Balaton tó. Más néven Platten See. Felülete 591 /Cholnoky szerint/ ill. 598,2 km, a Kis Balaton mocsárvidéke nélkül. Hossza 70, …
Balaton tó. Más néven Platten See. Felülete 591 /Cholnoky szerint/ ill. 598,2 km, a Kis Balaton mocsárvidéke nélkül. Hossza 70, közeges széléssége 8 km, 104,5 m-es tengerszintfeletti magassággal. Parthossza kb. 200 km. Középeurópa legnagyobb felületű tava. Édes vizét főleg a Zala folyó táplálja, feleslegét pedig a Sió vezeti le a Duna folyamba. Legmélyebb Tihany és Kőröshegy között /11,5 m/. Már a rómaiak szabályozták /siófoki zsilipromok/; neve ekkor - a Fertő tóra is alkalmazva - Peiso v. Pejsa v. Pelso volt. A Balaton elnevezés a magyar honfoglaláskor itt élő szlávok ajkán „Bltn” mocsár, ill. sekély tó jelentőségű szóból ferdült a mássalhangzótorlódást nem türő magyar nyelven „Balaton”-ra. Környező helységei: Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatonederics, Meszesgyörök, Égenföld, Zalavár, Szigliget, Tördemic, Badacsonytomaj, Salföld, Balatonrendes, Kővágóörs, Szepezd, Zánka, Akali, Balatonudvari, Örvényes, Aszófő, Tihany, Balatonfüred, Arács, Csopak, Balatonktövesd, Paloznak, Alsóörs /Zala vm.-ben/; Vörös-berény, Balatonalmádi, Szentkirályszabadja, Balatonkenese, Balatonfőkajár, Siófok /Veszprém vm.-ben/; Kiliti, Zamárdi, Kőröshegy, Szárszó, Őszöd, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatontboglár, Balatoncsehi, Orda, Fonyód, Balatonkeresztúr, Balatonberény, Balatonszentgyörgy, Vörs /Somogy vm.-ben/. A XVIII.sz. második felében földesurai a tó lecsapolására készíttettek terveket! /Ezeket anyagi meggondolásokból vetették el./ 1847. óta hajóforgalommal. A nemis oly távoli századokban szép erdőségek majd, szőlőligetek e tó romantikus partjáig húzódtak le. Évszázadunk derekától kezdve meghitt környezetét, báját, hangulatát üzleti érdekekből felszámolják.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
