Szent-Iványi Károlynak
Szent-Iványi Károlynak
Turin, 1867. október 24.
Tiszelt Elnök úr!*
* Kossuthnak a vácziakhoz irt levele közzétételéért a királyi ügyek igazgatója, mint közvádló, sajtóvétség miatt perbe fogta Böszörményi László, országgyűlési képviselőt, a M. U. szerkesztőjét.
Október 30-án tárgyaltatott Böszörményi mentelmi ügye. Miután a Deák-párt előszeretettel hirdette, sőt maga a kiadatási engedély érdekében a közvádló által a képviselőházhoz benyujtott megkeresés hivatalosan is kimondotta, hogy B. L. a váczi levelet, mely nem volt a publiczitásnak szánva, szerző tudta nélkül közölte, tehát a közléssel visszaélt, Kossuth a képviselőház elnökéhez, Szent-Iványi Károlyhoz, a fenti levelet intézte.
A ház, bár hosszas vita után, Böszörményi kiadatása mellett határozott. Különös. Wenckheim Béla báró belügyminiszter szeptember 14-én kelt rendeletében (lásd. a 73. sz. lapon) kimondja Kossuth Lajosra a bűnöst, és őt »a haza elleni hütlenség bűnében« elmarasztalja, Abony és Eger városokat pedig »bűnrészesek«-nek mondja, és október 24-én, tehát csak tiz nappal később, a királyi ügyek igazgatója a B. L. kiadatását kérő iratában hivatalosan kijelenti, hogy a miniszter által már bünösnek nyilvánitott egyén ellen törvényes keresetnek nincsen is helye és őt felelősségre vonni nem is lehet, tehát Böszörményit kell perbe fogni. K. F.
A magyar időszaki lapok országgyűlési tudósításában olvasom a királyi ügyek igazgatójának, Ráth Károlynak elnök úrhoz intézett s a képviselőház okt. 18-diki ülésében fölolvasott azon hivatalos megkeresését, mely által a képviselőháztól engedelmet kér, hogy Böszörményi László képviselő úr, mint a M. U. czímü napilap felelős szerkesztője, a váczi választókhoz képviselővé lett megválasztatásom alkalmából intézett levelemnek a nevezett lapban közzététele miatt sajtóvétségi vizsgálat s illetőleg közkereset alá vétethessék.
Ezen megkereső levélben a M. U. kiadójának s felelős szerkesztőjének feleletre vonatásuk a következő – szóról szóra idézett – előadással indokoltatik:
»Azon lényeges körülmény, hogy a szerző (t. i. én) ezen, a váczi választókhoz irott levelét sajtó útján közzététetni szándokolta volna, kinyomozható nem volt, s igy azon vélelem, hogy ezzel a szerző akaratán kivül visszaélés ne történt volna, lerontva nem lévén – – – a körülmények eme helyzetében előáll a sajtótörvény 33-dik §-a.«
Ezen lényegesnek tekintett körülmény iránt, mely a megkeresés alapjául vétetett fel, a fenforgó kétség eloszlatásának erkölcsi kötelessége engem, mint a panaszlott levélnek szerzőjét illet.
Miszerint tehát a képviselőház a kért engedelem ügyében a tényállás teljes ismeretével határozhasson:
van szerencsém Elnök urat tisztelettel értesíteni, hogy többször említett levelemnek a M. U.-ban közzétételével semminemü visszaélés nem követtetett el, mert én magam küldöttem meg a M. U. szerkesztőjének közzététel végett levelem másolatát, úgy hogy a közzététel egyenesen akaratommal és szándékom szerint történt. Tisztelettel kérem Elnök urat, hogy e nyilatkozatomról hivatalos tudomást venni s azt a képviselőháznak is tudomására juttatni méltóztassék.
Mely kérésem mellett van szerencsém Elnök úrnak megkülönböztetett tiszteletemet jelenteni.
Kossuth Lajos.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
