MONTESQUIEU, CHARLES-LOUIS DE SECONDAT, BARON DE LA BRÉDE ET DE (1689–1755) francia filozófus, regényíró | Kristó Nagy István: Gondolattár

MONTESQUIEU, CHARLES-LOUIS DE SECONDAT, BARON DE LA BRÉDE ET DE (1689–1755) francia filozófus, regényíró

Én úgy gondolom, hogy a dolgok önmagukban se nem tiszták, se nem
tisztátalanok, nem tudok elképzelni semmiféle olyan, eleve a tárgyban rejlő tulajdonságot, ami akár ilyenné, akár olyanná tenné.

Perzsa levelek. XVII. sz. – Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1955. 30. Rónay György.;

Mert tudd meg, hogy a keresztény vallás tele van egy sereg igen nehéz gyakorlattal, s minthogy úgy találták, nehezebb a kötelességeket teljesíteni, mint olyan püspököket állítani, akik a kötelességek alól mentesítenek, a közjó érdekében ezt az utóbbi megoldást választották…

I. m. XXIX. sz. – Uo. 48.;

Gúnyt űz belőlünk, aki azzal akarja csillapítani a bajt, hogy emlékeztet rá: nyomorultnak születtünk.

I. m. XXXIII. sz. – Uo. 53.;

…vajon a természet törvénye aláveti-e a nőt a férfinak? Nem … a természet sosem hozott ilyen törvényt. Az uralom, melyet rajtuk gyakorolunk, valóságos zsarnokság; ők is csak azért törődtek bele, mert szelídebbek, tehát emberségesebbek és okosabbak nálunk.

I. m. XXXVIII. sz. – Uo. 60.;

Én legszívesebben megtiltanék minden gyászpompát. Az embereket nem akkor kell siratni, amikor meghalnak, hanem akkor, amikor megszületnek.

I. m. XL. sz. – Uo. 62.;

Nincs az a hitvány iparos, aki ne azon vitatkoznék, hogy az ő foglalkozása a legkiválóbb…

I. m. XLIV. sz. – Uo. 65.;

Elmondhatatlanul sok nyelvmester, művész és tanár tanítja azt, amihez nem is konyít, és ez nem mindennapi tehetségre vall; mert nem nagy ész kell hozzá, hogy megmutassuk, amit tudunk, viszont határtalanul többre van szükség ahhoz, hogy azt tanítsuk, amiről fogalmunk sincs.

I. m. LVII. sz. – Uo. 90.;

…alapjában véve mindig a magunk titkos óhajai szerint ítéljük meg a dolgokat.

…ha a háromszögek isteneket alkotnának maguknak, háromoldalú isteneik lennének.

I. m. LIX. sz. – Uo. 92.;

Tudd meg: mindenütt a világon, ahol pénz van, zsidók is vannak.

I. m. LX. sz. – Uo.;

…a vallások közt mindig azok a legádázabb ellenfelei egymásnak, amelyek a legközelebb állnak egymáshoz.

Uo. 93.;

…a természet, úgy látszik, bölcsen gondoskodott róla, hogy az emberek ostobaságai mulandók legyenek, a könyvek viszont megörökítik őket.

I. m. LXVI. sz. – Uo. 102.;

A társadalom a kölcsönös haszon elvén alapszik; ha egyszer terhemre van, ki akadályozza meg, hogy lemondjak róla?

I. m. LXXVI. sz. – Uo. 120.;

…olykor szükségessé válik egyes törvények megváltoztatása. Ez azonban ritka eset; ha mégis bekövetkezik, csak remegő kézzel szabad a dologhoz nyúlni; annyi ünnepélyességgel kell eljárni, annyi óvatosságot kell tanúsítani, hogy a nép mindebből természetszerűen azt következtesse, hogy a törvény szent dolog, ha ennyi formaságra van szükség a hatálytalanításához.

I. m. LXXIX. sz. – Uo. 125.;

Akármilyen … a törvény, mindig meg kell tartani, s úgy kell tekinteni, mint közlelkiismeretet, amelyhez az egyéni lelkiismeretnek válogatás nélkül igazodnia kell.

Uo. 126.;

A hódítás magában véve még egyáltalán nem jogforrás. Ha a meghódított nép fönnmarad, záloga a békének és az igazságtalanság jóvátételének; ha elpusztul vagy szétszórják, a zsarnokság tanúsága.

I. m. XCVI. sz. – Uo. 148.;

…az emberek közt a gyöngeség és az erő fokozatos különbségeit a természet hozta ugyan létre, de sokszor ki is pótolja a gyöngeség hátrányait a kétségbeesés erejével.

Uo. 149.;

…a kémia … afféle negyedik istencsapása, mely részletekben, viszont szünet nélkül teszi tönkre és pusztítja az embereket…

I. m. CVII. sz. – Uo. 163.;

Attól félsz, mondod, hogy egy szép napon fölfedezik a pusztításnak valamilyen még a mainál is kegyetlenebb módját. Nem; s ha adódnék ilyen végzetes találmány, az emberi jogok rövidesen tilalom alá helyeznék, s a nemzetek egyhangú megállapodása egykettőre homályba temetné ezt a fölfedezést.

I. m. CVII. sz. – Uo. 165.;

…henyeség és tunyaság nem fér össze az iparűzéssel.

Párizs talán a legérzékiesebb városa a világnak; talán itt élvezik a legkifinomultabban az élet örömeit; de ebben a városban élnek ugyanakkor a legdolgosabban is. Ahhoz, hogy egy ember gyönyörűségben tölthesse napjait, száz másnak lankadatlanul kell dolgoznia.

Uo. 166.;

Én azt tartom, amíg valaki nem olvasott el minden régi könyvet, semmi jogcíme sincs rá, hogy az újakat többre becsülje.

I. m. CIX. sz. – Uo. 169.;

…a legnagyobb emberek feje is beszűkül, ha együvé toborzódnak, s minél több valahol a bölcs, annál kevesebb a bölcsesség.

I. m. CX. sz. – Uo. 170.;

A természet mindig lassan, mondhatni takarékosan működik, műveletei sosem erőszakosak, s mérsékletre törekszik még abban is, amit termel; mindig szabályosan és mértékletesen dolgozik; ha sürgetik, csakhamar elernyed, s maradék erejét csak a maga fönntartására fordítja, elveszítve minden teremtő lendületét és nemzőképességét.

I. m. CXV. sz. – Uo. 178.;

…minél népesebb egy ország, annál virágzóbb a kereskedelme … minél virágzóbb valahol a kereskedelem, annál népesebb lesz az ország; ez a két dolog kölcsönösen támogatja és elősegíti egymást.

I. m. CXVI. sz. – Uo. 180.;

Semmi nem növelte jobban a kölcsönös ragaszkodást a válás könnyűségénél; férj és feleség békén tűrték a házi bajokat, mert tudták, csak rajtuk áll, hogy bármikor véget vessenek nekik…

I. m. CXVII. sz. – Uo. 181.;

Belebetegszünk, ha más országba telepítenek át.

I. m. CXXII. sz. – Uo. 188.;

…ha egy nép megrokkan, meg is marad rokkantságában; ha esetleg mégis fölocsúdik, évszázadok kellenek hozzá.

Uo. 189.;

A birodalmak olyanok, mint a fa: ha ágaik nagyon szétterjednek, elszívják a nedvet a törzstől, s egyébre se jók, mint hogy árnyékot vessenek.

Uo. 190.;

Az emberiség ott szaporodik leginkább, ahol bőségesen ellátják a gyerekeket, anélkül hogy az apák rövidséget szenvednének miatta.

I. m. CXXIII. sz. – Uo. 191.;

Alapos zavarba jön minden vallás, ha arra kell választ adnia, milyen örömök várnak arra, aki jól él. A gonoszokat könnyű megriasztani, ha hosszadalmas kínokkal fenyegetik őket; de az erényes embernek nem tudnak mit ígérni. Úgy látszik, az örömnek az a természete, hogy rövid ideig tart; másfélét a képzelet nemigen tud elgondolni.

I. m. CXXVI. sz. – Uo. 195.;

…az a véleményem, tartson ki mindenki szilárdan azon a helyen, ahová a természet állította, és nem tudom javallani azoknak a gyöngeségét, akik otthagyják a hivatásukat, mintegy megszöknek előle, mert úgy érzik, nem érnek föl hozzá…

I. m. CXXXIX. sz. – Uo. 216.;

Aki híjával van valamilyen tehetségnek, azzal kárpótolja magát, hogy megveti az illető tehetséget…

I. m. CXLV. sz. – Uo. 237.;

…egy nagy miniszter legfőbb erénye a megbízhatósága.

I. m. CXLVI. sz. – Uo.;

Lehet-e nagyobb bűn, mint azé a miniszteré, aki egy egész nemzet erkölcsét rontja meg…?

Uo. 239.

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir