MILL, JOHN STUART (1806–1873) angol filozófus, közgazdász | Kristó Nagy István: Gondolattár

MILL, JOHN STUART (1806–1873) angol filozófus, közgazdász

Kérdezd meg magadat, boldog vagy-e, és máris nem vagy az.

Autobiography, 5. f. – The Oxford Dictionary of Quotations. Oxford University Press, Ely Houses London W. l., 1968. 338. 20. sz. Molnos Lipót;

Az emberiség sorsában mindaddig nem lehetséges nagy javulás, míg a gondolkozásmód alapvető rendszere nem változik meg.

I. m. 7. f. – Uo. 21. sz.;

Ha a társadalmat újjá akarjuk építeni, értelmetlen a régi alapokon kísérletezni az újjáépítéssel.

Essay on Coleridge. Dissertations and Discussions, I. köt. 423. Uo. – 23. sz.;

Ha az emberiség egyetlen ember kivételével azonos véleményen volna, még akkor sem lenne joga ezt az embert elhallgattatni, ahogy annak sem lenne joga – ha hatalma volna is rá – az emberiséget elhallgattatni.

A szabadságról, 2. f. – A szabadságról. Haszonelvűség. Magyar Helikon, 1980. 39. Pap Mária;

Mindenki tudja, hogy tévedhet, mégis kevesen tartják szükségesnek, hogy óvintézkedéseket tegyenek ezellen…

Uo. 41.;

Az a tétel … hogy az igazság minden üldöztetés ellenére diadalmaskodik, valójában azon kegyes hazugságok egyike, melyeket az emberek addig ismételgetnek, míg közhely nem lesz belőlük, noha minden tapasztalat cáfolja őket.

Uo. 60.;

…az emberek hinni szoktak azokban a dolgokban, amelyeket csak magasztalni hallanak, vitatni soha.

Uo. 84.;

Ahogy tökéletesedik az emberiség, folytonosan nő a már nem vitatott, kételyen felül álló tanítások száma; s az emberiség jólétét majdhogynem mérni lehet a kétségtelenné vált igazságok mennyiségével és komolyságával.

Uo. 88.;

Az észlelés, az ítéletalkotás, a megkülönböztetésre képes érzelem, az értelmi tevékenység, sőt még az erkölcsi tetszés is olyan képesség, amely csak választások révén fejleszthető.

I. m. 3. f. – Uo. 115.;

Ahhoz, hogy mindenfajta természetnek megfelelő játéktere legyen, meg kell engedni, hogy a különböző emberek különbözőképpen élhessenek. Minden kor annak mértékében vált jelentékennyé az utókor számára, hogy mekkora volt benne ez a mozgástér.

Uo. 125.;

…csak az egyéniség kiművelése hozhat létre fejlett embert…

Uo. 126.;

Korunk fő veszélyét az a tény jelzi, hogy milyen kevesen mernek különlegesek lenni.

Uo. 132.;

Az emberi haladás örök akadálya a szokás zsarnoksága, lévén ez szüntelen ellentétben a szokásosnál jobbra vágyás hajlamával, amit a körülményektől függően hol a szabadság, hol a haladás, hol a jobbítás szellemének neveznek.

Uo. 138.;

…a közösségnek nincs köze az egyének ízléséhez és magánügyeihez.

I. m. 4. f. – Uo. 168.;

…az egyén nem felelős cselekedeteiért a társadalomnak, amennyiben ezek őrajta kívül más személyek érdekeit nem érintik.

I. m. 5. f. – Uo. 183.;

…olyan cselekedeteiért, melyek mások érdekeire nézve sérelmesek, felelős az egyén, és társadalmi vagy jogi büntetés róható ki rá, ha a társadalomnak az a véleménye, hogy védelme az egyiket vagy a másikat megkívánja.

Uo. 184.;

…a kormány hatalmának szükségtelen növelése nagyon káros.

Uo. 216.

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir