KÉPVISELŐHÁZI BESZÉD A KORMÁNY VÉDELMÉBEN Pest, 1848. július 21. | Deák Ferenc munkái

KÉPVISELŐHÁZI BESZÉD A KORMÁNY VÉDELMÉBEN
Pest, 1848. július 21.

Én a dologhoz1 egész nyugalommal szólok. Valóban nem látom, mi az a két eset, mely által a ház méltósága meg volt sértve, különösen a minisztérium részéről. Az egyik eset az, melyet a pénzügyminiszter2 úr megemlített, legalább az látszik alatta értve lenni, midőn, gondolom, Fehér megye követe, Madarász József3 úr oly kifejezéssel élt, melyet én igazságtalannak tartottam a minisztérium irányában. Én a szavakat tüstént feljegyeztem, s azon szavakra észrevételemet megtenni szükségesnek láttam, és midőn minisztertársam 535azok iránt akart szólani, és útban volt a szószék felé, őneki is elmondottam azon szavakat. Pénzügyminiszter úr a házra hivatkozott, ha úgy voltak-e mondva azon szavak; erre az mondatott, hogy igen. Hogy ez történt, senki sem hozta kétségbe; az értelmezést megadá a fehérvári követ, és a dolog megszűnt. Mi van itt, mi a ház méltóságát sérti? Mi van ma, mi a ház méltóságát sérti, és mi, amiért a pesti követ4 szerette volna a minisztériumot rendre utasítni? Nem tudom. Én semmi privilégiumot nem követelek a miniszternek, és ha olyant cselekszik, mi a ház szabályaival ellenkezik, igenis utasíttassék rendre. Politikai pályámon ezen elvvel következetlenségbe nem estem, és remélem, nem is fogok. Azt gondolom, rendreutasításra méltónak senki sem fogja tartani, ha valakinek előadását logikámmal nem egyezőnek mondom, mert tanácskozásokban a logikai fegyver az, mely leghatalmasabb; vannak más fegyverek is, de én azokhoz nem értek; meglehet, ezen egyet is hibásan forgatom, de használom, mert bizalmam van hozzá. Amidőn a kinyomatást emlegeték, én alternatívát tettem: vagy maradjunk a tegnapi modor mellett, vagy világosítsák fel azokat, kik azt mondják, nincs következetesség. De a háznak nem tetszett inkonzekvensnek5 lenni. Azon urak nem bizonyították be, hogy nem lenne inkonzekvencia, kinyomás nélkül tárgyalván a fő dolgot, most erre nézve kinyomást követelnek. Többnyire az én logikám sajátságos. Példának okáért nekem sajátságosan tűnt fel az, mi mondatott, hogy Kossuth miniszter úr felvilágosítást adott, nem tudom, melyik követnek, de ezen felvilágosítást ő úgy adta, mint Pest követe, és nem mint miniszter. Ezt nem értem, mert azon követ úr, amennyire tudom, felszólításképpen aziránt tette kérdését, mit fog a minisztérium cselekedni, hogyan fogja ezt és azt meggátolni stb.? Mármost ha ezen kérdésre olyan személy

deak-001-006-014-0011 A képviselőház 1848. július 21-i ülésén a radikális baloldal képviselői, Madarász László, Nyáry Pál és Perczel Mór élesen bírálták Kossuth és Deák parlamenti eljárását. Nyáry szerint a miniszterek már két alkalommal is megsértették a képviselőház méltóságát.

deak-001-006-014-0022 Kossuth Lajos.

deak-001-006-014-0033 Madarász József (1814–1915), Fejér megyei képviselő, a képviselőház radikális balszárnyának tagja.

deak-001-006-014-0044 Nyáry Pál (1806–1871), Pest megye liberális alispánja, ekkor radikális baloldali képviselő.

deak-001-006-014-0055 Következetlennek.

felel, ki követ és miniszter is, nem valóbb színű-e feltenni, hogy azon ember úgy beszél, mint miniszter és nem mint követ? Felfogásom szerint a felvilágosítást valószínűleg úgy adta, mint miniszter. Azt hiszem, ha miniszter nem lett volna, sokkal kevesebb bizonyossággal adhatta volna a felvilágosítást. Ez a logika iránti kifejezés mennyire sérti a ház méltóságát, nem tudom. Ha engem logika elleni hibával vádolnak, nem fáj, mert vagy belátom, hogy logikám nem felelt meg a mértéknek, s akkor változtatom, ha pedig nem látom be, maradok a magamé mellett; de hogy ez a ház méltóságát sértené, azt nem látom. A másik, mi történt, az, hogy minisztertársunk azon kifejezésekről, melyekkel egy követ a minisztérium politikájának egyenességét kétségbe vonta, s azt állítá, hogy a minisztérium leszorítja a házat a diszkusszió6 teréről, s nem akarja tanácskozás alá bocsátani a tárgyat, minisztertársunk azt hitte, hogy éppen azon minisztérium, mely nyílt politikával áll a ház előtt, nem volt 536méltányosan illetve ezen vádakkal, s arra szólítá fel a házat, vajon ezen politikát helyesli-e vagy nem, s mondja ki bizodalmát vagy nem. Midőn ezt tevé, a leglojálisabban cselekedett. Kérdem, miben van azáltal megsértve a ház méltósága, midőn felhívatik, hogy mondja ki, bizodalommal van-e vagy sem? Ha ezt mondja szóló, ezáltal lássa, mily törpe a minoritás7 , ezáltal sem sértette meg a ház méltóságát. Kérem alázatosan, a csekély minoritás csakugyan törpe minoritás a nagy majoritás8 ellenében. Lehetnek valamely minoritásnak legkitűnőbb egyénei, s ezen kitűnő egyének egytől egyig lehetnek nagy emberek, de ha százak ellenében vannak, az, mint testület törpe. A korporációban9 majoritásnak vagy minoritásnak kollektív szám ad erőt minden olyan esetben, hol az embereket voks szerint kell számítani. Ezáltal a ház méltóságát megsértve nem látom, annál kevésebbé, mert minisztertársunk hivatkozott a ház kijelentésére, és nem azt mondotta: tömegestül keljenek fel, tömegestül tárgyalják a dolgot, s mellőzzék a diszkussziót, sőt határozottan kimondotta: discutiáljanak10 , határozzon a ház helyeslés vagy nem helyeslés felett, mondja ki, van-e a minisztérium iránt bizodalma vagy nincs? Higgyék el az urak, nyugodtabb lélekkel senki sem várja el önök ítéletét, mint mi, nem azért, mert hisszük, hogy majoritásunk lesz, hanem mert bizalommal vagyunk a ház iránt. Ezt nem hoztam volna elő, ha éppen ezen körülmény nem kényszerít. Hivatkozom a ház minden tagjára, az egész nyilvánosságra, az egész országra: van-e vagy volt-e valaha minisztérium, mely a képviselők megválasztásába kevésebbé avatkozott volna, mint ezen minisztérium? Tudnék eseteket, ahol a minisztérium nevével igyekeztek megválasztatni némelyeket, a minisztérium tudta és akarata nélkül. Tudnék eseteket, hol éppen a legszabadabb elvű követek mellett azáltal iparkodtak voksokat szerezni, hogy a minisztérium is akarja, de nem megbízva a minisztériumtól, hanem ezt mint eszközt használták. Ellenben a minisztérium senkit különösen ki nem tűzött, senkit bármely tekintetnél fogva nem ajánlott az én tudtommal, nem történt semmi, hogy a minisztérium a képviselők megválasztásánál magának többséget szerezzen. Felhívom a tisztelt házat, nem az volt-e a panasz a minisztérium ellen, hogy nem gyűjté öszve az erőket; nem az volt-e a panasz, hogy nem akar értekezni, és őket valamely ösvénybe bevezetni; nem az volt-e az a panasz, hogy szétengedi azon többséget, mely neki bizonyos volt? S miért tevé ezt a minisztérium? Azért, mert nekünk nem csinált bizalom, nem szerzett többség kellett, nekünk magától fejlődő bizalom kellett. Ez volt próbaköve annak, hogy állásunk lehető-e vagy sem? Ezt nyugodtan vártuk, és ha bizalmatlanság nyilatkozik, szinte oly nyugodtan fogjuk tűrni. Midőn oly minisztérium, mely nem szerzett többséggel akar fellépni, mely semmi lépést nem tett, hogy 537a többség övé legyen, hogy azt megtartsa, s magában a vitatkozásban is igyekszik még az irányadást is elkerülni; midőn ily minisztérium a háznak bizalom vagy bizalmatlanság iránti nyilatkozatára hivatkozik: azt nem lehet arról vádolni, hogy a ház méltóságát legkevésebbé is megsérteni akarta. Én tehát ezen

deak-001-006-014-0066 Eszmecsere, tanácskozás.

deak-001-006-014-0077 Kisebbség.

deak-001-006-014-0088 Többség.

deak-001-006-014-0099 Testületben.

deak-001-006-014-01010 Tanácskozzanak.

vádat el nem ismerem, el nem fogadom; s afelett az ország fog ítélni, hogy mennyire érdemeljük meg e vádat, miszerint a ház méltóságát, midőn a többségre hivatkoztunk, megsértettük volna. A dolog tárgyalására nézve pedig abszolúte nem kívánom, hogy akár felállás, akár másképp történjék; s én minden módban, mely célhoz vezet, megegyezek, és igen szívesen hallom az egyes vitatásokat a tárgy érdemére nézve. Ha a ház elhatározza a kinyomatást, szívesen megnyugszom. Ha nem akarja, hogy a dolog akármely részletére nézve folyjon a tanácskozás annyi ideig, ameddig tetszik, és ha nem látja tovább szükségesnek azt folytatni, határozzon szavazat által. Én egyiket sem erőtetem, minden erőtetés gyanúját visszautasítom. Különösen azon vádat el nem ismerem, hogy a véleményeket praeoccupálni11 és a ház méltóságát megsérteni akartuk volna.

deak-001-006-014-01111 Elfogulttá tenni.

Közlöny, 1848. július 23. (44. sz.) 201. p. Közli Kónyi Manó 2. köt. 276–280. p.