b) 1833 május 3–4 Kerületi ülések. Tárgy: A királyi válaszra adandó felelet megszövegezése.
b)
1833 május 3–4
Kerületi ülések.
Tárgy: A királyi válaszra adandó felelet megszövegezése.
1833 május 3–4
Kerületi ülések.
Tárgy: A királyi válaszra adandó felelet megszövegezése.
Majus 3-án jelentést tőn a Királyi válaszra adandó felelet javallatának kidolgozására rendelt küldötség. Az izenet javallata (Palóczy surrogált kerületi jegyző munkája) felolvastatván, dictaturára bocsájtatott. – Május 4-én pedig a kerületi ülésben megrostáltatván, igen csekély változtatással igy a mint következik helyben hagyatott.*
V. ö. Kölcsey, VII. k. 214. s köv. l.
„A Karok és RR ő cs. kir. felségének f. é. April 16-án 4655. sz. alatt költt királyi kegyelmes válaszát tanácskozás alá vévén, arra nézve gondolkodásuk módja, ugy azon észrevételek is, mellyeket egy ujabb felirásban ő felségének kegyelmes tekintete elébe terjeszteni szándékoznak, e következendőkben határozódnak.
Midőn a KK és RR kik önnön magok is ama szerencsétlen s vajha többé soha elő nem kerülendő idők, és ezek történetei emlékezetét megújitani nem kivánták, mellyek között az 1830-ki 6. t. cz. által az 1831. Octob. 2. napjára kirendelve volt országgyülése ekkoráig elhalasztatott, közeléb mult Mart. 30-án ő felségéhez intézett alázatos felirásukban* mély tisztelettel azt nyilatkoztatták ki, hogy a világos törvény rendelése által nyilván kijelelt eseteken kivül semmi egyéb törvényes akadályt, melly az Országgyülése tartását hátráltathatná, el nem ismérnek, legkevesebbé sem lévén gondolatjokban az: hogy ő felségének hiv alattvalói eránt viseltető atyai gondoskodását avagy csak távolrol is kérdésbe hozzák. Épen azért hogy emlitett kinyilatkoztatásuk oly tiszta indulatot ismer kútfejének, s a törvényekhez való álhatatos ragaszkodásnál, az unokáikra is által hagyni ohajtott jusaik bátorságárol való köteles figyelemnél semmit egyebet nem tárgyaz; valójában még csak nem is gondolhatták azt hogy e miat ő felségének királyi, s atyai neheztelését vonhassák magokra.
Iratok, I. k. 158. s köv. l.
A KKat és RRket továbbá belső meggyőződésök, s hazafiúi, és törvényhozói szent kötelességeknek állandó figyelembe való tartása azon hiedelemre is vezérli, hogy midőn a mostani országgyülésén az országnak azokat az előleges sérelmeit és kivánságait ujolag felterjesztették, mellyeket már az 1825/7. országgyüléséből is felterjesztettenek, az 1830-ki országgyüléséből pedig megujitottanak, de a mellyek mind ez ideig sem orvosoltattak, sem teljesitettek; ezeken felül midőn eddigi tanácskozásaiknak tárgyai mind olyanok valának, mellyek a közboldogságnak, s a nemzet nagy háznépe tagjai, egymással még szorosabban leendő egybekapcsoltatásának megörökitését tevék arányokúl, s midőn valósággal tanácskozásaik alá vették végre azokat a rendszeres munkákat is, a mellyekből alkotandó törvényektől várják úgy önnön magoknak, mint késő maradékaiknak is századokra kihatandó tartós boldogságát; és a melly rendszeres munkáknak, az országgyülési irományok szokott példájára is történt ki nyomtattatásával ő felsége a KK és RR törvényes kivánságaikat kegyelmesen megelőzte, a KK és RR mindezekkel (szives fáradozásaik édes gyümölcseit a kedvező jövendőtül várva) az eddig lefolyt időnek méltó takarékosságot kivánt használlása ellen nem vétettenek.
De sokkal mélyebb és határtalanabb tisztelettel viseltetnek a KK és RR ő felségének bölcsesége, és igazság szeretete iránt is, mint sem hogy eleve meg nem győztetnének arrol is, hogy midőn a K és RR a nemzetet ősi tulajdona gyanánt czimerező nyilt szivüséggel kimondják azt, hogy a tisztelt királyi kegy[elmes] válasznak abéli kifejezései, mintha t. i. a mostani országgyülésen ezután gondosan eltávoztatandó olyatén tárgyak és kérdések is fordultanak volna elő mellyek ezen országgyülésének előre kitűzött czélján túlhatottanak volna, különös aggodalmat okoztanak, maga ő felsége is a K és R tünődésének de igazságoknak is talpkövét abban és könnyen fogja feltalálni hogy:
Mivel jelesen az 1715: 14. t. cz. világos szavakkal azt mondja, hogy az ország sérelmei elenyésztésének legfoganatosabb orvosi szerei, az ország gyülései, maga ő felsége is kegyelmesen megismérni méltóztatni fog, hogy az emlitett törvény czikely rendszabása, a haza polgári alkotványa és az országgyülés lelke és természetéhez képest az országgyülésein fel veendő tárgyakat, s ezeknek minémüségét, sorát és számát szoros meghatározotsággal kiszabni nem lehet. A minthogy
A KK és Rendek magokat a feleb emlitett törvény lelkéhez alkalmaztatván, mennél inkább meg vannak győződve arrol hogy az Országgyülése czéljaitol eltávozó tárgyak felett való tanácskozásokbol eredő késedelmeskedés reájok épen nem háritódhatik, annál kevésbé mellőzhetik el abbol származó fájdalmoknak is kiöntését: hogy a Karok és RR, kik külömben mint hiv alatvalók a királyi törvényes hatalmat mélyen tisztelik, most midőn a törvényes teljes szabadságtol el nem záródható törvényhozói best sorában állanak, arra hogy törvényhozásbeli köteleségöket teljesitsék, még pedig ugy teljesitsék hogy egyszersmind az elejekbe eleve kitűzött tárgyakon és kérdéseken tul ne hassanak, a Királyi tisztből származtatott parancsoló utasitásokkal intetnek – a KKnak és RRnek ebéli fájdalmuk mértékét egyedül az a vigasztaló tekintet enyhitvén hogy ő felségének kegyelmes kinyilatkoztatása szerint is, a maradéknak hálás emlékezetét, legbiztosabban megnyerni úgy lehet, ha az Országgyülési szerződések folyamatja közben, mind az a mi őseink rendeléséből folyó s megöröklött szokásnál fogva a jelen időkig fenn áll, minden oldalrol és sérelem nélkül feltartatik.
Mi illeti egyébiránt az országgyülési tanácskozások alá felvett, és folytatólag felveendő rendszeres munkák sorát, a KK és RR bár mily erős legyen is bennök az a készség, s indulat, mellyel az ő felsége kegyelmes felszóllitásait követni szokták, abbol a tiszta öszinteségből azomban, melly a törvényhozási pályán is egyedül való kalauzok, s annak a szorongató szükségnek általlátásából, mellynek nyomása súlyát az ország lakosai közönségesen, és egyiránt érezik, kéntelenek ő felsége előtt továbbá is kinyilatkoztatni azt: hogy mivel az országos rendszeres munkák közűl egyiknek a másik felett való egyéb előlegességet a KK és RR nem kivántak tulajdonitani annál, mellyet az Ország minden rendű, és sorsú lakosinak közös szempontbol nézett főjavok, és boldogságok gyarapitása tekintete oly ellentálhatlanúl javasol, azok az inditó okok továbbá, mellyek a kereskedési tárgyú rendszeres munkának mindjárt a föld használati munka után nyomban következőleg országos tanácskozások alá leendő felvételét több mint parancsolva javalják, teljes és egész épségben most is állanak, a KK és RR e tárgyban alázatosan béjelentett elébbeni zándékjokhoz törvényes jusaiknál fogva, továbbá is álhatatosan ragaszkodnak.
Ragaszkodnak pedig most már még annál fogva is, mivel minekutánna ő felsége fent tisztelt kegy[elmes] királyi válaszában azt méltóztatott kegyelmesen megigérni, hogy mindazokat, mellyekben a kereskedésbeli rendszeres munka folytában a törvénytevő test mindkét része ösze egyesülend, és amellyek királyi jóvá hagyást is nyerendenek, Ő felsége hiv alattvalóihoz egyiránt viseltető atyai szeretetéből pontosan végre hajtatatni fogja: az örökös tartományokbol rendelendő biztoság kivánásával felhagyva most már még teljesebb mértékü bizodalommal reménylik hogy ő felségének atyai szive, és igazság szeretősége feloldozandván azon kártékony zárakat, mellyek alatt az Országnak zsengéjéből az idő oly hoszú sorain is keresztül ki nem fejlődhetett kereskedése, oly régóta visza és előre hatólag sinlődik, az a nyomó súly, melly alatt az ország kereskedési helyheztetése erőre nem kaphatva, még inkább szárad és apad, az ő felségében közös fejedelmöket, és attyokat tisztelő minden országokat és örökös tartományokat egyenlőn boldogitandó kölcsönös viszonyoságnak, az ország törvényes függetlensége felmaradásával adánd helyet, e pedig midőn egy részről új életet, s maradandó boldogságot lehellend az alatvalókra más részről felséges alkotójára is boldogitó következéseivel s gazdag uzsorával hatand visza.
Ezek lévén a KK és Rendeknek a rendszeres munkák felvétele sorozására nézve továbbá is megállapodott tekinteteik, a mennyiben ő felsége királyi kegy[elmes] válaszában tett azon kegyelmes kinyilatkoztatásával hogy a mostani országgyülésén ne csak az elsőbb helyekre tett nehány, hanem a több minden rendszeres munkák is egymás után következőleg vétetődjenek és terjesztődjenek fel, a KK és RRnek azon két főokokon sarkallot kétes aggodalmokat, hogy t. i. a földhasznállati, és törvényes rendszeres munkákrol való tanácskozások bevégződése után a többi rendszeres munkáknak felvétele huzamosabb és határozatlan időkig halasztódik el s az előlegesen felvétettni kegyelmesen kivánt rendszeres munkákbol alkotandó törvények királyi megerősitést nyerendvén, ezzel az ország gyülése bérekesztetni szándékoztatik, elenyésztetni méltóztatott, most már a KK és RR is abban hogy az Országos rendszeres munkákat sorrol sorra, a mint a felettök való tanácskozások befejeződni fognak külön külön ő felségének kegyelmes tekintete elébe felterjesszék, késedelmeskedni nem fognak. Midőn azomban továbbá is szükségesnek tartják azt, hogy most mikor egymással oly sok féle öszeköttetésben álló tárgyú rendszeres munkákat vesznek vizsgálatba, mindazon esetekben mellyekben világos helye és oka álland elő annak, hogy az előbbeni végezéseket a későbiekkel, vagy megforditva, természetesen el sem is mellőzhető öszehangzásban, és kiegyenlitésben hozni kelletik, ennek köteles eszközölhetése tekintetéből a már béfejezett rendszeres munka illető pontjára a végső királyi helyben hagyás előtt visza mehessenek, s a megigazitandókat és kiegyenlitendőket, megigazithassák, s tökéletesen egybehangzásba hozva kiegyenlithessék, átallánosan meg vagynak győződve a KK és RR arrol, hogy ebben az értelemben vett ovásokat, ugy szinte azt is, hogy az alkotandó törvényeknek királyi jóváhagyással való megerősitése egyszerre, és egyszersmind menjen végbe, ő felsége az országgyülési tanácskozások, és szerződések természetébe nem ütköződnek, megesmérni kegyelmesen méltóztatik.
A kegyelmes királyi előadások többi pontjaira előbbeni felirások szerint a KK és RR pótolólag szándékoztak ugyan értelmöket majdan felterjeszteni, addig is azomban, mig azt maga egész kiterjedésében teljesitendenék, azon önnön szabad akaratjokbol származott magok elhatározását nyilatkoztatják ki, hogy mivel külömben is a magyar nemesség valahányszor, és valamikor a ma közönséges jó anyának, a Hazának java, és boldogsága eszközlése ugy javallotta, a haza oltárára hozandó áldozatok tételében sem soha nem késedelmeskedett, sem pedig azokat drágáknak is soha nem tartotta, önként való szabad ajánlásképen, s minden ebből jövendőben húzható bár melly következtetéseknek is általános kirekesztésével, és egyedül a most folyamatban lévő országgyülése ideje alatt a vármegyék országgyülési követeinek ez úttal is előbbeni menyiségökben megálapitódott napi fizetéseiket, oly világos megjegyzéssel, hogy minden egy egy vármegyebeli nemesség egyedül saját követei fizetéseibe, és országgyülési szokott kölcségeibe részesüljön, s ezen kölcségek kivetésének kolcsát, és beszedésének módját is magok a V[árme]gyék határozzák, és szabják meg, a hazabeli nemesség, és a kiket a törvény ezen nevezet alatt befoglalva ért, azokat sem vévén ki, kik e mostani országgyülésén személyesen vagy mások által vagynak jelen, egészen fogják viselni, mind ezekről a KK és RR egy különös törvényczikelyt is alkottatni kivánván.
A KK és RR végezetre közös hazájok, és küldőik legforróbb ohajtásaik sikeresitése iránt álhatatosan tartozó kötelességöket ez úttal sem mulaszthatván el, Ő felsége előtt ismét és ismét azért esedezni kivánnak, hogy az utóbbi felirásukhoz csatolva alázatasan ujra felterjesztett, s oly nagyfontosságú, és közérdekü előleges országos sérelmeket minél elébb kegyelmesen, és végképen orvosolni, s azoknak orvoslásokkal az országra azt a közönséges örömöt, vigasztalást, és boldogságot kiárasztani méltóztassék, mellyre az ő felségéhez, dicsőségesen országló házához örökre hiv Magyar Nemzet soha bé nem hamvazható tüzzel és reménységgel oly régóta, és oly méltán vár!*
Ez a szöveg az Iratok, I. k. 206. s köv. lapjain közöltnél rövidebb s attól helyenkint lényegesen eltér. A változásokra vonatkozólag l. a május 6-i országos ülés tárgyalásait 357. s köv. l.
Majus 6-án a RR tábláján országos ülés tartatván, a királyi válaszra adandó most közlött felelet javallata megrostáltatván, voxok többségével a sorozatra nézve a Juridicum második helyre tétetett egyébiránt mindenekre, még a diurnumokra nézve is meg állott.*
Olv. részletesebben a 357. s köv. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
