MAKKABEUS JÚDÁS, A VEZÉR
MAKKABEUS JÚDÁS, A VEZÉR
Apja, Mattatiás is őt jelölte ki vezérnek utolsó akaratával, de hihetőleg erre a szerepre rátermettségével már egyébként is jogot szerzett.
Antiokhosz keleti útja fordulópontot jelent a háború eseményei sorában, vagy inkább azt mondhatni, hogy most lesz háborúvá az, ami eddig csak lázongók bandái ellen indított kisebb katonai akciók sora volt. A király egyébként azért indul keletre számottevő hadsereggel, hogy a felbolydult keleti tartományokat – lényegében a perzsa szatrapiákat – lecsendesítse. Semmiképp sem akar tűzfészket hátrahagyni birodalma szívének közelében, ezért utasítja rokonát és bizalmasát, fiának nevelőjét, Lüsziászt, hogy távollétében intézkedjék a júdeai lázadók végleges megsemmisítéséről.
Nem biztos, hogy a hátrahagyott sereg vagy annak a zsidók ellen mozgósított része valóban a királyi haderő fele volt, és a létszámról szóló bibliai adatok is lehetnek túlzottak. Nyilván a fegyvertény, az emmausi győzelem rendkívüli voltát és Isten segítségének hathatósságát akarja tovább hangsúlyozni az, hogy a vezér a harc előtt hazabocsát sokakat, egyebek közt olyanokat is, „akik rettegnek az ellenségtől”. Ha Júdás most is ugyanaz a józan és felelősségteljes hadvezér, aki nemrég felfüggesztette a szombatnapi tilalmat hadi dolgokban, akkor ilyesmit aligha tesz egy döntő ütközet előtt csak azért, mert a törvény ilyesmit ír elő. Valószínűbb, hogy a szerzőt egy régi szentírási epizód ihlette meg, a bírák korából: Gedeon csökkentette le a seregét ily módon – és még más módon is – az Úr parancsára a midiániták elleni csata előtt, hogy még jobban kinyilvánuljon az Ő segítő ereje.
Sokkal valósabb mozzanatnak hat a hadicsel, amellyel Júdásnak sikerül megosztania az ellenség erejét, és így saját létszámbeli hátrányát kiegyenlítenie.
A templom meggyalázása elsőként abban állt, hogy a jeruzsálemi erőd helyőrsége a maga és a hitehagyott zsidók számára mintegy kisajátította, az olümpiai Zeusz szentélyévé avatta fel, s attól fogva ennek az istennek áldoztak az égő áldozatok oltárán, ráadásul a zsidók szemében tisztátalan állatokat is. A templom többi része nem is érdekelte őket, s úgy látszik, a papság is elhanyagolta, vagy eleve kitiltották őket, mert a Jeruzsálembe érkező győztesek a pusztulás és elhagyatottság szomorú képeit találják.
Kr. e. 164 decemberében történik meg a nevezetes esemény, a templom megtisztítása és újjászentelése, amelyről mindmáig megemlékeznek a hívő zsidók a nyolcnapos hanuka ünnepségén. Az öröm és ajándékozás napjai ezek, hasonlóak a púrim ünnephez, másfelől a keresztény karácsonyhoz.
A templom felszentelése elsősorban erkölcsi diadala a szabadságharcosoknak, lelki megerősítés Jahve hívei számára. Katonailag még korántsem a győzelem. Igaz, hogy a kárvallott királyi hadak egyelőre eltakarodtak, de a templomhoz vészes közelségben ott áll a kiválóan védhető erőd, tele szíriai csapatokkal, akik magát a templomot is fenyegetik, ezért Júdás falakat építtet a templomdomb köré is.
Amikor Júdás és hívei legalább lélegzetvételhez juthatnának, váratlan irányból jön a támadás. Nem is ellenük, a júdeai zsidók ellen irányul, hanem azok ellen a testvéreik ellen, akik körülöttük élnek, Galileában, tehát Palesztina északi részén, Idumeában, vagyis a Holt-tengertől délre, illetve Gileádban, azaz a Jordántól keletre. Valaha ezek a területek a zsidó királyok hatalmában voltak, de a fogság alatt és óta, főleg a hellén időkben, idegenekkel települtek be. Pogromok érik a köztük élő zsidókat, sokakat megölnek, sokan pedig erődítményekbe húzódnak, s onnan várják a Makkabeusok szabadító akcióját.
Hogy mi az oka a hirtelen támadt heves ellenségeskedésnek? A Biblia szerint a puszta tény, hogy Izrael fiai újjászentelték templomukat. Valószínűbb, hogy a törvényhű zsidók harci sikerei váltják ki az erőszakhullámot: attól tarthatnak a környező területek többnyire hellenizált lakói, hogy a kis Júdea vissza akarja hódítani a zsidó állam hajdani területeit. (Hosszabb távon majd bebizonyosodik, hogy ez a félelmük nem is alaptalan.) A Makkabeus testvérek – most már így is nevezik őket Júdás melléknevéről – kénytelenek megosztani a felkelő hadat és két fronton hadakozni. A gyors akció sikerrel jár, különösen Júdás számos győzelméről ír részletesen a Biblia, amelyeket egy Timotheosz nevű görög vezér csapatai ellen vív ki – azt azonban nem tudják elérni, hogy a szórványban élők biztonságát szavatolják, ezért inkább Júdeába telepítik át veszélyeztetett testvéreiket.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
