KIRÁLYI LEIRATOK AZ 1865. ÉVI KOLOZSVÁRI ELNAPOLT ORSZÁGGYŰLÉS FÖLOSZLATÁSÁRÓL S AZ 1863/4. NAGY-SZEBENI TARTOMÁNYGYŰLÉS ÖSSZES H…
112KIRÁLYI LEIRATOK
AZ 1865. ÉVI KOLOZSVÁRI ELNAPOLT ORSZÁGGYŰLÉS FÖLOSZLATÁSÁRÓL S AZ 1863/4. NAGY-SZEBENI TARTOMÁNYGYŰLÉS ÖSSZES HATÁROZMÁNYAINAK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL.
AZ 1865. ÉVI KOLOZSVÁRI ELNAPOLT ORSZÁGGYŰLÉS FÖLOSZLATÁSÁRÓL S AZ 1863/4. NAGY-SZEBENI TARTOMÁNYGYŰLÉS ÖSSZES HATÁROZMÁNYAINAK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL.
Ő felsége 1867. junius 20-dikán az erdélyi főkormányszékhez kir. leiratot intézett, mely hivatkozott arra, hogy midőn az 1865. deczember 10-dikére Pestre egybehivott magyarországi országgyűlésen ő felsége meghívására Erdély képviselői is megjelentek, ő felsége az itt megindult tanácskozások eredményeig az 1865. november 19-dikére Kolozsvárra egybehivott erdélyi országgyűlést ideiglenesen elnapolta, s ez után igy folytatta: «Miután pedig atyai szívünk örömére a most említett magyar országgyűlésen a két ország képviselői közt oly testvéri egyetértés létesült, melynél fogva azon czél, a melyet a Kolozsvárra 1865. évi november 19-dikére egybehivott erdélyi országgyűlés elé kitűztünk, t. i. a törvényesen egyesült két ország közti viszonyok részletes szabályozása és kölcsönös érdekeiknek kiegyenlítése, leggyorsabban és legbiztosabban elérhető a magyar országgyűlés által, erre nézve már kinevezett küldöttség útján, s miután különben is mind a pozsonyi 1847/8. országgyűlés VII., mind pedig a kolozsvári 1848. évi országgyűlés I. törvényczikkeinek egybehangzó rendeletei szerint az unio részleteinek végérvényes megállapítása csak a két ország egyesült és közös törvényhozása által lesz eszközölhető, a fent érintett, az 1865. évi nov. 19-dikére Kolozsvárra általunk egybehivott, s 1865. évi deczember hó 25-dikén kelt királyi leiratunk által elnapolt országgyűlést ezennel föloszlatjuk.»
Ő felsége ugyanazon a napon a következő második kir. leiratot intézte az erdélyi főkormányszékhez:
Az alkotmányos jogállapotnak birodalmunk összes területén lett helyreállítása után szükségesnek tartjuk, hogy az alkotmányos elvek- és jogalapra nézve minden fönforogható kétely eloszlattassék és a közjogi fogalmak zavarának jövőre eleje vétessék.
Ugyanazért, miután magyar koronánk országainak államjogi viszonya az uralkodásunk alatt álló többi országok irányában az 1865. évi deczember 10-dikére Pestre, Magyarország s a vele törvényesen egyesült Erdély részére egybehívott közös országgyűlésen, a közös érdekű ügyek tárgyában alkotott és Általunk szentesített törvény által, birodalmunk hatalmát biztosító módon és alkotmányos úton véglegesen szabályoztatott, s ez 113által minden további eltérő irányú törvények, intézkedések és határozmányok, következőleg a Nagy-Szebenbe 1863. évi julius 1-sejére egybehivott, s 1865. évi szeptember 1-sején kelt kir. leiratunk által föloszlatott erdélyi tartománygyűlésnek azon határozmányai is, melyek Erdélynek a birodalom irányábani közjogi állására vonatkoznak, szükségképpen hatályon kívül léptek;
miután továbbá az 1847/8. évi pozsonyi országgyűlés VII. s az 1848. évi kolozsvári országgyűlés I. törvényczikke által a polgári jogegyenlőség elve, melynek sértetlen föntartását fejedelmi hivatásunk legfőbb föladatai közé sorozzuk, nemzetiség- vallás- és nyelvre való tekintet nélkül úgyis biztosítva van, s ennélfogva a fönnérintett nagy-szebeni tartománygyűlésnek határozmányai részint újabb törvénybe ütköznek, részint fölöslegessé váltak;
s miután végre Erdély belügyeit érintő minden kérdések a két ország egyesüléséről szóló föntebbi törvények értelmében végérvényesen csakis a pesti közös és egyesült törvényhozás kebelében lesznek megoldhatók:
mindezeknél fogva a többször érintett, 1863. évi julius 1-sejére egybehivott s 1865. évi szeptember l-sején kelt királyi leiratunk által föloszlatott nagy-szebeni tartománygyűlésnek összes határozmányait ezennel hatályon kívül helyezzük.»
Mindkét kir. leirat Andrássy Gyula gr. ellenjegyzésével volt ellátva.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
