c) 1833 julius 20 Országos ülés. Az Urbarium kerületi szövegezésének további vitája. Az I. tc. 8. §-a.
c)
1833 julius 20
Országos ülés.
Az Urbarium kerületi szövegezésének további vitája. Az I. tc. 8. §-a.
1833 julius 20
Országos ülés.
Az Urbarium kerületi szövegezésének további vitája. Az I. tc. 8. §-a.
Julius 20-án 65-ik országos ülés a KK és RR nél. Olvastatik az urbéri 1-ő t. cz. 8-ik §-ussa, melly is azt rendeli, hogy az emlitett szabad adás vevés sikerére megkivántatik: 1. Az ur jóváhagyása, mellyet a 4-ik szakaszban kitett büntetés terhe alatt, csak azon okból tagadhat meg a vevőre nézve,* mellyek miatt a jobbágyot el lehet mozditani. (Casus amotionis.) 2. A béjegyzés, melyért az eladási árnak 1/60 részét tartozik a vevő a földes urnak fizetni. Ahol eddig kevesebb vagy semmi sem fizettetett, ezen szokás tovább is megtartatik.*
A vevőre nézve szavak hiányzanak a kerületi javaslatból, azokat a personális javaslatára most, az ülés elején utólag iktatták be.
Iratok. I. k. 262. s köv. l.
Az 1-ő pontra t. i. az ur jóváhagyására nézve – a kerületi végzés által kihagyattak az országos szerkesztetés azon szavai, hogy az eladóra nézve „in casu manifesti defectus” is megtagadhatja jóváhagyását a földes úr.* Ezt GR. LA MOTTE ujra inditványba hozta, s a földes úrnak örökösödési jusát feltartatni kivánta. – A PERSONALIS ugyan ezen kérdést a jobbágy rendelkezési jusa kérdésének idejére, a 6-ik törvény czikelyre tartozónak vélte, de miután MADOCSÁNYI, SISKOVICS, BUSÁN, VAY s többen a földes uri örökösödést feltartatni szintén kivánták, nem ellenzette hogy a kérdés itt pertractáltassék. – BERNÁTH ugy nyilatkozott, hogy a mi nemesi birtokunk feudum, a paraszté subfeudum, ha nekünk szabadságunkban lesz magva szakadás esetében végrendelést tenni, a jobbágynak is kész megengedni, de addig nem. – BUSÁNnak, a ki azt mondá, hogy minden nemesi birtok királyi adományon épül, azt felelé hogy vannak nemzetségek, mellyek nem a fejedelemtől nyerték adományba javaikat, hanem az ország elfoglalása alkalmával osztoztak a fejedelemmel. Ezeknek nincs is szükségök donatióra. – DUBRAVICZKY nem akar mélyen béereszkedni ezen kérdés feszegetésébe, csak röviden kijelenti, hogy azt nem merné oly világosan mondani, hogy a nemesi birtok feudum. – A PERSONALIS az 1-ő R. 3. cz. 6-ik §-ára* utasitja Bernáthot, – DEÁK pedig azt feleli, hogy maga magának megfelelt, midőn azt mondotta, hogy vannak a kik nem királyi adománybol birják javaikat.*
„Casus iustae recusationis reducuntur: intuitu vendentis ad casum manifesti defectus intuitu vero ementis ad illos, in quibus amotio colonorum locum habitura est”. (Proiectum, 2. l.) A defectus szó elhagyása tehát azt jelentette, hogy a kerületi javaslat értelmében a jobbágy akkor is szabadon rendelkezik telke haszonvételével, ha nincsenek örökösei.
A fejedelmi hatalom átruházásáról és a nemesség eredetéről.
Deák szerint a jobbágy csak szerzett javaival rendelkezhetne szabadon, az öröklöttek ellenben, magszakadás esetén, a földesúrra szállanának. (Jegyzőkönyv, II. k. 246. l.)
Egyébiránt CLAUZÁL, MAJTHÉNYI, BALOGH, CZINDERY, GYERTYÁNFY, DESŐFFY, PÁZMÁNDY, CSEPCSÁNYI, PRÓNAY, PALÓCZY ellene szóllanak a La Motte inditványának. – A lehető defectus, épen azért mivel csak lehető, nem bizonyos és igy idejét sem lehet meghatározni, – megtagadni e miatt a szabad eladást, annyit tenne mint a jobbágyot földhöz ragasztani, – szabad embert nem lehet kénszeriteni, hogy ezen s nem más ur alatt haljon meg, – s valjon miért is lehetne ez a megtagadás oka? hiszen bár ki vegye is meg a telket, az uri praestatiók mindég sértetlen maradnak, – nem lehet tehát más czélzása az inditványnak, mint az, hogy a földes ur curialisálhassa a telket, a mi egyenest ellenkezik az intézet lelkével, s azt is vonná maga után, hogy nem csak a 40: 1-ae esetében fog csonkitódhatni az urbarialis fundus, de végre rosszabbá is tétetnék a jobbágy sorsa, mint volt. A 3-ik R 30-ik czimjénél fogva eddig keresményének feléről szabadon rendelkezhetett, most ha bár számos ezereken veszi is meg egy teleknek haszon élvezetét, mindene a földes urra száll, – továbbá K. HORVÁTH azon argumentummal élt: hogy akinek adni venni szabad, testálmi is szabad, – SZABÓ pedig Bernáthnak feleletül még azt teszi hozzá, hogy ezt nem lehet a donatioval összehasonlitani, mert a jobbágy inkább árendás, azt pedig még egy törvénykönyvben sem olvastuk hogy a haszonbérlő után a haszonbérbeadó örökösödjék. Végre B. PRÉNYI megjegyzé: hogy mig az ember él, nincs örökségnek helye. – Mind ezen okok mellett is azomban – némellyeknek azon észrevétele sem nyervén tekintetet, hogy a kérdés oly fontos, hogy legalább megérdemli, hogy a maga helyén ex asse felvétessék – a most leirt vélemény 20 V[árme]gye, a Szabad Kerületek és K[irályi] városok voxával kisebb számban maradott, s azon szavak, hogy az eladóra nézve a nyilvános magszakadás esetében megtagadhatja a földes ur jóváhagyását, a kerületi szerkesztéshez hozzáadatni határoztattak, egyszersmind PÁZMÁNDY és PRÓNAY inditványukra az is végzésnek jelentetvén, hogy ezen „manifestus defectus” magyarázatja a 6-ik tvényczikelyre marad, hová a jobbágyok rendelkezési jusárol való systematicus tanácskozást is feltartják a RR.
A §. második pontját, melly az 1/60-ad rész fizetésről szóll – sokan erősen megtámadták, és semmit sem fizettetni akarnak. – BALOGH nevezetesen igen csudálkozik, hogy Német országbol csak épen ezen egy ujságot készek a RR elfogadni, a melly egy különös modus acquinendi, mert 60 eladás alatt az ur telkének egész értékét meg kapja, s még prestatiói is megmaradnak, RUDICS ellene vetette hogy a paraszt kezén is 60-szor fordul meg az egész Summa, – NAGY pedig válaszolt, hogy ő nem akarja a jobbágyot azért fizettetni, hogy a pénz forogjon s Ausztriából, mellynek egyébiránt szokásait nem igen szeretjük követni, csak épen ezt el nem fogadja. – VITÉZ a laudemiumot kivánta,* mint jelét az uri tulajdon feltartásának, BERNÁTH ellenben azt tartja laudemiumnak csak ott lehet helye, ahol tulajdoni just adunk el, mivel az nem egyéb mint „taxa in recognitionem cessae proprietatis”. PÁZMÁNDY figyelmeztette a RRket hogy ez nem laudemium, hanem béjegyzés taxája. – BUSÁNnak votumára a ki egy tizedrészét az eladási summának fizettetni kivánta, MADOCSÁNYI meg jegyzé hogy a H[orvát] Országi követ igen eleven szinekben festette a szabad adás vevés rosz oldalait, de most a legjobb oldalát fogja fel. u. m. az eladási summa egy tized részét.
V. ö. 572. l., 19. jegyzet.
A kerületi szerkeztetés voxok többségével jóváhagyatik, de egyszersmind GYERTYÁNFYnak és PALOCZYnak inditványukra az is elhatároztatik, hogy ezen fizetés csak egyedül a telek haszonvételének árátol, nem pedig tulajdon épületjeitől s javitásaitol, mellyeket eddig is minden taxa nélkül adhatott el, értetődjék, – ezen végzés végrehajtása módjának meghatározása kerületi tanácskozásra utasitatván,* Julius 21-én vasárnapi szünet. – Julius 24-ik napjáig a végzéseket megirtuk.* – Julius 25-én az Urb[arium] 1-ő t. cz. utolsó §-ában ezen szavak helyett ha abban (t. i. a jobbágy és zsellér gyermekek elköltözésében) a szülők is megegyeznek – e következendők tétettek: „fenmaradván a törvényes atyai hatalom.”*
A július 20-i, 65. országos ülés hivatalos jegyzőkönyvét l. Jegyzőkönyv, II. k. 240. s köv. l.
V. ö. 574. l.
V. ö. 599. s köv. l.
Julius 26-án a fő RRhez által küldetett a vallás iránti utolsó izenet* – ugy a praeferentiálékra s a t. királyi választ sürgető felirás* – és a bérekesztett urbarialis 1-ő t. cz. A főRR nyomban azt végezték az elsőre, hogy értelmöket már elegendőleg kifejezték, s előbbeni elveik mellett maradnak, – a 2-ikra hogy jobbnak vélnék ha ezen sürgető felirás elmellőztetnék, de ha a K és RK ahoz ragaszkodnak a főRR nem ellenzik. Ezt szóbeli izenettel nyomban tudtokra adatván a RR-nek – ezek viszont azt izenték a főRRnek, hogy a vallás tárgyában ők is kijelentett elveikhez szorosan ragaszkodnak – a másik felirást pedig továbbá is kivánják* – mire a főRR a stylus iránt némely észrevételeket tévén, az egyesülés megtörtént, s azon felirás Julius 27-én elegyes ülésben meg is pecsételtetett.*
Iratok, I. k. 314. l.
Iratok, I. k. 315. s köv. l – Jegyzőkönyv. II. k. 334. l.
Jegyzőkönyv, II. k. 340. s köv. l.
Iratok, I. k. 319. s köv. l., Jegyzőkönyv, II. k. 344., 348. l.
A KK és RR pedig Jul. 26-an az Urbar[ium] 2-ik t. czikelyének 1-ő §-át azon világositással, hogy egy hold intravillanum egy egész telek után értetik, ugy a classificatiot is elfogadván, – Julius 27-én a 2-ik §-ust ekép módositották: ha valamelly irtás akár az uraság szabad engedményéből, akár kötés mellett vagy más valamelly módon a jobbágy telki állományba foglaltatott, azt elszakitani többé nem lehet. – A kerületi szerkesztésben csak a concessio dominii és a regulatio volt meg emlitve.*
A július 26-i és 27-i országos ülések bővebben a 65. szám c) pontjában.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
