MUSIL, ROBERT (1880–1942) osztrák regényíró | Kristó Nagy István: Gondolattár

MUSIL, ROBERT (1880–1942) osztrák regényíró

Ha nyitott ajtóba szerencsésen akarunk bejutni, ügyelnünk kell arra a tényre, hogy keretük szilárd.

A tulajdonságok nélküli ember, I. k. 1. r. 4. f. – Európa, Bp., 1977. I. köt. 18. Tandori Dezső;

…az igazi honbarát sosem tekintheti épp a maga hazáját a legkülönbnek…

I. m. 5. f. – Uo. 22.;

A prostitúció is ama dolgok egyike, amelyeknél sokat számít: alulról vagy felülről nézzük-e.

I. m. 6. f. – Uo. 28.;

A kultúra alapvető sajátossága, hogy messzemenően bizalmatlanná tesz a köreinken kívüliek iránt, vagyis nemcsak a germán tartja alacsonyabb rendű lénynek a zsidót, hanem a futballista is a zongoristát.

I. m. 7. f. – Uo. 32.;

…az ember épp a számára magasrendű dolgokban sokkal ómódibban viselkedik, mint amilyenek a gépei.

I. m. 10. f. – Uo. 47.;

…hihetetlenül erősebb az ifjúság amaz ösztöne, hogy önmagát megvilágítsa, mint hogy világosan lásson…

I. m. 16. f. – Uo. 75.;

…a jól meglelt közhely mindig több emberséget tartalmaz, mint bármely új felfedezés. Nincs egyetlen jelentős gondolat sem, amelyet az ostobaság felhasználni ne tudna; az ostobaság minden irányban mozgékony, és az igazság minden ruháját felöltheti. Az igazságnak azonban mindig egyetlen ruhája és útja van csak, ez a hátránya.

Uo. 77.;

…az igazi hit, az igazi erkölcs és az igazi filozófia sosem létezett; és mégis milyen iszonyúan átalakították a világot az érettük kirobbantott háborúk, gyűlölködések és hitványságaik!

I. m. 2. r. 35. f. – Uo. 186.;

…ha az embert szakképzett orvosok, nem pedig birkapásztorok gyógyítják, ha beteg, miért kezeljék egészséges állapotában birkapásztor szintű szószátyárok, ahogy pedig ez közügyekben történik…

I. m. 40. f. – Uo. 215.;

Sok ezer hivatásban aprózódik fel az emberiség, és éppen. ezekben rejlik okossága. Ha azonban általános emberit, olyan vonást keresünk, amely mindenkiben közös, tulajdonképpen három dolog marad: az ostobaság, a pénz és legfeljebb a vallás némi emléke!

I. m 43. f. – Uo. 244.;

…tartósan a lelkesültség tüzében csak bolondok, zavarodottak és rögeszmések bírják ki; az egészséges embernek meg kell elégednie azzal, hogy kijelentheti, e titokzatos tűz szemernyi lobbanása nélkül hiábavalóság lenne az élete.

I. m. 46. f. – Uo. 260.;

…filozófia nélkül ma már csak a közönséges bűnözők merészelnek embertársaiknak ártani…

I. m. 48. f. – Uo. 269.;

A közös hálószoba …elsötétülvén olyan színész helyzetébe sodorja a férfit, akinek láthatatlan nézőtér előtt kell eljátszania egy bizonyos hős hálás, de már nagyon elkoptatott szerepét, hogy tudniillik fújtató oroszlánt varázsol elő magából.

I. m. 51. f. – Uo. 288.;

…éjjel csak hálóing van az emberen, és alatta mindjárt ott a jellem.

Uo. 289.;

…a létezés nagyobbik felét nem aktusok, hanem akták teszik…

Uo. 290.;

Aki megszabadul attól a vágytól, hogy éljen, roppant fölénybe kerül egyszeriben.

I. m. 53. f. – Uo. 298.;

Manapság a tudományos ember teljességgel elkerülhetetlen jelenség; nem akarhatunk nem tudni! És sosem volt még olyan hatalmas különbség a szakember és a laikus tapasztalatai között, mint épp a mi korunkban. Egy masszőr vagy egy zongorista tudását azonnal lemérheti bárki; és lovakat sem küldenek előkészítetlenül a versenypályákra. Csak az emberi lét kérdéseiben hiszi magát döntésre hivatottnak mindenki.

I. m. 54. f. – Uo. 301.;

Korántsem igaz, hogy a kutató űzi az igazságot; az igazság űzi a kutatót. Ő meg csak elszenvedi.

Uo. 302.;

Az életben egyéb sem kell, mint az a meggyőződés, hogy jobban megy a boltunk, mint a szomszédé.

Uo. 303.;

…egyetérteni ugyanannyiba kerül, mint vitatkozni. Az udvariasságban jól láthatóan ott remeg a megvetés, akár aszpikban az ínyencfalat.

Bármit gondolunk is, nem egyéb, mint vonzalom vagy ellenszenv!

Uo. 306.;

Az embert megtanították, hogy nem szabad hiúságot hordania szívében; ezért hát a lába alatt hordja, járván ekképpen valamely nagy haza, vallás vagy jövedelmiadó-kategória szent földjén.

I. m. 57. f. – Uo. 319.;

Mindama ismeretek, amelyek emberi nemünket a vadbőr köténytől a tollatlan repülésig elvezették, kézikönyvtárban elférnek; míg földgolyó méretű könyvszekrény sem lenne elég az összes többi dolgozat befogadására.

I. m. 61. f. – Uo. 345.;

A kórházi laboránsnő, aki hófehérbe öltözötten dörzsöli patyolatszín porcelán tálacskában bíborszín krémmé a páciens megfelelő savakkal elkevert ürülékét … fejlődőképesebb világban mozog, mint az az ifjú hölgy, aki az utcán megborzad ugyanezen matéria látványától.

I. m. 62. f. – 354.;

…minden nemzedék úgy tekint a készen talált életre, mint megváltoztathatatlan adottságra, eltekintve ama kevés dologtól, amelynek megváltoztatása: érdeke.

I. m. 66. f. – Uo. 384.;

…a szerelembe belelovaljuk magunkat, mint a haragba, ha gesztusait magunkra vesszük.

I. m 73. f. – Uo. 438.;

…ha egy jelentős ember közöl a világgal egy eszmét, az eszme nyomban belekerül valamiféle elosztásfolyamatba, ahol is vonzalom és elutasítás tárgya lesz; elébb a csodálók tépnek ki belőle nagy darabokat, kedvükre elfogyasztván mesterüket, mint a rókák a dögöt, azután jönnek az ellenfelek, és kibelezik a gyengébb részeket, és ripsz-ropsz a nagy teljesítményből egyéb se maradt, csak egy kis kupac aforizma, amelyet azután használhat ellenség és jó barát, kinek mikor kell.

I. m. 85. f. – Uo. 535.;

A gazdagságot minden gazdag ember jellembéli tulajdonságnak tartja. És minden szegény ember is.

I. m. 92. f. – Uo. 591.;

A hétköznapi élet: minden lehetséges bűncselekményünk középátlaga.

I. m. 101. f. – Uo. 667.;

A pénz szellemiesült erőszak, az erőszak magas fejlettségű, speciális alkotóformája.

I. m. 106. f. – Uo. 715.;

Általános tapasztalatként fogadhatjuk el kétségkívül azt a megállapítást, hogy azok a nők, akik túlzott gondot fordítanak a külsejükre, viszonylag erényesek, hiszen az eszköz háttérbe szorítja a célt, amiképpen a nagy sportfenomének is gyakran csapnivaló szeretők, a legharciasabb küllemű tisztek rossz katonák…

I. m. 109. f. – Uo. 738.;

A haladás gyönyörű lenne – ha megállna.

(Állítólagos mondása) – Cohen, J. M.–Cohen, M. J.: The Penguin Dictionary of Modern Quotations. Penguin, Harmondsworth, 1972. 165. 17. sz. Kristó Nagy István

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir