Kölcsönös tüzkármentesitő intézetek.
Kölcsönös tüzkármentesitő intézetek.
a) Vorralbergivel egyesült tirolisi tüzkármentesitő intézet, melly hajdan a bajor kormány által alakitatott, Osztria ujabb foglalása óta osztrák felügyelés alatt áll.
b) Első Osztriaban különösen a hajdani bajor részeken salzburgi czim alatt egy illy kölcsönös tüzkármentesitő intézet áll, szinte osztrák felügyelés alatt. Alapelve szerint a kár osztatik fel a biztositott összegekhez aránylagosan, nem tekintve a tárgyak veszélyességét, vagy más szókkal könnyebben károsodhatását. Ezen intézet nem lehet czélszerü már csak azért sem, hogy a biztositott tárgyak veszélyességére nem tekintve, mindenkivel egyiránt fizetteti a biztositási részvétdijt; mert jól rendezett, s okos kiszámitásu tűzkármentesitő intézetnél mindenféle körülményt tekintetbe kell venni, és a körülményekhez képest kell kivetni a biztositási dijt. Például illyen szembeszökő körülmények: 1) Magánosan áll-e a biztositott lak vagy zsufolt utczában? 2) Könnyen gyuladható tetővel van-e ellátva? 3) A szomszéd házak mikép vannak épitve? 4) Nincs-e közeliben veszélyes s könnyen gyuladható gyár vagy más műhely? 5) Vannak-e a helység vagy városban jó tüzoltó szerek, őrtorony, ügyes tüzoltók? 6) Millyen jellemü, s erkölcsü a biztositatni kivánó egyén? Mind ezek olly körülmények, mellyeknek kisebb nagyobb mértékben emelni, vagy leszállitani kell a biztositási dijt, és ha alapszámitásnál ezekre nincs ügyelet, akkor egyik részvevő másik felett igaztalanul terheltetik. Ajánlom ezen körülmények figyelembe vételét különösen a Fehérmegyében most tervező tüzkármentesitő bizottmánynak.
c) Felső Ostriában a földmivesek közt több apró tüzkár ellen biztositó egyletek vannak, mellyek kétfélekép szokták a megkárosodott résztvevőt kielégiteni; vagy 200 p. forintot adnak – ez a maximum – vagy minden résztvevő darab fát, zsuppot, s néhány forintot ad a kárvallott felsegélésére. Első tekintettel ugy látszik, hogy ezen kisszerü egylet semmi hatásu, s figyelmet sem érdemel, pedig ellenkezőleg áll a dolog. Vegyük gondolóra a szegény földmives helyzetét, 588kinek mindene egyszerü házikójában, takarmányában, s pár igavonó marhájában áll; ha most őt a duló tüzelem mindenétől megfosztja, vagy csak házától, vagy marhájától, vagy takarmánytól, – a kétségbeesés pillanatában nem ujá szülő hatással van-e a levert kebelre azon csekély segély is, mellyet az egylettől kap; azon tudat hogy embertársai nem hagyják el a nyomor idején, s ha csak egy rézben szenvedett kárt, ugy helyre állithatja kis gazdaságát, hogy nem kell évekig sinlődni. De örvendeni lehet ezen intézkedésnek magasabb szempontból is, mivel ez a köznép jó iránti fogékonyságát tanusitja. És vajha hazánkban is léteztek volna illy egyletek, vagy keletkeznének addig is mig egy közönséges intézet fog gondoskodni az ország minden lakosairól. Azonban ez csak puszta ohajtás, és az fog maradni mig a nép nem neveltetik, mert ha a nép a műveltebbektől példát nem lát, sőt a már meglevők ellen is csak rágalmat, s gyanusitást hall, hogy magától jöjjön ezen eszmére, az már még is tulcsigázott magyartalan kivánság.
d) Kölcsönös tüzkármentesitő intézet Bécsben. Ezen intézet cs. kir. nyug őrnagy Augelmüller sürgölésére 1824-ben keletkezett, később – különvitt számadással ugyan Morvaország, Szilezia és belső Osztriára is kiterjedt. Kevés évek mulva kitünvén, hogy a szövetségben lévő tartományok közt alsó Osztria legtöbb kárt szenved, a szövetség felbontatott, ugy hogy a bécsi intézet jelenleg csak alsó Osztriára terjeszkedik. Stiria, Carinthia, Carniolia tulajdon igazgatásuk alatt Graeczben, Morvaország és Szilézia Brünben, Csehország pedig Prágában alakitott önjavára kölcsönös tüzkárbiztositó intézetet.
Galicziában és Olaszországban még nincsenek illyen kölcsönös intézetek.
Magyar- és Erdélyországban is vannak részenkint kölcsönös tüzkármentesitő intézetek, de ezek azon elvnél fogva is, hogy megosztott erő nem képes olly nagyszerü következéseket idézni elő, mint közakarat; de meg azon okból is mivel a magyar ember inkább pártolja az idegent, mint a hazait, s több bizalommal csügg az ismeretlen külföldin, mint az ismert ugyan, de a részvétlenség miatt lábra nem kaphatott hazain: tételüknek ez ideig kevés jelét adhatták. Nem jobb volna-e azért a hazában megyénkint felállitott kisszerü, s már szük körük, s kevés részvevőiknél fogva is nem nagy hatással működhető tüz és jégkár ellen biztositó egyesületeket egy Pesten felállitandó „magyarországi biztositó egyesületek” czim alatt központositani. Igy is nyereség hazánkra nézve, hogy ezen kisebbszerü intézetek is léteznek, legalább a pénz egy részének külföldi zsebbe vándorlását akadályozzák; de hát ha egy közönséges és átalános intézet terjesztené jótékony sugárait a hon minden lakosaira, s számadásait évenkint tudatná a t. cz. közönséggel; beláthatná, s tapasztalni fogná mindenki, hogy összesitett erő után felényi, sőt negyedrésznyi lenne a biztositott tőkéről fizetendő századék.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
