Bihar.
Bihar.
Biharból. V. Olaszi, nyárelő 26. Gyülésünk eredményeiről érdekesnek véltem még következőket közleni: Az ujonczokat besorozó központi küldöttség jelentéséből kitünt, mikint az 1477-nyi ujonczöszvegbe helyettes állittatott 235, önkintes pedig volt 17, ’s a’ helyettesitési pénzmennyiség 54,354 ft 30 krra* ment. – B. Máriássy nevét viselő gyalog ezredbe besoroztatott 887, ezekhez hozzájárult a’ törvény kihirdetése óta hadfogadás utján beállott 20, és más megyékben besorozott 5 egyed, kikhez a’ megyebeli illető helységeknek visszakövetelési joguk van; Würtemberg-huszárokhoz adatott 213, Don Miguel gyalog ezredébe 208, Miklós-huszárokhoz 144. – A’ helyettesitési pénzt illetőleg határozattá lön: hogy egyenes kikötés hiányában, az ujonczok kötelezvényeiben érintett tőkék mind törvényes kamatra adottaknak tekintessenek; továbbá ha a’ pénzt adózók vették fel kamatra, ezen kötelezvények fizetés nélkül tábláztassanak be; ezenfelül a’ járásbeli főszbiráknak meghagyatott, hogy mind azon tőkepénzekre nézve, mellyek az ujonczok által nem szülei kezeknél hagyattak, biztos kezesek állittassanak. A’ mi pedig az ujonczok vagyonának biztositását illeti: a’ főszolgabiráknak kötelességül tétetett, hogy az illető földesurak hozzájárultával a’ kérdéses vagyonokat két példányban irják össze, egyben a’ helység, másikban a’ megyei levéltár számára. – Ujonczokról levén szó, nem hagyhatok érintetlenül egy esetet, melly közgyülésünk vége felé került szőnyegre. Bizonyos adózónak 17 éves egyetlen fia sokszerű kicsapongásaiért sorsozás alá rendeltetett, a’ huzás reá nézve szerencsés lőn; minek következtében a’ központi besorozás alól föl kellett volna mentetnie; azonban – mint állittatik – kicsapongásait ujakkal tetézvén, a’ besorozási küldöttség elébe hozatott, ’s „per fata” katonává is lett. Ez ujabb példája annak, hogy közöttünk még életben van azon elferdített eszme: mintha a’ polgári néposztály szennyét szabad volna minden uton módon a’ katonai osztályba áttenni, hogy e’ szerint az, ki háborgatója volt a’ falu békéjének, honvédői szerepénél fogva őrje legyen egy nemzet békéjének. – 17 éves ifju, az országos utasitás ellenére, csak azért, mert némellyek alkotmányos hazánkban is szeretnek törvény dispensatorivá lenni, katonának állittatik, és az ország boldog hiedelmében azt tartja, hogy a’ hány ujoncz, ugyanannyi Achilles, és a’ tisztviselő önelégülten mondja: „Ez az én munkám!” – Dicsőséges munka! csakhogy némellykor – mint jelen esetben is – a’ közgyülés rá nyomja a’ „non admittitur”-t, a’ törvényszerütlenség eme’ bélyegét; de „post festa”; mert aligha a’ kérdés alatti egyed kiszabaditása egy pár esztendőbe nem kerülend! – Szatmár megye inditványa a’ 12 pont iránt, ’s Fejéré a’ gyorsirók ügyében, a’ jelen gyülés utólsó napjaiban a’ rendek kis száma miatt nem vétethetvén föl, jövő gyülésre halasztattak. – Közgyülésünk folytán olvastatott Zalának levele az annyiszor érintett kettős javadalom tárgyában, ’s nálunk is, mint sok más megyében viszhangra talált; nemkülönben Pest felhivása is, a’ megyei levelezések ügyében. – Több tárgyak után egy kérelemlevél került tanácskozás alá. E’ kérelemlevélből értették megyénk rendei, miképen néhány oskolába-járó ifjak, bizonyos vétkes tettökért a’ tudományok műhelyéből örökre száműzettek vagy – oskolai műszóval – kicsapattak. A’ száműzött ifjak őszinte vallomást tesznek bűneikről, ’s hogy fenyitést érdemelnek, önmagok elismerik, nem is büntetés-elengedéseért folyamodnak, hanem egyedül azért, hogy a’ megye közbenjárásánál fogva a’ rejok mondott csúfos számüzés alól fölmentessenek. Ennyit a’ kérelemlevélről. Mi a’ rendeket illeti: nem találok szót örömemnek miatta; az indulathullámzási tér nem az én tollamra való; egyszerűen mondom el, hogy az arczokon atyai aggodalom ült, ’s a’ szavak atyai szíves közbenjárást tolmácsolának. Egyet kivéve, mindenki osztozni látszék a’ véleményben: mikép a’ kicsapási fenyiték sem az elégtétel sem a’ javitás elvével öszhangzásban nincs. – Szeretném emlékezetökbe hivni a’ kicsapás barátinak: hogy külföldön, nevezetesen Berlinben (Szemere állitása szerint) az eltévedt ifjak javitása emberiebb eszközök által történik; hogy itt az erkölcsileg elfajult gyermekek nevelésére külön intézet van; hogy itt a’ birói vagy rendőri hatóság által büntetésre itélt 6–16 éves ifjak nem csak ki nem záratnak az erkölcs műhelyéből, hanem külön magányintézetbe vitetnek, hol naponta 4 órát tanulással, 6-ot pedig kézmunkával töltenek el, ’s midőn javulásuknak jelét adják, szabadon bocsáttatnak; de még ezután is 2 évig az intézet felvigyázása alatt maradnak, ’s csak két év mulva jegyzik számneveik után: ,ingadoz’,megjavult’ vagy,elveszett.” – Erről most ne többet. – A’ kérelemre nézve abban állapodtak meg a’ rendek, hogy az ifjak iránti érdemeiről közönségesen ismert elnök-alispán tegye magát érintkezésbe az illető oskolai hatósággal, ’s az érdeklett ifjak sorsát enyhíteni ügyekezzék. – Mi hiszszük, hogy az oskolai hatóság engedékenyebb lesz a’ felszólitásra, mint volt akkor, midőn szigorú itéletét kimondá. – Felolvastatott továbbá a’ cselédrend kidolgozására küldött választmány munkálata; néhány apróbb javitásokat kivéve, helybenhagyatott, ’s hogy megyeszerte ismertethessék, aláirás utján kinyomatni rendeltetett;* a’ szükséges pénzmennyiség még az ülés alatt összegyült. – Egy nem annyira fontos mint igen jellemző körülményt kell még elbeszélnem a’ nagy közönségnek. Jegyzőink a’ tisztviselők vagy lelkészek ’s más egyedek neve mellől az „ur” czímzetet egyszer-másszor tévedésből kifeledék, és találkozott táblabiró, i az „ur” czim kimaradásaért neheztelt, ’s azt maga ’s mások részéről is követelé. Ez a’ rendeket figyelmesekké tette, ’s közakarattal kettévágatott a’ gordiumi csomó, és elhatároztatott, hogy ezután az „ur” czím nem tévedésből, hanem határozatból hagyassék ki; mert a’ megye irányában a’ tisztviselő nem ur. – Gyülésünk még ma is tart. Remélni lehet azonban, hogy délre befejeztetik. Sokaktól hallók e’ fölkiáltást: „Omnia jam fient, fieri quae posse negabam!” Én örömmel irom, hogy nem csak történni fog, hanem már történt is; mert alig van még néhány tárgy intézetlenül, holott hitelesen mondhatom, hogy esztendő óta rendes közgyülésünk nem levén, e’ miatt a’ tárgyak halmaza rendkivüli volt. Gyülésünk két hét óta tart. Eredményeit tekintve, idővesztegetésről épen nem panaszkodunk. – Jövő gyülésünk september 23-kán lesz. – Lukács György. – U. I. Épen midőn levelemet postára adnám, esik értésemre, hogy csak egyetlenegy tárgy maradt intézetlenül.
Egy-egy helyettesités díja tehát közép számvetéssel mintegy 232 frtra megy, a’ felföldön (például Zólyomban) 50 fton is történt ujonczfogadás: ellenben Torontálban volt 900, Csongrádban 1000 forintos eset is. – Illy különböző, vidéki különség szerint, a’ munkás kéz becse honunkban! – Tudva van, miképen Francziaországban nem rég a’ kormány tön inditványt, hogy a’ katonahelyettesitési tőzsértársaságok kemény büntetés alatt megtiltassanak. A’ kamara ezt el nem fogadta, hanem csak olly határozatot tön, hogy a’ helyettesitési szerződés ne legyen érvényes, hacsak jegyző előtt nem történik. Genty de Bussy követnek ekkori kimutatásaiból tudjuk, hogy Francziaországban középszámvetéssel egy helyettesités díja 550 frankra, 220 p. ftra rug, – mind a’ mellett, hogy ott a’ kamatláb sokkal alantabb áll, ’s igy a’ pénz olcsóbb, mint minálunk. – Ennyire becsesb a’ kéz hazánk alföldjén! – Igaz, hogy a’ szegődési évszám is nagy különbséget tesz, mert 10 év nagy idő.
Szerk.
Igen szíves köszönettel fogadnók, ha tisztelt levelezőnk annak idejében egy példányt hozzánk juttatni szíveskednék.
Szerk.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
