CSERES TIBOR (1915–1993, író)
CSERES TIBOR (1915–1993, író)
Ami természetellenes, az nem maradhat az utasításokban. Ha bent marad, következik a titkolódzás.
Ha egy férfi ötvenéves koráig nőtlen marad, majdnem bizonyos, hogy minden intézkedése, amely a magánéletet érinti, beteges lesz, természetellenessé válik.
Az ember nem minden reggelre emlékszik, de amelyik halálfélelemben kitágul, arra igen. S arra is, a boldog reggelre, amely egyetlen boldog percként röppen el.
A politika: üzlet! … Befektetés nélkül nem számíthatunk osztalékra!
… aminek a kezdete szabálytalan, annak a vége sem igen lehet más!
Olyan az állat is, akár az ember; ha ostorral terelik, arra tart, amerre az ostor pattogása hajtja.
Nem gondolják meg, milyen erkölcsi erőt és szellemi fensőbbséget tanúsít az, aki lemond meggyőződéséről, mely a huzamos eszmehasználat miatt már valóságos második természetévé vált.
Vajon lesz-e bátorsága a kormánynak szakítani a politikai gyávasággal, mely által mind a külügyek, mind a belügyek terén a magyar nemzeti érdekek mindig háttérbe szoríttatnak?
… sokan vannak, akik a nemzetiségek általános megmagyarosítását lehetséges dolognak tartják. Ez azonban szánalmas illúzió.
Ne is szóljunk a nyelv és a nemzetiségi üldözés erkölcsi és jogi oldaláról, csak arról, vajon jó politika-e, s tőle mily eredmény várható?
A hazafiúi jó hírnév olyan kényes pont a magyar ember lelkében, mint erényes nőnél a női tisztaság, melynél nem elég az az öntudat, hogy megvan, de amelynek látszatát is szükséges szeplőtlenül megőrizni – …
… van egy körülmény, amely teljesen lehetetlenné teszi azt, hogy itt tiszta nemzetiségi államok alakuljanak, s ez az, hogy nálunk, mint egész Délkelet-Európában, összevissza keverve laknak a nemzetiségek, annyira, hogy új államok határait ésszerűleg etnografikus és nemzetiségi alapon megvonni lehetetlen.
Földrajzi és történelmi momentumok önkénytelen nagyobb súlyt gyakorolnak, s döntőbb befolyással bírnak állami alakulásoknál, mint a nemzetiségi.
Alig hiszem, hogy a legfanatikusabb dákoromán vagy irredentista is komolyan hiszi, hogy – nem is szólva a tiszántúli Magyarországról – magából Erdélyből román országot csinálni lehessen.
Hideg napok. Bp., 1964. Foksányi szoros. Bp., 1985. Vízaknai csaták. Bp., 1988.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
