KOMJÁTHY JENŐ (1858–1895) költő | Kristó Nagy István: Gondolattár

KOMJÁTHY JENŐ (1858–1895) költő

Játék az élet, a halál komoly.
Láttára megfagy tréfa és mosoly…

Gondolatok a halálról:

Mi a halál? Ki mondja meg nekem?
Az élet véges, míg ő végtelen.

Tán a halál az ősi lényeg ép,
A tiszta forrás, a valódi lét?
És ép az élet a visszás nevű,
Csak hiú bitang szó, mely nem talál?

Halál az élet s élet a halál!

I. m.

Mind hasztalan! Mit ér a dal!
A légbe zeng s magába hal.

Mind hasztalan;

Üdvözitő Végtelenség,
Hadd ömöljem hát benned szét!
Lényem forrjon véled eggyé,
Legyek én is Végtelenné!

Harmónia;

…lehet-e gyávább, mint a zsarnok,
Ki félelemből büntetett?
A zsarnokokban szolgaszív ver,
A zsarnok és a szolga egy.

A börtönből;

Óh gyujtsatok rokon világot!
Én látok; ti is lássatok!

A homályból;

Rossz a világ? Légy jó tehát magad!
Üres a lét? Adj tartalmat neki!
Az ember szolga mind? Légy te szabad!
Hídd sorsodat bátor versenyre ki!

Emléksorok.

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!