402. Budapest, 1849 július 7. Kossuth és a minisztertanács rendelete a Márczius Tizenödötike betiltásáról. | KOSSUTH LAJOS ÖSSZES MUNKÁI

402.
Budapest, 1849 július 7.
Kossuth és a minisztertanács rendelete a Márczius Tizenödötike betiltásáról.

Tekintetbe véve, hogy jelen terhes viszonyokban a hon megmentésének semmi sem ártalmasabb, mint a belviszálynak felköltése, mint a kormány rendeleteinek kigunyolása, azok elleni izgatás, a kormányzók bizodalommegölő rágalmazása, azok oly aljas vádakkal gyanúsitása, mely a nemzetben minden védelmi törekvésnek elölésére czéloz és tekintetbe véve, hogy a kormánynak nincs szentebb kötelessége, mint az ily bünös merényleteket a törvény egész sulyával megtorlani.

Miután a Pesten megjelenő »Márczius 15-ke« lapban a közbékét veszélyeztető és a haza védelmét nehezitő gátoló izgatás a kormány és a hadviselési intézkedések ellen naponkint vakmerőbben folytattatik, s a 63., 64., 65., 66. és 67. számokban a kormány tagjai elleni izgatások tettleges kihágásokra ingerlésig törtek ki,*

A Márczius Tizenötödike a kormányt és a minisztériumokat szinte minden számában keményen bírálta amiatt, hogy csak látszatra energikus, valójában a köztársasági elvek, a vésztörvényszékek, a tisztviselők igazolása stb. kérdésében megalkuvó, forradalomellenes politikát folytat. A helyzet rosszabbodásával élesedik támadó, bíráló hang is: a felsorolt számok cikkei elsősorban a védelmi intézkedések megtételének elmulasztását kérik számon a kormánytól.

Mivel továbbá a folyó évi Közlöny 143-dik számában 344/B eln. szám alatt kihirdetett kormányzói rendelet megszegésével a »Márczius 15-ke« felelős szerkesztője, lapját kiosztás előtt, illető helyen bemutatni ismételt izben is elmulasztotta, s egyszersmind ugyanakkor azon bünt is elkövette, mely miatt a bemutatásra köteleztetett:*

Az újságok fecsegése ellen kibocsátott rendeleteket l. előbb, 335. sz. alatt, 608. l.

Az 1848: 18. t. cz. 1. fej. 9. és 10. §§. s ugyanazon törvény 2. fej. 22, 26. §§.,* valamint a feljebb idézett kormányi rendelet alapján, méltó figyelembe véve egyuttal azt is, hogy a haza jelen pillanataiban ilyes bünnek kiszámithatlan következményei lehetnek,

Az idézett tc. 1. fejezetének 9. §-a szerint »ki a közbéke és csend erőszakos megzavarására lázít, két évig terjedhető fogsággal és 1000 forintig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik«; a 10. § ugyanilyen büntetést szab ki arra, aki »törvény által alkotott valamelly hatóságot vagy testületeket rágalmakkal illet«. A 2. fejezet 232. §-a a vizsgálóbíró kötelességévé teszi az eljárás tárgyát képező nyomtatvány zár alá vételét, a 26. § értelmében az ítélethozatal után az elmarasztaló ítéletet az elmarasztalt fél költségeit közzé kell tenni, a lefoglalt nyomtatványokat pedig meg kell semmisíteni.

a ministeri tanáccsal egyetértőleg rendelem:

1. A »Márczius 15-ke« lapnak további kiadása ezennel eltiltatik.

2. Annak felelős szerkesztője az ország védelmére kárhozatosan ható lázitásaiért az 1848: 18. t. cz. 2. fej. 17. §. folytában* keletkezett ministeri rendszabályok értelmében s a mostani viszonyok tekintetbevételével alakitandó esküdtszéki biróság elébe idéztetik, a törvény előli elvonulhatásának megakadályozása iránti szükséges intézkedések is megtétetvén.

Az idézett §. a sajtóvétségeket az esküdtszékek hatáskörébe utalja és felhatalmazza az országgyűlést, hogy gondoskodjék az esküdtszékeknek az 1843/44. évi büntető törvényjavaslat elvei szerint való felállításáról.

Jelen rendelet végrehajtásával a belügy és igazságügyministerek bizatnak meg.

Budapest, 1849 julius 7.

Kossuth Lajos, kormányzó,

a ministeri tanács elnöke Szemere,

igazságügyminister Vukovics Sebő

Vukovics s. k. fogalm. Szemere kiegészítéseivel. O. Lt.

Belügymin. eln. iratok 1849: 500.

Ered. tiszt. O. Lt. Kossuth–Miscellanen: 111.

Megjelent a Közlöny júl. 14-i számában.