V. FERDINÁNDNAK A TRÓNRÓL, FERENCZ KÁROLYNAK AZ ÖRÖKÖSÖDÉSRŐL VALÓ LEMONDÁSA TÁRGYÁBAN.
V. FERDINÁNDNAK A TRÓNRÓL, FERENCZ KÁROLYNAK AZ ÖRÖKÖSÖDÉSRŐL VALÓ LEMONDÁSA TÁRGYÁBAN.
A képviselőház 1861. ápil 6-dikán tartott I. ülése jegyzőkönyvének 3-dik pontja így szól: «Megjelent a képviselők házában Gozsdu Manó krassómegyei főispán ő mlga, mint a felsőház jegyzője és a felsőház nevében által adta: ő felsége V. Ferdinándnak a trónróli lemondásáról és cs. k. fenségének, Ferencz Károly főherczegnek az örökösödésrőli lemondásáról még 1848-dik év deczember 2-dikán készült okleveleket és azon királyi rendeletet, mely szerint a nagymlgú gróf Apponyi György országbírája kir. biztosul neveztetett ki az országgyűlés megnyitására. Kijelentette egyuttal, hogy ezen okmányok csak azért bontattak fel a felsőháznál, mert annak ülése korábban tartatott, mint a képviselőházé. Bíbornok-primás ő főmagassága ezen okmányokat, melyeket neki tisztelt királyi biztos úr adott kezébe, s melyek az összes országgyűléshez valának czímezve, a felsőháznak adta által. Ebből azonban a felsőház jövendőre semminemű következményt vonni nem akar. Nyáry Pál képviselő megjegyezte, hogy miután a kezdeményi jog a képviselők házát illeti, nékie lényeges észrevétele van az ellen, hogy bármely az országgyűlést illető okmány a felsőháznál bontassék fel és onnan küldessék az alsóházhoz; de minthogy az alsóház még alakulva nincsen, ő ezen észrevételének tüzetes tárgyalását akkorra tartja fönn, mikor az alsóház már alakulva lesz. Ebben a képviselők egyhangulag megegyeztek».
Az országgyűléshez intézett legfelsőbb leirat ez volt:
9«Kedvelt Híveink! Miután azon óhajtásunk teljesedésében, miszerint hív Magyarországunk f. év ápril 2-dikán egybehívott országgyűlését személyesen megnyitni és kir. személyünkben vezérelni szándékoztunk, jelenleg akadályozva vagyunk, ezennel legkegyelmesebben tudósítjuk Hűségteket, miként a jelen országgyűlésnek legfelsőbb kir. nevünkben megnyitásával őszintén kedvelt hívünket, tekintetes és nagyságos nagyapponyi gróf Apponyi György, belső titkos tanácsosunkat és Magyarországunk bíráját, mint egyenesen e végre meghatalmazott kir. biztosunkat bíztuk meg, ki is Hűségteknek az 1848. évben deczember 2-dikán, Olmütz városában kelt azon lemondó levelet, mely által felséges nagybátyánk, első Ferdinánd császár, Magyar- és Csehországban e néven ötödik király, trónróli lelépését és fenséges atyánk, Ferencz Károly cs. k. főherczeg a trónhozi jogáról való lemondását ünnepélyesen nyilvánították, törvénybe igtatás végett hiteles fordítás s másolatban átadandja, s egyszersmind az 1723. 1. és 2. t. czikkekben foglalt pragmatica sanctio czéljainak biztosítása iránti kegyelmes kir. szándékunkat külön meghagyásunkhoz képest nyilvánítandja, hogy e szerint a Mi és Hűségtek közmegegyezésével szerkezendő kir. hitlevél megállapítása után, Magyarországunk ősi alkotmánya értelmébeni királyi fölavattatásunk s ünnepélyes megkoronáztatásunk végett, hű körötökben megjelenve, ezen országgyűlést kir. előadásaink átadása mellett, személyesen vezérelhessük.
Bízván a mennyei felség kegyelmében és hű magyar nemzetünk hódolatos ragaszkodásában, hogy kis idő mulva teljesülve láthatandjuk ezen őszinte élénk óhajtásunkat, kir. személyünknek mikénti ünnepélyes fogadtatása iránt a mai napról kelt és Hűségteknek nevezett kir. biztosunk által kézbesítendő külön utasító rendeletünk a bevett szokás szerint intézkedik. Hozzátok egyébiránt cs. k. kegyelmünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt birodalmi fővárosunkban Bécsben, Ausztriában, Szt.-György hava első napján 1861-dik évben.
Ferencz József.
Br. Vay Miklós.
Zsedényi Eduárd.
Zsedényi Eduárd.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
