IONESCO, EUGÉNE (1912–1994, román származású francia drámaíró)
IONESCO, EUGÉNE (1912–1994, román származású francia drámaíró)
Az időt felfedezni minden bizonnyal annyi, mint érezni, hogy múlik.
Semmit sem oldottam meg: örök idők óta ugyanabban az állapotban vagyok: a kérdező állapotában. Akkor vagyok a kérdezőnek az állapotában, amikor a tudatom éber. Ennek ellenkező esete a feledés, ami egyenértékű az értelem alvásával.
Nevetségesek vagyunk. Ebből a szemszögből kellene magunkat látnunk. Csak a humor – legyen az rózsaszínű vagy fekete vagy kegyetlen –, szóval csak a humor képes nekünk visszaadni a derűt.
Az aggastyánok utálatosak. A fiatalok középszerűek és ostobák. Mindig utáltam a fiatalokat, különösen amikor fiatal voltam.
Képtelen vagyok magamról lemondani az emberek javára, képtelen vagyok lemondani a felebarátomról a magam javára. Azt kellene mondanom magamnak, meg kellene győződnöm arról, hogy sem a többiek, sem én nem vagyunk fontosak.
A mai problémák megoldására kizárólag szakemberekre van szükség.
… olyan emberekre kell bízni a hatalmat, akik számára a hatalom teher. Ez akkor valamiféle szociális szolgálat, kötelesség lenne.
Halhatatlannak készültünk, mégis meghalunk. Ez oly szörnyű, hogy nem lehet komolyan venni.
Naplómorzsák. – Utunk, 1970. jan. 6. 12. Fodor Ernő; Die Welt, 1976. nov. 23. Kristó Nagy István
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
