). Az Ozorai Pipo özvegyéé volt.
Vok. Poss. Vok. (Másolat után. 1305: Kismart. llt. 35. A. 2.) A Szakadátiak birtokai közt, csupán ez alkalommal említik.
Zabar. L. Szabar alakban.
Zákány (puszta). Duo predia Faadyzakan (a fejérvári kereszteseké) et Tholnayzakan (a fejérvári préposté). (1469: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 11. num. 109.) Fadd és Tolna mellett terült el. (1472-ben említtetik: «Via Zakanwtha», ugyancsak Fadd környékén. Veszprémi káptalan házi levéltára Cap. 5.)
Zalatna. L. Szalatna néven.
Zarándok. Villa Zaranduk. (1327: gr. Zichy okmt. I. 306.) Zarandok. (Nemesek nevében. 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53., 1477: Dl. 17988.) Az 1542. évi adólajstrom (Bonyhád) Váralja sat. vidékén említ ily nevű falut; az 1327. évben fölmerülő Zarándok azonban inkább odább nyugotra, a somogyi határon, Gödre, Bako(l)cza sat. táján fekhetett.
Závot. (Závat.) Poss. Felsewzawoth, Alsozawoth. (1397: Dl. 8223.) Zawoth. Zawath. (1408: Dl. 12800 ;1412: Tört. Tár. 1884. 234., 1432: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 5. num. 28., 1451: Dl. 14481., 1453: Fejérv. ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 7. num. 15., 1498: U. o. lad. 3. fasc. 11. num. 20.) A mesztegnyei Szerecsenyeké, Ozorai Pipóé s a Blagajiaké volt. – Ma Závod, Szegszárdtól ny. felé, Tevel mellett.
Zeg(y)efalva. L. Szeg(y)efalva néven.
Zimány. Zyman. (Nemesek nevében. 1319: Zichy okmt. I. 167., 1453: Körmendi llt. Unyomiana, n. 68., 1465: Dl. 16239.) Kerthweles al. nom. Kyszyman. (1428: Dl. 35951.) Poss. Zyman. (1456: Prot. commis. neoacquist. pag. 150., 1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 33.) Kaposvártól k.-é. találjuk, Somogyvármegyében.
Zomba. Zumba. (Sz.-István oklevele átiratban. 1015: Mon. Vatic. I/4. 576.) Ekkor a pécsváradi benczés apátság kapta Sz.-István királytól. – Szekszárdtól ny.-é. esik.
Zomborfalva. L. K(ö)vesznye helység a.
Zsadány. Sadan. (Kir. ember nevében. 1344: gr. Zichy cs. okmt. (I. 109.) Poss. Sadan. (1446–7: Zsélyi llt.) A megye délkeleti határvidékén feküdt?
Zsebrid. (Zsibrid.) Zybryd. (1442: gr. Forgách cs. llt.) Zebrith. (1424: Dl. 11543.) Sebryd. Sewbryd. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) A mai Zsibrik-nek látszik megfelelni, Báttaszéktől ény., Baranyavármegyében.
Zsidfő. (Zsidfe. Zsedfő. Zsitfő.) Sedfew. (1420: Haz. oklt. 371.) Sydfew. (1422: Kismart. llt. 35. P. 338. NB. et NB.) Poss. Sydfe. (1438: Tört. Tár, 1884. évf. 627. l.) Poss. Sythfew. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Pred. Sythfew. (1500: Magy. Tört. Tár, VI. 22.) Kurd vidéken fekhetett.
Zsigér. (Zsigri.) Zyger. (Tolnavármegyében, kir. ember nevében. 1424: Dl. 11543.) Sygry. Sigry. (Hasonlókép. 1469: Körmendi llt. Himfyana, n. 745., 1470: U. o. n. 546., 1476: U. o. n. 576.) Syger. (1500: Körmendi llt. Misc. Németujvár. n. 79.) A megye déli (délkeleti?) vidékén kereshetjük.