a) 1833 március 21 A főrendek ülése. Tárgy: A főrendek elfogadják [I.] a rendek javaslatát a királyi lakás ügyében, [II.] a válas… | KOSSUTH LAJOS ÖSSZES MUNKÁI

Full text search

a)
1833 március 21
A főrendek ülése.
Tárgy: A főrendek elfogadják [I.] a rendek javaslatát a királyi lakás ügyében, [II.] a válaszfelirat vitás pontjainál elvi álláspontjukat fenntartva az országgyűlés elhalasztása, az előleges sérelmek helye és a junctim kérdésében.

Az urbarialis legelő kérdésén kivül, mellyben a KK és RR kerületi üléseikben folyvást tanácskoznak, hátra van még

A fő Rendeknek 21-ik Martiusi ülésök.

Napirenden vannak a több izben megfordúlt felirások iránti válaszizenetjei a RR. táblájának.

[I.] a Királyi lakás iránti válasz,* melly által a Karok és KR. a felől értesitik a fő Rendeket hogy stylisticai javaslataikat elfogadják, kivévén azon szót hogy ő felségétől hosszasabb commoratio kéretessék, mert ők habitatiót és nem commoratiót kivánnak.

Iratok, I. k. 119. l.

B. SZEPESSY (Pétsi P[üspök]) azt tartá, ő felségétől uralkodásának 42 évében többet kérni nem lehet, mint az első évben kéretett, már pedig 1792-ben hálás szivvel fogadták az Ország Rendei ő Felségének azon kegyelmes biztositását hogy „ezen örökös országában több izben meg fog jelenni, s ott huzamosabban is mulatni.”*

Az országgyűlés érzelmeinek az 1792. évi 5. tc.-ben adott kifejezést.

G. BATTYÁNYI IMRE: 1-ő Ferdinand idejétől alig tud törvényt, mellyben a Királyi felség személyes itt lakása ne kérettetett vólna, azért nem látja okát miért ellenkeznének a RR. kivánságában.

G. NÁDASDY Váczi Püspök és G. ERDŐDY KÁROLY miután a dolog érdemében meg egyeztek a fő RR., reá állanak hogy a felirás úgy, amint a RR. kivánják, felterjesztessék.

ORSZÁGBIRÁJA: Bizonyos, hogy 1-ső Ferdinand idejében, ugy szólván az egyesülés feltételei közé számittatott, hogy a Király bent az országban lakjék, ez ugyan Budának Török kézre jutása miatt megváltozott, s azóta minden kir. válaszok igaz csak annyiban tesznek igéretet, a menyiben ő felségének más birodalmait tárgyazta gondjai megengedik az itt mulatást, de kérni hogy a fejedelem hü népének közepette lakjék, mind a nemzet méltóságával, mind a fejedelem iránti szeretettel igen megegyez; azért a RR véleményét elfogadja.

NÁDOR: Meg kell tehát a FőRR köz értelmök szerint izenni a RRnek, hogy a Felirás iránti további észrevétel elé nem fordúl.

[II.] Olvastatik az adresse iránti válaszizenet;*

Iratok, I. k. 120. l.

1-ső kérdés: a Cholera miatti emlités.

TÁRNOK: Leginkább a kifejezés miatt forogván mind eddig az egyesülés nehézségei, minthogy a RR e részben hajlanak, nincs észrevétele, de azon publicistai elvre, melly a RR által újólag javallatba hozott módositás végén olvastatik, hogy t. i. a törvénybe meg szabott eseteken kivül az országgyülése elhalaszthatását el nem ismerik,* reá nem áll, nem áll pedig azért, mivel az 1741-ki 22-ik t. cz. nem a diaeta elhalasztásának, hanem a nádori concursusnak eseteiről szólt, és igy nem kivánná azon elvet kifejeztetni, mintha törvény által meg vólna szabva az, hogy lehet az országgyülését elhalasztani.

Az alsótábla fogalmazásában: nos praeter casus clara legis dispositione diserte declaratos nullum aliud legale asservandorum comitiorum impedimentum agnoscamus.

B. WESSELÉNYI: A Rendek az 1741-ki 22-ik czikelyt fel nem hozzák, de kécségkivül azt értik, az tehát a kérdés lehet e az ide magyarázható? felelet: igen is mert szólván a Concursusok tarthatásának eseteiről, minthogy tagadni nem lehet hogy Concursust csak akkor lehet tartani, midőn dietát nem lehet tartani, a concursus tartásának két esete, a diaeta nem tarthatásának is esete. Ezt a RR. nem most értik és irják először, a főRR pedig nem ellenkeztek, s annál fogva a fő RR kivánsága következésében tett módositás a törvénybe nem ütközik.

B. SZEPESSY (Pétsi P[üspök]): Az 1715-ki Decretum előszavában, az ország gyülés félbenszakasztásának két oka emlitetik: a közelgő mirigy félelme, s a fejedelem hirtelen halála. A melly okok miatt félben szakasztható az Országgyülése, azon okok miatt el is halasztható, és igy törvény szerint is nem csak az 1741: 22-ik t. cz. esetei lehetnek a diaeta elhalasztásának törvényes okai. De mivel a RR azon törvény czikelyre kizárólag nem hivatkoznak, hanem csak általánosan szólnak; ne hogy a felirás még tovább is halasztassék, óvás mellett reá áll a RR. javallatára.

ORSZÁGBIRÁJA: Ha köz polgári törvény tudományt tárgyazta vallást kell tenni, megvalja, hogy alkotványunk, s törvénykönyvünk szelleménél fogva, az országgyülés tartásának, polgári létünk ezen palladiumának más akadályát nem ismeri, mint a physicai vagy moralis teljes lehetetlenségét. De a RR nem hivatkozván semmi különös törvényre, nem gondolom hogy a tárgyat tovább késleltetni kellene.

NÁDOR: Ha egybengyülésünk kezdet óta már három hónapot nem számitanánk, a nélkül hogy felirást készitettünk vólna, helyesnek tartanám ezen kérdést belső érdemére nézve fontolás alá venni s egy vagy más óldalra eldönteni, de mostani helyzetünkben azoknak véleményében kell osztoznom, kik azt hiszik, hogy a dolog tovább ne tartoztassék, hanem a felirás igy is ő felsége elébe terjesztessék.

2-ik kérdés, az előleges sérelmek a felirás homlokán maradjanak e?

B. PONGRÁCZ: Az okoskodások idő szaka ugy látszik már lefolyt, de mivel egyes tagok nem kevésbé mint egész karzatok véleményi szabadsággal birnak, kéntelen vagyok kijelenteni: Hogy én kivánom a sarkalatos 13-ik czikelyt, a király alkotványos jusait, s a régi törvényes szokást feltartani, annál fogva a RR kivánságára most sem hajolhatok.

B. SZEPESSY: A RR ezt azért kivánják, mivel az 1790: 13. czikkelyt úgy magyarázzák, hogy az orvoslatlan sérelmeken lehet a következett országgyülését kezdeni, ezt alá nem irhatom 1.) azért: mivel ezen magyarázat a törvénybe nem foglalt föltételeket tóld a törvényhez, én pedig a törvény magyarázat közös hatalmát feltartani kivánom; s új, egyoldalúlag tett magyarázatokat, ha csak százados alkotványunkat öszve döntve látni nem akarom, el nem fogadhatok. 2.) azért: mivel a törvény foganatja lehetetlenitetnék, mert midőn a főRR megegyezése is, ismételt alkalmatlankodás által csikartatik ki, nem lehet kedvező királyi választ várni. 3.) Kárt is szülhetne azon magyarázat, ha ő szerintén, a királyi eléadások bár hevenyében való ellátást kivánnának is, hátratétethetnének. 4.) Veszedelmes is lehetne – mert ha a 13. czikelyből a Rendekre háramló kötelességet bé nem töltik a Rendek, ő Felsége is mondhatná hogy nem tartozik harmad évenként országgyülést hirdetni, s a sérelmeket orvosolni. Nagy Lajos alatt 40 év alatt csak egy, M. Theresia uralkodásának idejében csak 3 dieta tartatott. (Itt a NÁDOR félbe szakasztja a Püspök beszédjét, megintvén hogy a tárgy érdeméről eltérni többé nem lehet, hanem egyedül az van napirenden el kell e fogadni azon modalitást, mellytől a RR elállani nem akarnak.)

SZEGEDY: A RR kijelentvén hogy feltartani kivánják a 13. czikelyt, az elvre nézve nem lát a két tábla közt külömbséget, s ezt annyival inkább, mivel tettel is megvalósult ezen szándék az által hogy a kir. eléadásokba valósággal bémentek a RR. Ezt kilvánná megemliteni, s ezen emlitésnek bé szövése által mind a két véleményt ösze egyeztetni.

B. WESSELÉNYI: A fő Herczeg Nádor előadása szerint is a sokszor kifejtett dologra visza menni czélra nem vezetne. Ha arrol van szó, akarják e a RR felvenni a kir. eléadásokat vagy nem, a pétsi püspök ellenvetései a magok helyén lennének, de akár az ő, akár a RR kivánsága szerint düljön el a dolog, csak egy óra perczel sem vétetnek fel elébb a kir. propositiók. S azért kivánván a főHerczeg Nádor által kitüzött határokat megtartani, nagyon ohajtottam vólna a tárgy fejtegetésébe nem ereszkedni; de miután a RR táblája, s igy azok is, kik hasonlón vélekednek, azzal vádoltatnak, hogy egy sarkalatos törvényt megtörni szándékoznak, a törvény, még pedig sarkalatos törvény törésnek ezen vádja sokkal nagyobb, mint sem hogy némi czáfolás nélkül hagyni lehetne. Itt a sokszor emlitett 13-ik czikely első fele hozatik fel, ez igy szóll: „pertractatis debite propositionibus” ez nem azt teszi hogy csak egy felirást kell küldeni, mert a pertractatio, nem csak megkezdésből, hanem folytatásbol, megvitatásbol, bevégzésből áll. Ha tehát az igy értett, s csak igy érthetett pertractatio minden egyéb tárgyat kirekesztőleg megelőzne, az következnék hogy a kir. propositiók megvitatása, folytatása s bevégzése vagyis pertractatiója előtt semmi mást tenni nem szabad. Ezt magok a főRR sem állitották, ez szokásban soha sem vólt, s most midőn a királyi eléadásokban foglalt Operatumok felvétele évekig terjedhet, lehetetlen is. Az jőne már kérdésbe, az egészen nem teljesithető törvényt mennyiben kell teljesiteni? én azt tartom a mi egészen nem telyesitetik, az éppen nem telyesitetik. Az egész ily kiterjedésü teljesitést pedig eddig maga a kormány sem sürgette. Fen maradván tehát a pertractatio a királyi eléadások számára, a megkezdés, s felirás által a 13-ik czikely nincs megsértve. De lássuk már czélját is azon 13-ik czikely első részéhez való ragaszkodásnak, ez csak kettő lehet, 1.) hogy mielőtt a kir. eléadások debite nem pertractáltattnak az idő egyébbel ne töltessék, 2.) mig a propositio országos pertractatio tárgyává nem válik más ne váljék. Az 1-őre: Maga a főRR táblája is a lefolyt 3 hónapok alatt többnyire nem a kir. propositiókkal foglalatoskodott, s mi után a királyi eléadásokra nem tartozó tárgyak iránt a felirásba meg egyezett, tettel megczáfolta azt, hogy az időt másra forditani nem lehet. Ha pedig a K. és RR. kerületi üléseikben egyébb valamit tanácskozásuk tárgyává tésznek, őket megakadályoztatni, physicai lehetetlenség, végre ha idő röviditésről van szó, az bizonyára nem hoszú vitatás által eszközöltethetik, s ha a főRR táblája eleitől nem ellenkezett vólna, jobban teljesiteték a 13. czikely czélja s rendelése. A 2-ikra, hogy az eléretessék; nem füg az Országrendeitől, a Királyi Felség arra adand választ, a mire adnia tetszik, s ez lesz a pertractatio tárgya. Igyekezzünk tehát a fő tárgyat az egyetértést elérni, hogy a kir. eléadások értelmében a pertractatiót folytathassuk. Fontolják meg a fő RR ellenkezésök következéseit, a megbecsülhetetlen idő veszteségét, a meg nem egyezés által létesitendő kedvetlenségeket.

NÁDOR: Midőn az előttem szólló igen érdemes Méltóságos báró, beszédét kezdé, nem várhattam egyebet mint hogy beszédének folyamatja azon kezdetnek megfelelend, hogy az általam kitűzött határokat megtartani kivánja. Azomban eltért a sokszor vitatott kérdés belső érdemére. Ez nem volt a maga rendjén. Ha csak ugyan hozzá kellene a dolog érdeméhez szóllani, tagadni nem lehet; hogy a világos törvény értelmén épült szakadatlan szokás szerint, a legelső felirásban, vagy csak egyedül a kir. eléadásokra, vagy ha ezek elválaszthatatlan egybenfüggésben valának más tárgyakkal, mindég elébb a kir. eléadásokra adaték felelet. A törvénynek ezen rendelése, ezen törvényes szokás kétségkivül nagyobb tekintetet érdemel, mint egyes tag véleménye. El sem mellőzhetem hogy a M[é]l[tósá]gos fő Rendek annyi figyelmetességgel szokták az inditó okokat, s következéseket megfontolni, hogy valóban nincs semmi szükség arra, hogy egyes tag intőleg lépjen föl. De maradjunk csak a mellet, meg probáljuk e Szegedy főispán javallatát, vagy nem ellenzük hogy a felirás mennyen fel a mint a RR kivánják.

A TÁRNOK nem hiszi hogy a RR ezen módositást is elfogadnák, ő tehát arrol kiván tanácskozni, mi történjék, ha el nem fogadják, úgy vélekedik nincs egyéb hátra, mint a felterjesztés külön modalitásához nyúlni, mert a RR. kivánsága ellenkezik a törvénnyel, pedig olyas valamit elfogadni, mit a törvény tilt, néki lelki ösmérete nem engedi.

ORSZÁGBIRÁJA: Én is nyilván kijelentem, nincs semmi reményem hogy a RR elfogadják módositásunkat, annyira látom már a dolgot halogatva, hogy az országos tanácskozásoknak káros hátramaradása nélkül a felirást tovább hátráltatnunk nem lehet. Mi megfeleltünk kötelességünknek, tettünk a mit tehettünk, ez lelkemet megnyugtatja. Egy van, a mi különösen indithatna hogy a további ellenkezéstől eláljunk, s ez a RRnek azon nyilatkozások, hogy a 13-ik czikelynek más értelmet tulajdonitni nem akarnak, mint a mellyet annak világos szavai mutatnak. Jelentsük ki hogy mi ezen elvhez ragaszkodunk, s attól jövendőben is el nem állunk. Egyébiránt a felirást ne hátráltassuk.

A NÁDOR ezt e szerint végzésnek nyilatkoztatván,

a III-ik kérdés az az a junctim, és visza léphetés kérdésében a NÁDOR kijelenté hógy ezen szavaknak „juxta indolem tractatuum Comitialium” a RR által kivánt kihagyattatása, figyelmét mindenekfelet fölébresztette, mert ezen kihagyásbol az látszik, mint ha az országgyülési tractatusoknak eddigi idomját a RR meg akarnák változtatni. Ő nagyon kételkedik jobb lesz e ez a múltnál. Azonban nem szükség ezt most mélyebben vitatni, s ha más nevezetes kérdésekben is engedtek a FőRR. az idő sürgetésének, ebben sem kellene ellenkezni.

E szerint meglévén az egység, PLATHY Itélő mester az izenetet nyomban feltette, melly által a főRR értesitették a Rendek tábláját, hogy ámbár a RR elveiben távolrol sem osztoznak, a felirást még is ezen óvás mellett nem hátráltatják.* Ezen válasz még azon ülésből közölteték a RR táblájával.*

Iratok, I. k. 121. l. – V. ö. Kölcsey, VII. k. 181. l.

Az alsótábla márc. 21-i, 33. országos ülésének hivatalos jegyzőkönyvét l. Jegyzőkönyv, I. k. 325. l.

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir