488.
Szeged, 1849 július 30.
A július 30-án hajnalban tartott minisztertanács határozatai a fővezérség ideiglenes betöltéséről, valamint az esetleges fegyverszüneti tárgyalások megkezdéséről és Görgey táborának ellenőrzésére kiküldendő kormánymegbizottakról.
Az 1849 július 30-án reggeli 1 órakor tartott ministeri tanács jegyzőkönyve.
Enök: Az ország kormányzója.
Jelen voltak: Szemere elnök és belügyminister,
Gf. Batthyányi Kázmér belügyminister,
Csányi László közlekedésügy-,
Horváth Mihály vallásügy-,
A kormányzó visszavezette a tanács figyelmét a fővezérségi kérdésre s annak következtében tekintetbe vétettek a magyar hadak jelen elhelyezésének körülményei mikből kiviláglott, hogy midőn a felső hadsereg Görgei tábornok alatt még semmi összveköttetésbe nem olvadt az ország ezen részein működő seregekkel, midőn Bem altábornagy az erdélyi haddal nemcsak a királyhágóntúli részek szélső határain, hanem valószínűleg eddig Moldvába benyomulva innen messze távolságban harczol, a fővezérség betöltése az összes fegyveres erő állapotának közvetlen megbírálása mellett nem történhetik, mi nélkül pedig az abbani intézkedés teljes biztossággal nem eszközöltethető.
Ennél fogva legczélszerűbbnek találtatott, fővezért jelenleg csak azon ideig nevezni ki, midőn Görgei a maga egyesülését az alsó hadvonallal eszközlendi, s Bem hadakozásának viszonyai jobban fejlendenek ki.
És az eképeni fővezérségre Dembinski altábornagy az országkormányzó úr által felhivatni határoztatott, a velei értekezésből felmerülendő szükséghez képest a kormányzó el fogván végezni, kell-e a fővezér alá Görgei, Bem és Vetter tábornokokat is rendelni, vagy ezen vezérek addig, míg feljebb érintett időpontja a fővezérség végképpi betöltésének elérkezik, a kormányzó és a hadügyministertől továbbá is közvetlenül vegyék hadjárataik irányadását.
Az országkormányzó a tanács elébe terjeszté Bónis Samuelnek, Görgei táborába küldött kormánybiztosnak jelentését, mellyben a sereg ellátási körülményeire vonatkozások mellett azon fontos közleményt teszi: miképen a seregnek Rimaszombatban érkezésekor az orosz táborból két tiszt jelent meg Görgei vezérnél s neki az orosz hadparancsnok olly békeajánlatát adá át, miszerint a tábornokok és tisztek az orosz hadseregbe eddigi rangjukbani felvételről, vagy ha ez nem tetszenék, személyes szabadságokról biztosittatnak, – a honvédek pedig azon választással kináltatnak meg, vagy átlépni az osztrák seregbe, vagy a fegyvert letéve hazatérni.
Az eziránti iraton kívül a nevezett kormánybiztos még a következő tényekről küldött be hiteles iratokat.
Görgei tábornok tudniillik a feljebbi ajánlat vétele után határozott felelet megadhatására az orosz küldöttektől 24 vagy 48 órányi időt kért, szóval a parlamentairtől azon üzenetet küldvén, hogy Magyarország legszorongatóbb állásban inkább orosz fejedelmet fogadna el, mint osztrákot.
A kikötött határidő alatt a hadtestek parancsnokait a feltételek iránti nyilatkozatra szóllítá fel olly kijelentéssel, hogy miután Ő a kormánytól letettnek s a tisztek által újra választottnak tekinti magát, válaszát a tisztek többségének nyilatkozatához képest teendi, – és ennek folytában a vezértábornok az orosz főparancsnokhoz olly tartalmú választ intézett, miképen a vezénylet alatti hadsereg az V-ik Ferdinánd király által szentesített 1848-ik évi alkotmányra esküjét letévén, ezen esküjével hív leend tovább is, s fegyverét nem teendi le, még azon alkotmány garantirozva nem leend, s minden elégséges erő az ország határaiból kiűzve.
A jelen közlemény által azon ébert gond felélesztve lőn, mellyel a kormány utolsó időben a Görgei táborában mutatkozott eseményeket kisérni kötelesnek érezte magát, mikből a nevezett tábornok nézeteinek a kormány irányától némellyekben eltérése s a megtartani kellő alárendeltség mellőzésére hajlama tetszett ki. – Nevezett vezér az által, hogy az ellenségtől hozzá küldött, s egyenesen a haza zászlóinak elhagyására felhivó ajánlatot, hadai parancsnokainak kiadta, sőt azokat az ajánlat megfontolására szólította fel, mielőtt azt a nemzeti kormánnyal közölte volna, méginkább megerősíté az aggályt, mely irányában a törvényes hatalomtóli tartozó függésre nézve nyilatkozik. Az által pedig, hogy az orosz fővezérnek adott válaszában a volt király által jóváhagyott 1848 évi törvényekre, mint a harcznak a jelen stádiumban is végczéljára hivatkozik, az april 14-iki függetlenségi nyilatkozattal összveütközőleg jelenté ki magát.
Mindezek halaszthatlanul szükségessé teszik, hogy a nemzeti kormány tökéletes tudomást nyerjen Görgei tábornok hadvezéri eljárásában és így a nemzetet lényegesen érdeklő körben követett politicai irányáról. Szükséges továbbá még mielőtt a felső seregnek az alsóvali egyesülése után a fővezérség végképi betöltése bekövetkezendik. – Görgei hadvezérnek a kormánytóli függési viszonyait tisztába hozni, s kiegyneliteni olyképen, hogy a hazának áldozatai egyenetlenség és egyéni önkény által az egy czélra őszinte és hü törekvés mellett kétségtelenül bekövetkezendő sikerükben ne hiusitassanak meg.
Ez okból a ministerium két tagja az elnök minister és a külügyi – Görgei táborába küldetnek a végre, hogy minden fenforgó kérdéseket a felső tábor és Görgei hadvezér irányában a haza érdekében, az egyetértés és törvényes függés szilárd biztosításával intézzenek el. Melly eljárásuk sikerét a kormány a felső hadsereg hazafias szelleme, valamint Görgei hadvezér hősi jelleme és hazaszeretete által teljesen biztositva hiszi, – mind a mellett azonban, minden történhető események ellenében a kiküldött két miniszter rendkívüli hatalommal, a nemzeti törvényes hatalom egész súlyával ruháztatik fel, megtenni mindent, mit a haza megmentésére kívánatosnak találand.
Mi az oroszokkali üzenetváltás kérdését illeti – a nemzet jövőjének minden lehető fordulataira figyelve a kormány szükségesnek tartja az oroszok által nyujtottt közlekedési fonalat felfogni s magának ez úton az orosz udvar Austria és Magyarország iránti politicája felől tájékozást szerezni. – Ez okból a két kiküldött ministert e tárgyban is megbizva olly utasítással látja el, miszerint ha Görgei táborába érkeztökkor akár közvetlenül, akár felügyelletök alatt a megkezdett ösvényen rés nyittatnék előttök a magyar nemzet politicai helyzetéről és szándékairól az orosz hatalom organumaival értekezni, ebbeli eljárásunknak alapjául és kiindulópontjául tekintsék azt, hogy a magyar nemzet a hitszegő királyi hadtól szenvedett nyomatásai után az april 14-iki függetlenségi nyilatkozatával egyedül ezen igától, a többé nem türhetett austriai uralkodástól megszabadulását s következve Magyarország függetlenségét s területi épségét tüzte ki véres küzdelmeinek czéljául – de azzal az ország jövendő kormányrendszerére nézve semmit előre nem határozott, sőt kezeit szabadon tartotta meg arra nézve is, hogy a körülményekhez képest önállóságának alapján akár fejedelmet is válasszon más uralkodóházból, kirekesztettnek csak az ausztriait tekintvén.
Ezen alapon, szem előtt tartva az időközben fejlődő politicai jelenségeket, a kiküldött ministerek törekedni fognak olly lépések előidézésére, mellyek folytában az ellenséges orosz erő vagy semlegesittetnék, vagy haladásában visszatartóztatnék.
Béke vagy bármi szerződések megkötésére felhatalmazásunk nem terjedvén, az alkudozás részleteiről s az ellenség netaláni feltételeiről jelentéseik elváratnak – de fegyvernyugvást magok köthetnek.
Vukovics Sebő igazságügyminister
Eredeti Hadtört. Lt. 1848/49-i vegyes anyag 13. csomó.