Kőszénügyünk bajai. Szomolnokról.
Kőszénügyünk bajai. Szomolnokról.
A Hetilap 1846. évi 5-ik számában ifj. Szabó Pál ur „vas feldolgozás és kőszén” czimü czikkében, az amerikai vastermelés és fogyasztás roppant növekedésérpl alkalmat vön ezen iparág kifejlesztésére felhivást tenni, s a mostani kedvező körülményekre tanácsadólag utalni; egyszersmind a magyar kőszén elhanyagoltatástá szigoruan megrován, ez utóbbinak müveltetésére a tárgy fontosságához képest nagyszerü társulatok alakitását hoz inditványba. A szerkesztőség pedig ez iránti javalatok közlésére sürgetőleg felszólit.
Ezen felszólitás következtében szabadjon nézeteimet lehetőleg röviden kifejtenem.
Hogy a vastermelés kiterjedése és tökélyesedése Magyarhonban nem csak kivánatos, de igen is szükséges, azt tovább vitatni fölösleges szószaporitás volna; szintolly kérdésbe sem vonható közgazdászati sarktétel: hogy a kőszén minél kiterjedtett használata, az iparnak egyik leghatályosabb rugója. Ámde lássuk mennyire engedik mostani körülményeink ezen igazságnak gyakorlati alakalmazását.
Az eddig köztudomásra jutott tapasztalatok szerint, a magyar kőszénfajak koaksz-égetésre többnyire ne igen alkalmasak (lásd 1845. Hetilap 65. számát), ennélfogva számos technikai czélokra nem használhatók; de ezen tulajdonságuk tömérdek mennyiségeknek különféle üzletekrei forditását 258nem ellenzi. Hogy ezen alkalmazást nehány nagyszerü társaság legczélszerübben közvetithetné, mellyeknek ugyanis feladata volna: a kőszenet olcsó áron kiállitani, s mivoltához képest a netalán szükséges előkészületek megtétele által a szénnek legkiterjedettebb fogyasztását kieszközölni – azt már ifj. Szabó Pál ur fenidézett czikkében emlité. Illy nagyszerü vállalatok azonban csak roppant pénzerővel, és a lehetőségig szabályozott törvényes biztositékok mellett létesithetők. Hogy pedig ezen követeléseknek elégtétessék, s egyszersmind a befektetett tetemes tőke biztositassék, elkerülhetetlenül szükséges, miszerint ebbeli vállalatok szilárditása s állandóságaért maga a törvény az igények méltányos és mérsékelt meghatározása, s akármelly oldalról feltünedezhető önkény teljes kirekesztése által kezeskedjék.
Hogy Magyarország felsőbb vidékein szinte igen terjedelmes széntelepek léteznek, többé kétséget nem szenved; sőt azt merném mondani, hogy ezen telepek tömérdek s bámulatos kiterjedéséről még fogalmunk sincs. Ezen telepekben, mint eddig tudtunrka van, csak változó tisztaságu, ugynevezett „barna kőszén” (Braunkohle) találtatik, mellynek használhatása, a tudományok mostani álláspontja s folyvásti haladásánál fogva jóllehet napról napra kevesebb akadállyal járand, még is mindig szükebb korlátok közé lesz szoritva, mint a baranyai, esztergami vagy soproni jobb minőségü kőszéné. Ezen barna kőszenek mindenesetre költségesebb épitmények felállitását, s hasonló eredmények elérésére nagyobb mennyiségeket követelendnek, a mi megint nagyobb anyagi veszteségeket föltételez. Mindezen hiányok csak akkép pótolhatók, s a kőszén értékesitése csak ugy válhatik nyereségessé, ha az lehető legolcsóbban állitatik ki. Ezen előszámlált adatokból világosan következik, hogy az illynemü kőszén munkáltatására irányzott nagyszerü vállalatok – a mint fentebb mondók – biztosan csak törvényszabta uton módon, s igen pontos számoláson alapuló költségvetés után létesithetők.
Kisértsük meg már most a kérdés törvényes oldalának megfejtését.
Magyar törvényeink a kőszenet korlátlan tulajdoni joggal a földesuri javadalmak közé sorozzák. Ezen elv értelmét az ujdon szerkesztett, de királyilag még el nem fogadott bányatörvény még akkép terjeszté ki, hogy a földesur valamelly kőszéntelep fölfedezése esetében az illető szerződések elmellőzésével, és a kutatási költségek megtéritése után a fölfedezett kőszőntelepet visszafoglalni jogositva legyen. – Bátran merjük állitani: olly rendkivül terhes föltételek alatt bizony ritkán – vagy épen nem fog találkozni vállalkozó, ki pénzét, tudományos képzettségét, idejét és fáradságát valamelly más egyén javára feláldozni kész volna. Ha a tulajdon sérthetlensége az adózás eszméjével igenis összefér, sőt mondhatni, hogy egymástól el sem választható, minthgoy a közállományban az egyes vagy is személyes érdekek a közérdekeknek aláerndeltetvék; valóban igen feltünő, hogy a tulajdon eszméjének épen e tárgyban illy tulságos értelem adatott, melly szükségkép minden iparkodást, minden keresetvágyat keletkeztében elfojt, vagy legalább elriaszt.
Hanem a fent emlitett bányatörvényben még igen nagy önámitás is rejlik. Tudniillik a kőszén-használás és mivelés elkerülhetlen szüksége előbbutóbb minden bizonynyal bekövetkezendik; ámde egy részről ezen időpont még jó távol van, más részről tulságos követeléseknek mindig az volt és 259lesz eredménye, hogy a vállalkozási szellem csak a szükség fedezésére szoritkozandik. Ennélfogva, midőn a mostani nemzedék a sült gesztenyékrőli mesét valósitani törekedvén, vajmi nagy jövedelmeket hajhász, önmagát a lehető nyereségtől is megfosztandja, s legfölebb késő ivadékinak szemét nyitandja meg elődei rosz számolásának megjavitására. Pedig uraim! jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Szolgálhatnék példával, mikép tudnka számolni némelly nagyink. Találkozott földesuraság, melly kőszénkutatás végett engedélyadásra felszólitatván, a valóban elfogadható ajánlatokat olly válaszszal utasitá vissza: hogy illy csekélységekért nem engedi bepiszkoltatni határát.
A t. Karok és Rendek első javaslata, miszerint a kőszén ugyan tulajdona maradván a földesurnak, miveltetése hasonlóul, mint a többi fémeké, bányatörvényszéki adományozás utján történnék, továbbá a földesuri járandóság szám szerint de lehetőleg mérsékelten, például a 10-ik köbölre, vagy mázsára törvényesen meghatároztatnék – nemcsak a felek kivánatit elégithetné ki teljesen, de csekély véleményem szerint, egyetlen és kizárólagos eszköz is lenne ez iparág kifejlesztésére s általa is a közjólét előmozditására, mennyiben a becsületes vállalkozó azzal minden káros befolyásu, némelly esetekben még a törvény által gyámolitott önkény ellen is biztositva volna.
Geiszberger Ferencz.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
