Komárom.
Komárom.
Komárom megyéből. Junius 21-kén kezdett, ’s 25-kén végzett évnegyedes közgyülésünkből, mellyben az első alispn elnöklete alatt a’ rendek szokott dicséretes számmal jelentek meg, – a’ következő érdekesb pontokat emelem ki: 1. A’ nm. h. tanácstól egy intézvény érkezett, melly az elkülönözési pereket nem törvényszéken, hanem uriszéken rendeli tárgyaltatni, holott eddigelő nálunk már egy pár esetben nem csak szokás, de törvény szerint is mindig törvényszéken folytak és végződtek; minthogy azonban ezen intézvény iránti hosszasb-utú lépéseink szegény jobbágyaink sorsát nagy időre megakaszthatnák, a’ rendek oda nyilatkoztak: hogy az előadott esetnek minélelőbbi sükeríthetése miatt jelenleg e’ rendelmény elfogadtatik; egyébiránt a’ nm. h. tanácsnak a’ fenforgó észrevételek előadása mellett feliratni határoztatott. – 2. Pest megyének azon levele, mellyben a’ katonák rendes és törvényszerinti pontos hazabocsáttatását kéri sürgettetni, miután nálunk e’ részben már lépések történtek, – ezuttal csak tudomásul vétetett; minek folytában egy tisztelt tbiró urnak azon kérdésére: hát a’ ki önkint ott marad?… (!) felelni nem volt olly nehéz, mint a’ gordiumi csomót feloldani. – 3. Megyei pecsétünk magyarosítandó köriratára nézve leirat mindeddig nem érkezvén, – ez is az országgyülési utasitások közé soroztatni határoztatott. – 4. Gömör megyének némelly főispánságok iránt velünk közlött kivánata e’ tárgyról ugyanilly szellemben készitett országgyülési utasitásainkban ujolag megemlittetni határoztatott. – 5. Szatmár megyének 12 korszerű pontjaira nézve, miket azonban a’ fentebb említett nagyon érdemes tb. ur alkotmányfelforgatóknak nevezett, a’ rendek legmelegebb akaratával egy igen jeles küldöttség választatott olly utasitással, hogy a’ legszükségesebbeket ’s legüdvösbeket megállapított elv szerint kidolgozván, azokhoz, kor- és alkotmányszerűség kivánata szerint, még másokat is sorozzanak; de épen e’ szemügy és tekintet volt az, mi a’ megválasztás érdekessége fölött nem kevés vitatkozásra nyujtott alkalmat; ugyanis L. G. előterjesztvén, hogy miután a’ választmány munkálatai közé tartozandik azon kérdés is: mikép lehetne a’ népnevelés ügyét országosan leghathatósban előmozdítani? ’s ezt megfejteni a’ r. c. clerus egyedei leginkább képesek, szükségesnek látta, hogy ez ügybeni százados gyakorlatuknál fogva a’ r. c. lelkészek is a’ választmányba soroztassanak; minek következtében B. Zs. a’ protestans lelkészeket szinte közéjök iktattatni kérte; mire G. J. táblabiró figyelmezteté a rendeket, hogy ezen választmány munkálata bővebb vizsgálat és határozat végett közgyülésben fog tárgyaltatni, hol mindenkinek, a’ ki erre jogositva van, alkalma leend, nézeteit előadni; de maga a’ választmány is nyilt ajtóknál tartandja üléseit: nem látta tehát okát, miért választassanak abba olly elmulhatlanul r. cath. vagy más lelkészek is?! – Ezen előadást ifj. P. D. pártolván, azon meggyőződését nyilvánitá, hogy miután népnevelésünk már 800 év óta parlagon hever, ez ügyben a’ választmány egészen ellenkező elveket tűzend ki irányul, mint mellyek 8 század óta gyakorlatban voltak. Erre egy sz.-benedekrendi szerzetes, helybeli oktató szót emelt, ’s egész Europa, sőt a’ világ kifejlését ’s igy boldogságát a’ r. cath. clerusnak tulajdonítá; szerinte minden humanismus, minden haladás a’ papságtól veszi eredetét, ’s a’ nagy China elmaradásának okát is nem másban helyeze, mint hogy ott nincsenek papok, kik a’ népet oktatnák és felvilágosítanák: tiszteletet követelt tehát számukra, különösen honunkban, hol jogaik számos törvények által biztositvák; minélfogva a’ rendeket arra kéré, hogy a’ clerus sértegetőit, kik sértegetéseikkel a’ jövő közgyüléseken is föl nem hagynak, fenálló törvényeink szerint keményen megfenyítse. Erre feleletül adatott: hogy a’ szónok buzgalma közben észre nem vette, 1-ör: mikép száz meg száz év nyujt czáfolhatlan tapasztalatot, mellyet aranyzengzetű ajkak szómilliárdja sem képes megmásitani; 2-or: Chináról mások is olvasgattak: de hogy a’ chinaiak müveletlenségének oka az volna, hogy papokban szükölködnek, illy könyv, még a’ világnak átadva nincs; Chinában vannak papok, vannak barátok: de talán ép’ ő bennök ’s a’ különködés választó nagy falában fekszik az ok, melly a kifejlés processusát akadályozza; 3-or: ha t. ur a’ papság ellen szólókra ezentuli közgyüléseinken actiót kér: ne feledje, sőt politicai életünk egyik hitágazata gyanánt irja szívébe, hogy szabadszólás az, mellyen constitutiónk nyolczszázados élete nyugszik, ’s ne vélje könnyűnek, megyénkben elhallgattatni azokat, kiknek szólani joguk van. Az actio viszhangra nem talált; de a’ küldöttségbe néhány r. cath. és protest. lelkészek is választattak. – 7. A’ marhahús 14 krról 13-ra szállittatott, nagy része a’ rendeknek, szegény adózóink tekintetéből, 11 krra akarván azt leolvasztani. – 8. Sz.-mártoni helyettes főapát főtiszt. Szabó Dávid levele, mellyben a’ neki is tudomásul adott vegyes-házassági törvényszék minden munkálkodásaira nézve ellenmond és óvást tesz, – a’ fenálló törvény rendelete szerint félretétetett. – 9. Örömmel fogadtatott Gévay Antalnak a’ megyei könyvtárba megküldött „Budai pasák” czimű ajándékkönyve, kit is a’ rendekhez már többször nyilvánitott szíves figyelme méltatásaul a’ rendek táblabiróvá leendő kinevezésre ajánlottak. – 10. Egy pár latin oklevél felolvasása után a’ nm. h. tanács megkéretni határoztatott, hogy a’ k. egyetem és academiák által mindennemű okleveleket és bizonyitványokat magyarul szerkesztessen. – 11. Jövő közgyülésünk határnapjául october 4-dike ’s a’ jövő törvényszéknek augustus 23-dika tűzetett ki; egyébiránt a’ rendek a’ közgyülési állandó határnapok czélszerűségét megismerve, kinyilatkoztaták, hogy arról közelebbi alkalommal gondoskodandnak. – 12. B. Zs. előadására Fáynknak az inditványok rögtöni tárgyalását megszüntető honérdekes inditványa elfogadtatott. – 13. Az egész megye tűzkármentesitésére nézve egy tervdolgozó választmány 445neveztetett. – 14. Fekete Gábor színésztársasága győri és fejérvári módok szerint magát e’ ns megyében is honositni kérvén, javaslat-adásra küldöttség választatott, melly másnap mindjárt össze is ült, ’s 10 p.frtjával 200 részvényt láta szükségesnek; de részint mivel rendes és alkalmas színházunk nincs, részint mivel az évnek színi előadásokra legkedvezőbb szaka, t. i. a’ böjti hónapok már Győrnek vannak lekötve, jelenleg a’ szerződés csak egy évre határoztatott kiterjesztetni; miről bővebben máskor. Ad vocem „honositás”, eszembe jut egy bizonyos jobbágyteleknek jelen közgyülésünkön előfordult igen furcsa benépesitése; nem sokból áll, de nem árt meghallgatni. Egy jobbágyteleknek birtokos tulajdonosa által történt, ’s – mint az illető földesur állitja – helytelenül lett eladásáról levén szó*, vitatás közben egy a’ rendek közül, kinek a’ tárgyról positiv tudománya volt, a’ földesur mentésére ugyan, de egész őszinteséggel a’ dolgot ugy világositá fel, hogy ez csak pro forma benépesítés volt, minthogy a’ földesur egy barátját a’ telek birtokába helyezettnek nyilatkoztatta; minek folytában a’ tisztelt szóló még azt is mondá, mikép ő a’ megyében több illy pro forma-benépesitést lenne képes fölfedezni; mit igen-igen szívesen veendettünk, ha e’ nemű jogbitorlásokat a’ rendek tudomására juttatott volna. Erre közelebbi tudósitásainkban bizonyosan visszatérünk, és szólni fogunk még bővebben, ’s ha kell, szólni fogunk még többször is. A’ helyettesített ujonczok számáról ’s – önnek többszöri kivánsága szerint – a’ helyettesités költségéről közelebbi alkalommal. 9. és 99.
Ezt nem értjük; birtokos tulajdonosról, és ismét más valakiről mint illető földesurról van szó; pedig még, a’ mint dolgaink most állanak, az első a’ másodikat, ez pedig az elsőt kizárja.
Szerk.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
