XVI. A LEGSZEBB KÉP | Jókai Mór Összes Művei

XVI. A LEGSZEBB KÉP

Tizián remekműve ez: Mária mennybemenetele.

Tiszta, fenséges, földfeletti kép. Szellemmé alakuló emberalak. Egyesítve benne a szent, a nő és az anya.

Kiszenvedt fájdalom, előérzete az üdvnek, viszontlátás öröme, megdicsőülés: mind egy női arc vonásaiban, egy nőalak mozdulataiban kifejezve.

A művészet a tökélynek azon a fokán, ahol egy ember egy istent teremt.

Sokáig nem bírtam e képtől megválni. Nézése elfeledteti velünk a külvilágot.

Ha van csodatevő Mária-kép: ez az.

Amit papnak és cathedrának nem sikerült mindenkivel elhitetni, azt elhiteti vele a művész.

E kép előtt nem lehet senki mahomedán.

Velencének már csak azért is fenn kell állni örök időkig, hogy keretül szolgáljon ennek az egy képnek. Drága keret; de a kép még drágább!

Ha még visszatérek Velencébe valaha, csak azért lesz, hogy ezt a képet még egyszer meglássam.

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!