8. FEJEZET • Amitől a férfi arca fehér lesz
8. FEJEZET • Amitől a férfi arca fehér lesz
A Du el-Hodzsa hónap első napjaiban megérkeztek Mekkába a damaszkuszi és bagdadi karavánok. Az egyiptomi zarándokok már egy hónap óta itt voltak.
A tízezernyi zarándoksereg a városon kívül üt tábort: Mekka be nem bírná valamennyit fogadni; a gazdagok és hatalmasok azonban a városban fogadnak szállást, s ilyenkor pogány módra felverik a házbért.
A damaszkuszi karaván megérkezése után beállít egész kíséretestül a damaszkuszi basa (aki személyesen vezette a nagy karavánt) a hercegasszony és Edrisz bég által lakott palotába, késő este, amikor már ezek a lakománál ültek.
Az őrtállók jelentésére, hogy egy nagy úr érkezett a palotába, Edrisz fölkelt az asztal mellől, s kiment eléje. A hercegnő a félrehúzott nehéz selyemfüggöny alul leskelődött ki utána.
A basa már azáltal is feltűnő volt, hogy nem viselte a vallás parancsolta ihrámot, hanem a legpompásabb katonai egyenruháját; az aranyhímzett kabátot, a gyémántos Nisán-renddel a mellén, s a vörös fezt a borotválatlan fején. Kövér, elhízott férfiú volt.
A basa mondott valamit Edrisznek törökül, Edrisz meg a basának mondott valamit arabul.
S miután a török is azt tartja a maga nyelvéről, meg az arab is, hogy egyedül az övé az igazi emberi szólásmód, a többi mind ugatás: annálfogva őrizkedik mind a kettő a másiknak nyelvéből csak egy szót is megtanulni.
Miután tehát még egypár kérdést intézett a basa Edriszhez törökül, s az még egypárszor visszakérdezett arabul, végre azt mondá Edrisz frank nyelven:
– Ha te nem tudsz arabul, én meg nem tudok törökül: akkor beszéljünk a frankok nyelvén, azt mind a ketten értjük, mert kénytelenek vagyunk vele: – Allah keverje meg őket!
– Hát jól van, beszéljünk franciául – hagyó rá a basa.
– Kinek tiszteljelek? – kérdezé Edrisz bég.
– Én vagyok Mahmud bég: damaszkuszi basa.
– S mit kívánsz tőlem?
– Ide kívánok szállni; s azt akarom, hogy hurcolkodjál ki innen.
– Ha egyéb kívánságod nincsen: akkor csak lépkedj szaporán a sarkaddal előre, mert én ezt a palotát neked át nem engedem.
– De én vagyok Mahmud bég, a damaszkuszi basa.
– Ha te vagy a damaszkuszi basa, akkor a te helyed ott van a Chalaf-Ben-Chusa-palotában.
– Tudom; de az messze van énnekem a Kábához.
– Ha messze van: járj lóháton a Kábához.
– De én vagyok Mahmud bég, a damaszkuszi basa. Láthatod az egyenruhámon.
– Elég botrány, hogy te, basa létedre, azon a szent napon, amikor minden hatalmasok, akik itt a szent földet tapossák, az ihrámot veszik fel, nem átallod az ájtatos híveket megsérteni azzal, hogy fedett fővel, aranyos köntösben jársz: Allaht és az angyalok seregét kicsúfolod.
– S ki vagy te, hogy énvelem ilyen hangon mersz beszélni?
– Zarándok vagyok, miként te.
– Neved? Állásod?
– A nevemet nem mondom meg; mert férje vagyok a Nagy Serif által velem a szent napokra összekötött hercegnőnek, s se énnekem nem szabad tudnom az ő nevét, se őneki az enyémet.
– Hadd lássam én azt a te hercegnődet!
– Egy lépést se tégy, ha a beledet kiontva nem akarod látni. A mozlem nő szobája szentély.
– Nekem úgy látszik, hogy te goromba vagy.
– Ha nem tetszenek a szavaim: jegyezd fel a tárcádba. Majd, ha vége lesz a nagy ünnepnek, akkor én is felveszem a köntösömet: meglehet, hogy nekem is van olyan fényes, mint neked, s Nisán is fityeg rajta akkora, mint a te potrohodon; akkor aztán szolgálatodra állok, akár gyalog, akár lóháton, karddal, pisztollyal vagy lándzsával: ahogy jobban szereted. Most pedig Allah vezéreljen békével.
– Velem így még nem beszéltek soha.
– Jó szerencse, hogy kettőnkön kívül senki sem értette. Frankok nyelvén enyelegtünk. Mármost üdvözöljük egymást, ki arabul, ki törökül; s te menj békével Allah oltalma alatt, s ne várd el, hogy én segítsek a kimeneteledben. Szálem aleikum.
– Szálem.
A basa kénytelen volt megretirálni: talán nem is először életében.
Edrisz bég pedig visszatért a hercegasszonyához.
A hercegnő csodálkozva látta, hogy az emberének az arca egészen fehér lett.
Hát ezt mi okozhatja vajon?
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
