BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE (1886–1944, politikus)
BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE (1886–1944, politikus)
A teremtésit annak a sok félművelt tolakodónak, aki mind itt lábatlankodik a magyarság betegágya körül: hát még mindig csak annyiból áll a politika, hogy kotródjék a hatalom ormáról, aki ma ott van s a nemzet elégedjék meg annyi új reménységgel a jövőre, az ezután következő jobbra vonatkozólag, hogy hiszen majd csak kialakul valami valahogy? Hát még mindig ott tartunk, hogy egy-két, Isten tudja hogyan kikalapált „név” kiállhat a nemzet elé és elkiálthatja: íme itt vagyok, kövessetek, mert én vagyok az út és élet?
A helyesen és magyarán értelmezett politikai módszer pedig pártot jelent. Csakhogy belső helyzetünk és a kor, melyben élünk, másféle pártot követel tőlünk, mint minden más eddigiek.
A nemzet kétféle szervezettel rendelkezik a maga életakaratának, önkormányzatának gyakorlására: egy hatalmi – állami – és egy szabad társuláson alapuló – társadalmi – szervezettel.
Az új nemzeti társadalom tehát magáévá teszi a szocializmusból is, a kapitalizmusból is azt, ami bennük egyetemes emberi – művelődési, gazdasági, erkölcsi – érték, vagy legalább azzá tehető, s ezeket az értékeket továbbfejleszteni s új harmóniába egyesíteni törekszik.
A nemzet szabad akaratnyilvánításának természetes eszközéül: általános titkos választói jog, szabad gondolatközlés, szabad szervezkedés az állami és társadalmi közélet egész területén.
Kétkamarás országgyűlés. Egyik közülök a tiszta népképviseleti, másik a tiszta érdek- és szakképviseleti elv alapján alakul. Mindkét ház egyenlőjogú s törvénnyé csak az a javaslat válhat, melyet mindkét ház megszavaz. Törvényjavaslatot, indítványt mindkét kamara bármely tagja előterjeszthet.
Az intézmények és az egész társadalmi és állami berendezkedés működése automatikusan tegye lehetetlenné a más munkájának kizsákmányolását, az aránytalanul és meg nem érdemelten nagy fizetéseket, az aránytalan és munkával, tehetséggel, értéktermeléssel meg nem szolgált jövedelmeket, a termelés és a szociális béke rovására jelentkező gyalázatos álláshalmozásokat, a magánélet emberi méltóságot és emberi jogokat sértő visszásságait, a közélet fölburjánzott visszaéléseit és panamáit.
Fontos agrárius érdek, hogy a malomipar, a konzervgyártás, a húsfeldolgozóipar, a tejfeldolgozóipar, a cukor-és szeszgyártás minél jobban virágozzék, de egyben arról is gondoskodni kell, hogy mindezek a mezőgazdasági iparágak a gazdaközönség közvetlen érdekköréhez tartozzanak, akár magán, akár részvénytársasági, akár szövetkezeti alapon.
A magyar mezőgazdaságnak a többtermelésnél is inkább kell rávetnie magát a jobbtermelésre, a magyar föld istenadta erejét ebben az irányban is kihasználván, mindenütt ott, ahol a minőségi termelésre lehetőség nyílik.
A mezőgazdasági érdekképviselet alapeszméjének – az egy munkakörhöz tartozók együttműködésének – a mezőgazdasági termelésre való kiterjesztése és egyetlen célravezető megvalósítása: a szövetkezeti hálózat.
A városi fogyasztóknak is érdekük, hogy a föld nyers és feldolgozott termékei lehetőleg kevés kézen át, tehát olcsóbban jussanak hozzájuk.
… a kisiparnak az egyetemes társadalmi és állami gazdaságpolitikában azt a súlyt, befolyást és jelentőséget kell kikényszeríteni és biztosítani, elsősorban a nagytőke gazdaságpolitikai túltengésének visszaszorításával, amely megilleti.
A bank diktál a gazdasági életben, de szervezett erejével s a megengedett és meg nem engedett befolyások ezer csatornáján át parlamentnek és kormányzatnak is. Világos, hogy ez így nem maradhat, ez a mai csonka és egyszerre túlméretezett és kiegyensúlyozattlan hitelrendszer, melynek egyetlen jelentős tényezője egy csomó pesti nagybank, gyökeres és átfogó reformra szorul, hogy nemzeti hivatásának megfelelhessen.
A forgalmi adó fokozatos lebontása vagy lényeges korlátozása és igazságosabb, egységes fázisrendszerű felépítése. A fogyasztási adók megszüntetése az elsőrendű életszükségleteket szolgáló tömegfogyasztási cikkekre vonatkozólag, viszont erőteljesebb luxusadó.
A sem magasabb államigazgatási, sem gazdaságpolitikai, sem szociálpolitikai szükségleteket nem jelentő közüzemek mielőbb lebontandók, mert csak az államkapitalizmus vagy államszocializmus betegségeit szaporítják.
Szigorú összeférhetetlenségi törvény szabja meg a köztisztviselő és a törvényhozó, valamint a felelős kormány tagjainak viszonyát a magángazdasági vagy államgazdasági élethez.
Ha a vállalat veszteséges, először a vezetők illetményei szállítandók le.
A közigazgatás korszerű racionalizálása s a bürokrácia lebontása nyomán a közigazgatási költségek nagymérvű csökkentése.
A túlzott államosítással szakítva, minél több közfunkciónak áthárítása a társadalom gazdasági és művelődési kormányzatára, elsősorban az érdekképviseletekre, a társadalom és állam között kiépített új, szerves kapcsolat és egészséges munkamegosztás szellemében; ezzel az államigazgatás nagyarányú olcsóbbítása.
A gyermekek száma … kedvezményt jelentsen az adómegállapításoknál
…
… az új művelődéspolitika sokkal nagyobb érdeklődéssel és sokkal több kapoccsal kell, hogy a kelet felé forduljon, mint idáig tette.
A középiskolák mai elhelyezése, rendszere és szelleme, de kifejezett privilégiumok is egyoldalúan kedvezményes helyzetbe juttatják a közép- és felső társadalmi rétegek gyermekeit, viszont elzárják a felsőbb művelődés és vele az érvényesülés útját a népi tömegek elől. A magyar falvak népének legtehetségesebb gyermekei is csak különös, kivételes szerencse révén juthatnak el a középiskolákig, akkor is csak ha némi vagyonnal rendelkeznek a szülők.
A legfontosabb és legsürgősebb nemzetvédelmi tennivalók:
a) a bevándorlás radikális megszüntetése és a honosítás megszigorítása;
b) az idegenrendészet gyökeres reformja;
c) magyarok kivándorlásának intézményes megakadályozása;
d) magyarok visszavándorlásának elősegítése;
e) a világ minden magyarjának védelme.
A dunai népek szolidaritása egy nagyobb német- és oroszközi középeurópai természetes érdekközösségbe ágyazódik bele, amiből a gyakorlati politikával annyi érvényesítendő, amennyit helyzet és pillanat megenged.
Nemzeti radikalizmus. Bp., 1930
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
