CERVANTES SAAVEDRA, MIGUEL DE (1547–1616) spanyol regényíró, költő és drámaíró | Kristó Nagy István: Gondolattár

CERVANTES SAAVEDRA, MIGUEL DE (1547–1616) spanyol regényíró, költő és drámaíró

…történetednek olvasásánál a búskomor mosolyra fakadjon, a derűs még jobban felviduljon, a gyarlóbb elméjű ne unatkozzék, az elmés bámulja találékonyságodat, a komoly ne becsmérelje, a tanult kénytelen legyen magasztalni.

Don Quijote, I. r. Előszó – Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1955. I. köt. 15. Győry Vilmos–Szász Béla;

A szépséghez szendeség illik; míg csekély dolgokon szerfelett kacagni: oktalanság. Ezt azonban nem azért mondom, hogy szomorúak és lehangoltak legyetek…

I. m. 2. f. – Uo. 36.;

…apának érdeme nem szerez a fiúnak kíméletet…

I. m. 6. f. – Uo. 62.;

…a kereszt mögött az ördög áll…

Uo. 64.;

Ha nem volnának oly nagyon vegyesek, többet érnének [a könyvek]…

Uo. 67.;

…mind az isteni, mind az emberi törvények bárkinek megengedik, hogy védje magát, akárki fiától jöjjön is a támadás.

I. m. 8. f. – Uo. 80.;

…egy fecske még nem hoz tavaszt…

(Arisztotelész nyomán) I. m. 13. f. – Uo. 118.;

…se nem jogos, se nem helyes, hogy annak akaratát beteljesítsük, aki olyast parancsol, mi a józan ésszel ellenkezik.

Uo. 121.;

…nem tudom felfogni, hogy akit szépségeért szeretnek, miért legyen köteles viszontszeretni, aki őt szereti…

I. m. 14. f. – Uo. 128.;

…az igaz szerelem osztatlan, egészen magától támad, s nem lehet kényszeríteni.

…az erényes nő szépsége olyan, mint a távoli tűz vagy mint az éles kard. Az első nem égeti, a második nem sebzi meg a közeledőt.

Uo. 129.;

…sok idő kell hozzá, míg az ember a világot egészen kiismerheti, és … semmi sincsen bizonyos a nap alatt.

I. m. 15. f. – Uo. 137.;

…nincsen olyan emlékezés, melyet az idő el ne törölne, sem olyan fájdalom, melyet a halál meg ne szüntetne.

Uo. 139.;

…lehetetlen, hogy akár a baj, akár a jó örökké tartson, s ebből az következik, hogy mivel a baj immár soká tart, a jónak közel kell lennie.

I. m. 18. f. – Uo. 170.;

…a száj fog nélkül olyan, mint a malom kő nélkül…

Uo. 172.;

…aki a veszedelmet keresi, el is szokott veszni benne.

I. m. 20. f. – Uo. 184.;

…akit az úr szeret, azt megdorgálja…

Uo. 194.;

…nemes és nagy lelkeknek az a tulajdonságuk, hogy a kicsiségekkel nem törődnek.

I. m. 21. f. – Uo. 201.;

…e világon kétféle neme van a családi származásnak: az egyik család fejedelmektől s uralkodóktól veszi eredetét, azonban időről időre mindinkább megfogyatkozott, míg utoljára egyetlen pontban végződik, mint egy fordított piramis; míg egy másik család a köznépből származott, s fokról fokra emelkedik, míg végre egészen nagy úrrá lesz, s kettejök között csak az a különbség, hogy az egyik nem az már, ami volt, a másik pedig már az, ami nem volt.

Uo. 206.;

Az pedig csak maradjon silány, aki magát silánynak tartja.

Uo. 207.;

…nagyobb bizalommal kell viseltetnünk az iránt, aki a szakállunkat vágja, mint az iránt, aki lovunkat nyergeli.

Uo. 209.;

…[a] csőcselék éppoly szívesen beszél gaztetteiről, mint ahogy elkövette.

I. m. 22. f. – Uo. 211.;

…a kerítőség nem csekélység; okos emberekre kellene bízni…

Uo. 213.;

…a visszavonulás nem megfutás, sem a bevárás nem okosság, ha a veszedelem nagyobb, semhogy a menekvést remélni lehetne…

I. m. 23. f. – Uo. 224.;

…fiatalembereknél a szerelem legtöbbször nem egyéb, mint étvágy, ha kielégült, megsemmisül…

I. m. 24. f. – Uo. 241.;

…mi a legfőbb kínban élés? – A féltés.

I. m. 27. f. – Uo. 275.;

…az embernek nincs az első mérgén hatalma.

I. m. 30. f. – Uo. 327.;

…a feleséges jó barát házába nem lehet az ember többé olyan bejáratos, mint volt a nőtlenébe. Mert bár az igazi jó barátsághoz nem fér s nem is férhet semmi gyanú, a ház jó hírneve mégis oly kényes valami, hogy még magok a testvérek is megsérthetik, hát még házibarátok!

I. m. 33. f. – Uo. 352.;

…a nő tökéletlen teremtmény, és nem szabad akadályokat gördíteni elébe, hogy megbotoljék s elessék, inkább el kell egyengetni s megtisztítani útját, hogy baj nélkül s könnyen tökéletesedjék, vagyis hogy erényes legyen.

Uo. 360.;

…minthogy e világon minden becsület vagy becstelenség a testtől és vértől származik, a gonosz asszony bűnei meg kiváltképpen, igen természetes, hogy ezekből a férjre is háramlik, s őt is becstelennek fogják tartani, még ha nem tudott is róluk.

Uo. 363.;

Gondold meg, hogy aki a lehetetlent keresi, megérdemli, hogy a lehetségeset is elveszítse…

Uo. 368.;

…semmi sem veszi be hamarább, s nem hódoltatja meg könnyebben a szépek hiúságának bástyáit, mint éppen maga a hiúság, ha a hízelkedés nyelvére veszi.

I. m. 34. f. – Uo. 372.;

…a szerelem szenvedélyét csak úgy győzhetjük le, ha futunk tőle…

Uo. 373.;

A szerelem kívánságainak legalkalmasabb szolgája az alkalom…

Uo. 377.;

…a háziasszony botlásainak az az egyik veszedelme, hogy saját cselédjeinek rabszolgájává lesz…

Uo. 378.;

Rendes következménye a rossz asszony bukásának, hogy becsülete hitelét még annak szemében is elveszti, akinek rábeszélésére és rimánkodására meghajolt, mert azt hiszi, hogy más férfiak számára is kapható…

Uo. 379.;

…megvan a szépségnek az a kiváltsága, hogy a kedélyeket összebékítse, s a szíveket magához vonja…

I. m. 37. f. – Uo. 419.;

…göröngyös, kínos úton, itt megbotolva, ott elesve, távolabb megint fölegyenesedve, majd meg ismét elbukva érik el tudósaink a kívánt színvonalat…

Uo. 22.;

…ami pedig törvény, az a tudományok és a tudósok szakmájához tartozik.

…fegyverek védik az államot, tartják meg a királyságokat, őrzik a városokat, teszik biztosakká az utakat, s tisztítják meg a tengereket a kalózoktól; szóval, ha fegyverviselés nem volna, államok, országok, birodalmak, városok, szárazföldi és tengeri utak a háborús idők erőszakoskodásaihoz hasonló zűrzavar veszedelmeinek lennének kitéve.

I. m. 38. f. – Uo. 426.;

Nem a közönségben van … a hiba, hogy sületlenségeket kíván, hanem azokban, akik nem tudnak mást elébe adni.

I. m. 48. f. – Uo. 533.;

…ha rossz a kezdet, helytelenek lesznek az eszközök és a célok is…

I. m. 50. f. – Uo. 550.;

…ha az ember elégedett, nem kíván semmit, ha nincs kívánsága, mindene megvan…

Uo. 551.;

…nincs az a zár, az a felügyelet, az a retesz, amely jobban megőrizné a hajadont, mint tulajdon tartózkodása.

I. m. 51. f. – Uo. 555.;

…az ember nem ősz hajával ír, hanem az eszével, amely pedig az esztendőkkel érettebbé szokott válni.

…az ördög meg szokta kísérteni az embereket, s egyik legnagyobb kísértés, mikor valaki azt veszi a fejébe, hogy ő tud olyan könyvet írni és kinyomatni, amely sikert hoz és pénzt, meg pénzt és sikert…

I. m. II. r. Előszó, Uo. II. köt. 10.;

Becsülete lehet a szegénynek is, de nem lehet az aljasnak…

Akármilyen jó valami, a bőség mindig csökkenti becsét, viszont a silányabbnak is van némi értéke, ha kevés.

Uo. 12.;

…ha a fejedelmek fülébe az igazság a maga teljes meztelenségében jutna, a hízelkedésnek meze nélkül, más idők járnának…

I. m. 2. f. – Uo. 28.;

[A jó könyvet] a gyermekek kezükbe veszik, az ifjak olvassák, a férfiak értik s az öregek magasztalják…

I. m. 3. f. – Uo. 37.;

…akárhány teológus, bár maga csak dadog a szószéken, mégis kitűnően ki tudja mutatni a prédikálók hibáit és gyarlóságait.

Uo. 38.;

…egyik véglet a gyávaság, a másik a vakmerőség, de középütt van az igazi bátorság.

I. m. 4. f. – Uo. 43.;

Nincs jobb fűszer az éhségnél, s minthogy a szegény mindig éhes, mindig jólesik néki a falat.

…jobb a rossz házasság, mint a jó ágyasság.

I. m. 5. f. – Uo. 48.;

…a gazdagot nem maga a tulajdon, hanem vagyona felhasználása teszi szerencséssé, de nem akárhogy, hanem helyesen kell elköltenie.

I. m. 6. f. – Uo. 57.;

Minden más bűnnel, Sancho, jár valami kellemes is együtt, de az irigységgel semmi egyéb, mint kedvetlenség, harag és dühöngés.

I. m. 8. f. – Uo. 69.;

…nem szükséges, hogy a színpadi ékszer igazi legyen, elég, ha a valóság látszatát kelti, mint maga a színművészet is.

…nincs is semmi, ami élénkebben tárná fel előttünk, mik vagyunk, s miknek kellene lennünk, mint a színpad és a színészek.

I. m. 12. f. – Uo. 99.;

…s bár igaz, hogy nem illik az embernek magamagát dicsérni, nekem néha meg kell tennem, amikor nincs körülöttem más, aki dicsérjen.

I. m. 16. f. – Uo. 132.;

A gyermek, uram, szülei lényének egy darabja, ezért, ha jó, ha rossz, úgy kell szeretnünk, akár saját életünket, lelkünket.

A költészet, jó uram, az én nézetem szerint olyan gyengéd, nagyon fiatal s Végtelenül szép leányka, akit más hajadonok, tudniillik a többi tudomány, a legnagyobb gonddal díszítenek, öltöztetnek és ékesítenek; neki szolgálnak a többiek, s valamennyien rangot kapnak tőle. Csakhogy ezt a leánykát nem szabad szennyes kézzel illetni, az utcákon meghurcolni, nyílt terek sarkán vagy a paloták zugaiban kiállítani.

…minden tudatlan, legyen bár nagyúr vagy fejedelem, a tömeghez tartozik.

Uo. 135.;

Nincs szabály kivétel nélkül…

I. m. 18. f. – Uo. 151.;

…törekedjék kegyelmed a második díj elnyerésére, mert az elsőt rendesen a pártfogoltak vagy a magas állásúak nyerik meg; a másodikat viszont az igazság szellemében ítélik oda…

Uo. 152.;

…nincs olyan atya meg anya, aki tulajdon gyermekeit rútnak tartaná, s a szellemi szülöttek körül ez a tévedés még sokkal gyakoribb.

Uo. 158.;

…a szerelem és a szenvedély igen könnyen elvakítja a józan ész világát, pedig nagy szükség van rá, ha valaki elrendezi életét, pláne könnyű tévedni házasodáskor; igen nagy óvatosságra s az ég kedvező kegyelmére van szükség, hogy eltaláljuk. Ha valaki hosszú útra készül, ha okos ember, mielőtt elindulna, biztos és kellemes útitársakat keres; hogyne cselekednék tehát hasonlóképpen, akinek egész életén át együtt kell utaznia valakivel, egészen a sírig, s mi több, útitársával meg kell osztania ágyát, asztalát, s vele tart mindenütt.

I. m. 19. f. – Uo. 162.;

Amennyid van, annyit érsz, s amennyit érsz, annyid van. Öreganyám is azt tartotta, csak két család van a világon: a „van neki” meg a „nincs neki”…

I. m. 20. f. – Uo. 174.;

…a szerelem legnagyobb ellensége az éhség meg a folytonos szükség.

A szépség már egymaga is ingerlő, s mint valami ízes csalétekre, úgy csapnak le rá a királyi sasok és sólymok. Ha azonban az ilyen szépség szegénységben, ínségben tengődik, még a hollók, vércsék s egyéb hitványabb rablómadarak is rajtaütnek …

…a jó asszony nemcsak azért jó hírű, mert igazán jó, hanem mert jónak is látszik.

I. m. 22. f. – Uo. 185.;

…a váratlan halál megkíméli az embert a félelemtől.

I. m. 24. f. – Uo. 212.;

…a tréfa az okosság jele; s a tréfa és elmésség … nem szokott törpe lelkeknél megszállani.

I. m. 30. f. – Uo. 264.;

Üljön le kend, tökfilkó, mert ha én akárhová ülök is, kenddel szemben mindig ott lesz a főhely!

I. m. 31. f. – Uo. 272.;

…a reverendába öltözötteknek ugyanaz a fegyverük, ami az asszonyoké, tudniillik a nyelv…

I. m. 32. f. – Uo. 275.;

…sérelem és gyalázat között van némi különbség. Csak olyan ember gyalázhat meg bennünket, akinek erre módja van, és él is vele; azonban helyt is kell állnia; sérelem viszont bárki részéről érhet bennünket, anélkül hogy gyalázatot hozna ránk.

Uo. 278.;

…sokkal többre kell becsülni az alacsony sorsú erényest az előkelő állású vétkesnél.

Uo. 283.;

…ahol zene szól, ott nem lehet semmi rossztól tartani.

I. m. 34. f. – Uo. 305.;

…nincs annál édesebb, mint ha az ember parancsolhat, és mások engedelmeskednek.

I. m. 42. f. – Uo. 355.;

…aki nem kel a nappal, nem élvezi a napot…

I. m. 43. f. – Uo. 363.;

Jobb, ha arcunk elpirul, mint ha szívünk szenved.

I. m. 44. f. – Uo. 374.;

Jó asszony meg törött láb, nem megy a háztul odább; s kósza tyúk és kósza lány, oda is vesz szaporán…

…aki … nagyon kíván látni, azt is akarja, hogy őt lássák.

I. m. 49. f. – Uo. 424.;

Ruházkodjál takarosan, mert még a tuskó se látszik tuskónak, ha feldíszítik.

I. m. 51. f. – Uo. 439.;

…amíg az ember eszik, iszik, nem fog rajta a szomorúság.

I.m. 54. f. – Uo. 465.;

…a kakas is úr a maga szemetjén.

I. m. 59. f. – Uo. 510.;

A költött történetek csak akkor jók és érdekesek, ha valóság vagy valószínűség van bennük; az igaz történetek pedig annál jobbak, minél igazabbak.

I. m. 62. f. – Uo. 542.;

…valamit egyik nyelvről a másikra lefordítani – kivéve a nyelvek két királynőjét: a görögöt és a latint – szakasztott olyan, mintha az ember a flamand szőnyegeket visszájáról nézné: igaz ugyan, hogy az alakok így is látszanak, de tele vannak szálakkal, ezek elhomályosítják őket, s korántsem olyan tiszták, világosak, mint a szőnyeg színe felől.

Uo. 543.;

…a példabeszédek olyan rövid velős mondások, melyeket a mi bölcs eleink a tapasztalásból és a gondolkozásból merítettek; míg az olyan példabeszéd, amit nem a maga helyén alkalmaznak, inkább ostobaság, mint velős mondás.

I. m. 67. f. – Uo. 578.;

A sötétség után világosságot remélek!

(Juan de la Cuestának, a Don Quijote első nyomdászának jelmondata) I. m. 68. f. – Uo. 580.;

…mi közük a Panzáknak a Quijotékhoz?

…nagy gondja nem lehet az embernek, azt tartom, ha közben verset költ.

Uo. 582.;

…ha valakit ma legyőztek, holnap ő lehet a győztes.

…tavalyi fészekre nem jár idei madár: voltam bolond, most józan vagyok…

I. m. 74. f. – Uo. 623.;

…az örökség gondolata mindig elűzi vagy legalábbis csillapítja az örökösök fájdalmát, amit szívükben s haldokló sorsa kelt.

Uo. 624.;

Anyám őreiddel
nálam mire mész?
Ha magam nem őrzöm,
minden őr kevés.

Ha magam nem őrzöm… Spanyol költők antológiája. (Szerk.: András László.) Móra, Bp., 1962. 226. Tímár György.

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir