CVETAJEVA, MARINA IVANOVNA (1892–1941) orosz költőnő

Full text search

CVETAJEVA, MARINA IVANOVNA (1892–1941) orosz költőnő
Fiatal hegy nincs – amíg fiatal, nem hegy, ha hegy, hát öreg.
Egy festő portréja – Natalja Goncsarova. Kisutca. Magyar Helikon, Bp., 1980. 5. Rab Zsuzsa;
A szél az alaktalanság jelképe – nézetem szerint maga a formája a mozgásnak. Tartalma az út.
Uo. 7.;
Vendégségbe nem annyira az ismerősökhöz járnak az emberek, mint inkább szőnyegeikhez, padlóikhoz…
Uo. 14.;
Van-e a művésznek személyes életrajza a mestersége alakította életrajzán kívül? S ha van, fontos-e? Fontos-e, hogy mi van benne? És ami benne van – abból lett-e az?
Kedvező körülmények? A művész nem ismer ilyeneket. Az élet maga kedvezőtlen körülmény. Mindenfajta alkotás – legyőzése, átfestése. átformálása az életnek, a legboldogabb életnek.
Az élet – mint nyersanyag – nem kelléke az alkotásnak. És akármilyen kegyetlenség kijelenteni, a legkedvezőtlenebb körülmények – lehet a legkedvezőbbek.
I. m. Kisgyermekkor – Uo. 26.;
A gyerekkor – a vak igazság korszaka, az ifjúság – a tisztán látó hibáké, illúzióké. Ifjúságért ne ítéljünk meg senkit.
Uo. 27.;
Akármilyen kevés a tanúja, maga a történelem előtti – a majdnem sejtelem – többet mond a népről, mint az egész azt követő bizonyosság. „Úgy hírlik … – mondja a nép. És mondja a költő.
Uo. 28.;
A végzetes ember legfőbb ismertetőjegye: nem akar végzetes lenni gyakran tudni sem kíván róla, hogy az. Mint ahogy az újító sem akar soha újító lenni, és őszinte meggyőződése, hogy ő csupán a maga módján cselekszik, míg csak fülébe nem zsongják, hogy újító, hogy haladó! – A végzetesség: kisugárzás.
I. m. A két Goncsarova – Uo. 35.;
Az üresség ismertetőjele: hajszolni az eseményeket…
Beszélnek a munka védelméről. Én a munka önvédelméről beszélek. A belső események kiválasztódásáról, amelyek ha nem hasznára, akkor kárára vannak az embernek. A munkaegység: nem egy nap, nem egy óra, hanem egy pillanat. Mint ahogy a festő egysége sem a réteg, hanem az ecsetvonás. Az adott ecsetvonás lendülete.
I. m. „Külső események” – Uo. 58.;
A semmit nem érzés lehetősége az egyetlen lehetősége a semminek, mert a semmit (a nemlétet) megérezni – megint csak azt jelenti: megérezni a lenni fogalmát.
Aki mindent magából ad, ugyanaz, mint aki mindent magába fogad: odaadó. Minden – csak a mindenből születhet.
Uo. 59.;
Mi az emberi alkotás? Visszaütés, semmi más. Valami belém vág, és én felelek rá, visszavágok. Vagy kérdez engem egy dolog, és felelek rá. Vagy mielőtt a dolog felelne, kérdezek. Mindig dialógus, párharc, összecsapás, viadal, kölcsönös cselekedet.
Akik pedig azt gondolják, hogy visszatükröznek, ismételnek, másolnak … azok csak torzítanak, egészen a szorongató és halott felismerhetetlenségig. Mert ha ezt a tengert akarod visszaadni, az igazit, a kéket, a sósat, hajszálra úgy, ahogy van – tegyük fel, hogy a kékség sikerül, de hol a só? Ha a só sikerült, hol a moraja? Hiszen akkor már azt követelem tőled, amit az istentől. A tengert – és valamennyi tulajdonságát! Semmiféle tengert nem akarok adni, nem tudok adni. Nem adni kell, hanem kitalálni, mi van a són, a kékségen, a morajon túl.
I. m. A teremtmények védelme – Uo. 67.;
A kortárs kezéből a kor szívesen elfogadja akár a legősibbet és legtávolibbat, mert az a kéz a megújultat és a közelit osztja.
I. m. Goncsarova és a színház – Uo. 78.;
Ha valaki „újat” akar adni (a holnapi „ósdit”), az ugyanúgy jár, mint aki híres akar lenni – itt a kortársakkal való összehasonlítás, ott az elődökkel, önmagával és nem a művel való foglalkozás, tehát bűn.
I. m. Goncsarova és az iskola – Uo. 89.;
A földön csak a halott nem hal meg.
I. m. Goncsarova és a gép – Uo. 90.;
A gép – a természet leigázása, annak teljes kihasználása egy ember céljai érdekében. Az ember leigázta a természetet, de amikor leigázta, magát is leigázta a leigázás fegyvere – a gép: acéllal, vassal; vagyis üt meg a természet igázta le.
Uo. 92.;
A bűntudat teremti meg a bűn tényét, nem pedig megfordítva. A lelkiismeretlenek hazájában nincsenek bűnösök.
I. m. Jegyzetek – Uo. 106.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir