Buzdítás az istenek Istenének dicséretére.
Dicsérjétek az Urat!
Dicsérjétek az Úrnak nevét, dicsérjétek szolgái az Úrnak!
A kik álltok az [Zsolt. 134,1.] Úrnak házában, Istenünk házának pitvaraiban.
Dicsérjétek az Urat, mert jó [Zsolt. 118,1.] az Úr; zengjétek nevét, mert gyönyörűséges!
Mert kiválasztá magának az Úr Jákóbot, Izráelt a saját [2 Móz. 19,5. 6. 1 Pét. 2,9.] örökségéül.
Én bizony tudom, hogy nagy az Úr, és [2 Móz. 15,11. Zsolt. 86,8.] a mi Urunk minden istennél különb.
Mind megteszi az Úr, a mit akar: az egekben és a földön, [Zsolt. 115,3.] a vizekben és minden mélységben.
Felemeli a felhőket [Jer. 10,13.] a földnek széléről; villámlást készít, hogy eső legyen, s szelet hoz elő tárházaiból.
A ki megverte Égyiptom [2 Móz. 12,29.] elsőszülötteit, az emberétől a baroméig.
Jeleket és csodákat küldött rád, oh [Zsolt. 78,43. 51.] Égyiptom, Faraóra és összes szolgáira.
A ki megvert sok népet, és megölt [Józs. 12,1-24.] erős királyokat:
Szíhont, [4 Móz. 21,23-35.] az Emoreusok királyát, meg Ógot, a Básán királyát, és Kanaánnak minden királyát.
És odaadta [Zsolt. 78,55.] földüket örökségül; örökségül saját népének, Izráelnek.
Uram! Örökkévaló a te neved; nemzedékről nemzedékre [Zsolt. 102,13.] emlegetnek téged.
Mert birája az Úr az ő népének, és [5 Móz. 32,36.] könyörületes az ő szolgái iránt.
A pogányok [Zsolt. 115,4-8.] bálványai ezüst és arany, emberi kezek alkotásai.
Szájok van, de nem beszélnek, szemeik vannak, de nem látnak;
Füleik vannak, de nem hallanak, és lehellet sincsen szájokban!
Hasonlók lesznek hozzájuk alkotóik is, és mindazok, a kik [Ésa. 42,17.] bíznak bennök.
Izráel háznépe: áldjátok az Urat! Áronnak háznépe: áldjátok az Urat!
Lévinek háznépe: áldjátok az Urat! Kik félik az Urat: áldjátok az Urat!
Áldott az Úr a Sionon, a [1 Kir. 11,36.] ki Jeruzsálemben lakozik! Dicsérjétek az Urat!