II.
II.
Hettyei János táblabiró a kormány parancsában sem egyoldaluságot sem sérelmet nem látott, sőt ő felségének e részbeli szabad rendelkezési jogát elismerte és ő felségét főérseknek lenni állította.
Deák Ferencz: Hettyei úr a görög nem egyesült vallásuakról vagy azt tartja, hogy azoknak vallása törvényesen bevett vallás Magyarországon, vagy nem tartja; ha azt tartja, hogy a görög nem egyesült vallásuak és más vallásuak közt polgárilag semmi különbség nincs törvény szerint, és mégis azt hiszi, hogy egyedül csak a görögökről rendelkezhetik szabadon ő felsége kormánya a törvényhozás elmellőzésével, akkor nem tudom, honnan merített különbséget állapított meg a többi vallásbeli felekezetek közt; akkor a görög nem egyesültek, minthogy e fontos kérdésben nem tartoznának a törvényhozás hatalma alá, sokkal kevesebb törvényes joggal birnának, mint más vallásbeli felekezetek; akkor törvényes különbségnek kellene létezni a görög nem egyesült vallásuaknak polgári állása és más vallásuak polgári állása közt. Az 1790: XXVI. törvény a katholikusokról és akatholikusokról rendelkezik, mert nem történhetett egyesség a törvényhozásban; de másrészről furcsa megkülönböztetés, ha valaki a katholikusok ügyét a törvényhozás elébe tartozónak állítja és a 589görögökét nem; mert az 1832-diki országgyűlésen, midőn a vallásbeli sérelmek szőnyegen forogtak, sokan voltak a katholikusok részéről, kik azt hitték, hogy a szabad átmenetelnek kérdése a katholikusoknak is sérelem, és a vallási átmenetelről úgy rendelkezni, hogy csak egy vallási felekezetről lehessen átmenni, a másikról nem, az lehetetlen. Midőn a törvényhozás rendelkezett a katholikusokról, akkor a törvény ösvényén és az 1790: XII. t.-czikk nyomán járt. Ha Hettyei úrnak észrevétele állana, miszerint ő felségétől függ e tekintetben rendelkezni, akkor a jövő országgyűlésen törvényt sem lehetne ez érdemben hozni, akkor a görög nem egyesültek állása nem törvényen fog alapulni, hanem resolutión; akkor egy másik kormány, politikai körülményeinek változása miatt, vissza is vonhatja ezen resolutiót; tehát Magyarország polgári alkotmányának, Magyarország lakosinak egy osztálya azon állásba tétetik, hogy ily favorokat engedni és visszavonni reá nézve, a nemzet és törvényhozás elmellőzésével, a végrehajtó hatalomtól függjön. Az 1832-iki országgyűlés azt mondta, hogy a szabad átmenetel nem a protestansok ügye egyedül, hanem az egész országé. Ezen állapotot a törvényhozás nem tudta megszüntetni, és most jött egy resolutió, mely azt megszünteti. Azt mondja valaki, hogy akkor panaszkodunk, midőn a szabadságot terjesztik? Igenis, fölszólalunk a favor ellen is akkor, midőn az alkotmányos formák meg sem tartatnak.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
