SZ
SZ
Szabni. Kereskedőnek kár. Másnak bűnhődés valamely szerelem miatt.
Szablya. Levél.
Szabó. Jegyzi könnyűkezű ember ismeretségét.
Görnyedő szabó: szaporodik jövedelmed. Foltozó szabó: ahány foltot vet, annyiszor ér kárvallás. Szűrszabó: hideg időjárás. Öreg szabó, aki ócska ruhát varrna: felújítása a töltött káposztának, a régi barátságnak. Szabóműhely: mellfájás. Vitéz szabó: vesztett hadjárat. (1833.) Mellényt fordító szabó: gyász a családban (Lőcsei.)
Száj, minél nagyobb, annál jobb. Tisztelet.
Száj, amely elnyelne, ha emberé: féltékenység, ha állaté: rejtőzködés gond elől. Szájba vizet venni és kiköpni: elmúlása egy szerelemnek. Szájat szájba venni: hiábavaló óhajtás. Száj, mely volna hajas: hű szerető. Szájat mosni: szomorúság. (Kálnay gyűjtése.) Fogatlan száj: csábítás; fogas száj: gyűlölet. Száj, amely egy város kapujáról ordítana ránk: tömlöc. Ország-útnak megnyíló szája: útonjárónak jegyez rablókat. Égő száj: valaki rólunk álmodik. Sajgó száj: valaki rólunk rosszat beszél. Dagadt száj: az felejt el, akit legjobban szeretsz. (R. M.) Rossz szagú száj: beteg feleség. Száj, amelyen szép, zöld falevelek nőnének: legkedvesebbünk halálát jegyzi. Becsukott száj: titok, amelytől boldogtalanok leszünk. Barlang szája: természetellenes kívánság. Száj, amelynek szakálla bévül volna: betegnek halál. (Kernet.)
Szakács. Pazarlás. Szakácsné: meghívás.
Szakáll. Szakállas ember: általában jegyez haragot.
Kernerben: ha valaki azt álmodná, hogy borotválják szakállát: bizonytalan helyzetet jegyez egy asszonyi szeszély miatt; szakáll, amely volna oly199 hosszú, hogy a földre érne: olyan gazdagságot mutat, amely váratlan; szakáll, amely leány állán nőne: jegyez elveszített szeretőt.
Szakállt vágni: árulás, bontogatni: nyugodalmas élet és hivő gondolat; égő szakáll: előre kigondolt terv, amely beválik egy nő meghódításánál; simogatott szakáll: leánycsábítás, gonosz gyönyör. (R. M.)
Leeső szakáll: nagy szomorúság, megaláztatás, csalódás; vörös szakáll: hamis barátság; kis szakáll: gúny; pofaszakáll: háztűznézőbe menni: célt elérni; Henri IV. szakáll: irigység; hegyes szakáll: rossz nyelved miatt bajba jutsz. (1833.)
Szakállas asszonnyal találkozni: jegyzi, hogy bátorságod révén megnyered egy leány szerelmét. Álszakáll, amely volna asszonyon: hűséges szerelem; férfin: féltékenység. Asszony, ha álmodná, hogy szakálla nőtt: elveszíti férjét. Szakállt göndöríttetni: váratlan szerelem. (Kálnay.)
Szakállt tépni: szegénység; fésülni: nagy tisztesség; lapátszakáll: változás. (Lipcsei.)
Szakáll, amely nőne mellünkön vagy testünk egyéb részén, s ijesztően nagy volna: jegyez hűséges asszonyt. Szakálltalanság: görbe út. Szakállszálon hegedülni: kínzó szerelem. Szakállt füröszteni: el nem titkolható vágy. Szakállt asszonynak ajándékozni: erőveszteség. Szakállt takaró vagy kabát alatt hordani: diadal a szerelemben. Fényes szakáll: rabság. Tüskés szakáll: jutalom, ősz szálak a szakállban: jegyeznek hátralévő boldog éveket. Szakállt festeni: rövid boldogság. Szakállnál fogva földön húzatni: reménytelen szerelem. (S. j.)
Szalamander. Kerner Jusztinusz szerint: betegség.
Szálfa. Gazdagság.
Szállni tudni: bánat. Mást szállni látni: annak halála.
Szállást kapnál: megcsalnak, meglopnak.
Éji szállás: valakit megloptál. (K.)
Szalma. Sok ostoba beszéd. Hideg idő.
Szalma, amelyet a szél vinne: jegyez keresztelőt. Szalmát zsúpban látni: mutat vagyonosok ellen való merényletre. Égő szalma: felesleges gond. Szalmatető: zord idő. Szalmakalap: vidámság, szerencse. Szalmazsák: kövér asszony. (Kerner.) Szalmán hálni: betegnek igen jó; útonjárónak: tömlöc. Szalmakoszorú: nagy megtiszteltetés egy előkelő úr részéről. Szalmát lopni: szépasszony szerető. Halott alól lopni szalmát: özvegység. Kapufélfán lógó szalma: katona jön kvártélyba. Gyaluforgács és szalma együtt: nagy mulatság. Szalmát eladni: jegyez kacér asszonyt. Szalmát kocsin vinni: jó vendéglátás. Szalmával beszórt úton menni: vásárosnak vigalom, másnak: nehéz betegség. Szalmacsutak: megerőlködés érdemtelen200 ügyben. Szalmát villázni: lányban válogatni. Szalmazsákot tömni: öregasszonyt kapni. (Régi naptár.) Szalmán egyedül heverni: rossz gondolat. (Gvadányi.)
Szalonka. Ritka szerencse egy idegen városban.
Szalonkát húzni látni: elszeretnek idegen asszonyok. Szalonka crotonját enni: dáma kéri segítségedet. Szalonkalesen lenni: vadásznak mulatság, másnak nagy megpróbáltatás. (1850.)
Szalonnát enni: betegség.
Paprikás szalonna: utazás. Tokaszalonna: hosszú tél. Szalonnabőr: hazugság. (R. M.) Szalonnát lopni: jegyez megcsalódást.
Számokat álmodni: a legnagyobb szerencse.
Számokat megfordítva látni: elmulasztod szerencsédet. Számok, amelyeket egy öregember mondana: megjegyzésre méltók. Számokat a földre ejteni: ambó Budán. (1833.)
Szamár. Sok munka.
Szamarat venni: csinos nyeremény; hajtani: hiábavaló fáradság; eladni: nehéz idő; fogni: visszalépés egy jó tervtől. Futó szamár: bosszantó újdonságot hallunk. Szamáron lovagolni: dicsőség. Szamarat ordítani hallani: időváltozás, hazugság, ostoba véletlen. (K.)
Szamár, amely a malomból lisztesen jönne: szerencsénket hozza. Hímszamár: féltékenység; szamártejet inni: betegnek gyógyulás. Döglött szamár: ritka szerencse. Szamárbőrt vásárra vinni: kupecnek verést, másnak hamis pénzt jegyez. Szamárnyomból inni: kincs. Szamárfület viselni: szerencse a szerelemben. Szamárfarkot kézben hordani: kitüntetés; ha testünkhöz volna nőve: tömlöc egy női ügyben. (Lipcsei.)
Szamaras kocsin Dunából vizet hordani: ambó. (1833.)
Számla. Hír.
Szamóca. Jó házasság.
A különös álmokból: szamócát enni, amelyet szennyes helyről vennénk: asszonynak titkos szerelem, férfinak betegség. (F. S.)
Szánkó. Általában jegyez: váratlan szórakozást.
Szánkón havon utazni: jegyez útonjárónak igen jó vásárt; másnak: kis csalódást. Ördöggel szánkázni: vígra forduló bánat. Homokon szánkózni: nehéz idők.
Szappan. Betegség.
Szappannal tetőtől talpig megmosdani: elfelejtkezés. Szagos szappan: hű szerető. Durva szappan: öregasszony. Szappanos: hideg idő. (K.) Beszappanozni valamit: hiábavaló vágy. Szappant árulni: asszonynak nagy megcsalatkozás. Szappant főzni: házasságot nyélbe ütni.201
Szárcsa. Levél.
Szarka. Általában vendég.
Kernerben: sok szarka: jegyez sok pletykaságot, veszekedést.
Szárnyad, ha másnak adnád vagy elveszítenéd: szerencsétlenségbe jutsz.
Fejedből növő szárny: halálos betegség. Szárnyas férfi asszonynak gonosz kívánságát jegyzi.
Szarvas. Örökség.
Szarvast etetni: kitüntető barátság; űzni: nagy fáradság, amely kevés jutalmat jelent; futó szarvast látni: iparosnak igen eredményes munka, másnak: elmulasztott szerencse. Szarvasbogár: erőszakos munka. Szarvashúst vásárra vinni: valakit megkárosítani. (K.) Szarvasnyomból vizet inni: nagy szerelem egy asszonyba. Szarvasbőr: öreg ispán, hideg idő. Öklelő szarvas: árulkodás.
Szatócs. Perpatvar.
Szecska. Futó szerelem.
Szeder. Ha testünkön nőne: nagy féltékenység.
Szédülést érezni: betegség, asszonynak magtalanság.
Szeget fején találni: álomban is jó jegy. Szeget a falban látni: bánat. Patkószeget találni: szerencse.
Szeget valami elevenbe verni: mulatságos munka. Szegbe ülni: tréfaság. (R. M.)
Szegény embert látni: szerencse.
Szegfű. Ismeretlen férfi vágya nő után.
Szék. Felesleges látogatás. Karosszékben ülni: nagy bánat. Széket tolni: becsület.
Szél. Rendszerint veszekedés.
Szélben járni: gond. Szélben és esőben járni Szent György napja után: jó kilátás az esztendőre; András után: károsodás. Déli szél: utazás. (Kerner.) Szélkiáltó madarat hallani: nem a legszerencsésebb. Forgószélben állni: betegnek halál. Föld alól jövő szelet érezni: hét főbűn egyikében leledzni. (R. M.)
Szélkakas. Felesleges kiadás. Hízelgő beszéd. Hideg idő.
Szellemekkel lenni: nagy és váratlan élmény.
Szélmalom. Jókedv.
Szélmalomba menni egy nővel: teljesítjük, amit egymásnak ígértünk. Szélmalomból jönni üres zsákkal: csalóval lesz dolgod. Régi szélmalom törött szárnya, amerre mutat, jegyezd meg: valamit találsz. (1833.)202
Szem, amely volna lesütve: jegyez be nem vallott, forró szerelmet.
Vakszem váratlan jó hír. Kék szem kacér szerelem. Gonosz szemet látni: pénzveszteség. Kancsalító szem: jegyez megfeledkezést, magad lealacsonyítását, hűtlenségét. Folyós szem: igen rossz jövő. Könnyes szem: örömteli találkozás. Szemed, ha kiszúrnák: elveszíted jó barátodat. Szemet elveszíteni üzleti kellemetlenség. (K.) Ismeretlen szemet látni a sötétben ijesztő gond. (S. j.) Szemüveg: Remény. Valakinek a szemében arcunkat látni: nagy ellenséged van.
Szemét. Pénz.
Szemét a küszöbön: titkos szándékú látogató. Szemét a ház előtt: pénzes levélhordó.
Szemölcsöd, ha sok van, szerelmeseddel mulatságod van. (1759.)
Szemöldök. Kacérság.
Szemöldökfába ütni a fejed: alacsonylelkű emberekkel lesz érintkezésed.
Szénen (tüzesen) ülni: ájulás. Szenet enni: bélbetegség.
Széna. Jó hír. Szénakazal: gondtalan örökség.
Szentet látni: leánynak jegyez közeli elcsábítást; asszonynak: bűnbánást. Szenttel beszélni: ingadozó hűsége egy nőnek. Szentet kikerülni: nagy szerencse.
Szentelt vizet inni: közelgő betegség. Szentelt sonkát enni: betegnek gyógyulás; egészségesnek: szegénység. Szentelt gyertyát égetni: halott mellett virrasztani. (Z. M.)
Szentkép, ha megszólítana: fordulj vissza.
Szentmihálylován feküdni: mulatságos utazás. Szentmihálylovát vinni egy halott alatt: hideg, szeles időjárás.
Szentjánosbogár. A szerelem bogara.
Szeplő. Tavaszi eső. Jegyez még rossz tulajdonságot, amit barátunkon észreveszünk. Szeplős hátat látni: szép asszonyt találni.
Szerda. Az ajándék napja. Zöld szerdán utazni: kereskedőnek nagy gond, másnak veszélyes.
Szerecsen (-t látni): jegyzi, hogy kihasználnak.
Szerecsenfő, amelyet egy kapun látnánk: menjünk be. (Lőcsei.)
Szerszám. Szerencsés jegy.
Szerencsétlenség. Víg.
Szeszélyes asszony: nagy kellemetlenség.
Szidalmazni valakit: levél.
Szigony. Remény.
Szíj. Nehéz munka. Nadrágszíj: árulás.
Szikla. Ha megmozdítod: szerencse.203
Szikra. Jó jegy.
Szilvát enni: szorulás. Szilvafa virága jegyez eljegyzést. Szilvafát égetni: elválás kedvesünktől. (1833.)
Szimatoló kutya: nagy titok.
Színházban lenni: kár.
Színész vagy színésznő: jegyzi, hogy nem számíthatsz barátságra.
Vándorszínész: megcsalnak. Színészarcú ember: hazugságba kever. (1833.)
Szirom. Szerelmeskedés.
Szitálni: jegyez szeles időt. Lisztet szitálni: emberséges cselekedet. Szitán ülni: egy asszony mellőzése.
Aranyport szitálni lánynak: jegyez szegénységet; férfinak: gazdag asszonyt.
Szív. Ha mézeskalácsból van: jegyez jó vásárt és kacér asszonyt.
Vérző szív: fájdalmas sértés. Szívet enni: jegyzi, hogy szerelmesünk miénk. Szívverést erősen hallani: rossz hír. Szívfájás: semmire se jó. Közelgő bánat. Szívseb: gyógyulás egy régi betegségből. (Kerner.) – Szívet kibontani: felesleges munka. Madárijesztőn szívdobogást hallani: csalódás, elmaradó találkozás. Fába szívet vésni: valaki nagyon gondol reánk. Szívet homokba rajzolni: elfelejtettek. Szívalakú arcot látni: megcsalnak. Ezüst– vagy aranyszívet ajándékozni: bánat. Kártyán szívet látni: igazat hallasz valakiről. (S. S.)
Szivar. Veszekedés.
Szivárvány. Minden könyvben jó jegy.
Szivattyú. Szellemes meglepetés. (1850.)
Szívni ajkat: keserűség; fogat: gyötrelem; bort: hideg időjárás.
Emlőt szívni: öregség, szegénység. Szájat (másét) szívni: kielégítetlen vágy. Kezet (másét) szívni: hiábavaló gondolat.
Szobában ülni: furfangos terv. (Kerner.)
Szoborrá válni: igazságtalanságban lesz részünk.
Szombat. A gazdagság napja.
Szomjúságot érezni: nagy nyugtalanság, szomorúság, nagy fáradság.
Szomorúnak lenni: jegyzi, hogy örömteljes reggelre virradunk.
Szomszédasszony. Minden könyvben: pletykaság.
Szopni. Legénynek vagy leánynak jegyez közeli házasságot.
Csecsszopós gyermek: váratlan barátság. Tehenet szopni: szegénység.
Szőni: nagy öröm.
Szőke leány. Csalfaság.204
Szőlő. Áldás.
Szőlőt vendégednek szedni: jegyez kibékülést ellenségeddel. Szőlőt (zöldet) enni: elmulasztott érzelem; piros szőlő: betelt öröm; fekete szőlő: fáradságos élet. Rothadt szőlőt enni: sohase éred el célodat. (1833.)
Szőlőben keserűséget találni: valaki megmérgezi örömödet. Szőlőlevél: szemérmetlent hallunk. Igen nagy szőlőfürt: jegyzi életedet. Fonnyadt szőlő: találkozás egy elmúlt szerelemmel. Téli szőlő, amely volna igen édes: jegyzi, hogy reád gondolnak a múlt időből. (R. M.) – Szőlőlugasban ülni: lemondani. Szőlőt kapálni: hosszú élet. Szőlőskertben járni gazdának: nagy öröm; másnak: eredménytelenség. (S. j.)
Szőlő, amely nőne keblünkön: jegyzi, hogy érdemtelenek kihasználják jóindulatunkat. Szőlőt akasztani: jó házasság.
Szőnyeg. Mulatság.
Szú percegését hallani: betegnek halál; másnak hosszú élet.
Szúnyog-döngést hallani: hír megbántásunkról.
Szurok. Árulás.
Szűcs, minél öregebb, annál több kellemetlenség.
Szülni: szükség. Szülési fájdalom: magtalanság.
Születésnap: hosszú életkor.
Szülőkkel (elhaltakkal) találkozni: szenvedéseink elmúlnak. Szülőkkel (élőkkel) együtt lenni: szerencsés vállalkozás. Szülőföldön járni: szomorúság egy találkozás miatt. (1833.)
Szülőt verni: hét főbűnben leledzeni. (R. M.)
Szűrő. Levél.
Bort szűrni: hideg idő.
Szűrös ember: pénzt hoz.
Szűrben járni: jólét; betegnek: gonosz.
Szüreten lenni: nagyon jó jegy.
Szürke szín a tolvajok színe.
Szürke ember: gond. Szürke asszony: félelem. Szürke fejű gyermek: bánat.
Szűz (mezítelenül): szégyenbe esünk.
Szüzet hálótársul kapni: nem nagy előny. (Gvadányi.)205
*
Az alább következő megfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:
Szablyát eltörni: vakmerő bátorság. Szablyát, fényeset, elvenni: úri hatalom. Szablyát tartani: világi tisztesség. Szablyát, tüzeset, az égen látni: büntetés. Szablyát, rozsdást, elvenni: gyűlölség. Szablyát másnak adni, avagy elveszteni: szegénységet várj. Szablyát, rozsdást, elveszíteni hüvelyéből: a régi uraid gyűlölsége rövid napon megszűnik. Szablyát, mely elveszett vala, megtalálni: előbbeni becsületbe állítanak.
Szakálladat, mely ősz, megfésülni: becsületre való menetel. Szakáll, asszony ha látja: ura halála. Szakállt égni látni: nyereség. Szakáll, hosszú: hatalmassá lenni. Szakállt, széleset látni: erőt vinni. Szakállas embert látni: harag. Szakáll, ha őszet látsz: becsület. Szakáll, ha kihúzták: megbántás.
Szalonnát látni vagy enni: rossz.
Szamárháton ülni: sok dolog. Szamarat venni és hajtani: hiába fáradni. Szamarat venni: nyereség. Szamarat hajtani: visszavonás.
Számot vetni: dolgaidban sok nagy törődés, kétséges kimenetel.
Számszeríjat feltekerni: bú. Számszeríjat vagy puskát törni: jó.
Szánon, melyet jól megraknak, nagy hófúváson és dűlős helyeken jól elmenni: rövid nap ügyedben jó előmenetelt várj.
Szárnyat látni: megcsalás. Szárnyat másnak adni vagy elveszíteni: veszedelemtől félj.
Szarvasbogár: megváltozást jelent.
Szarv, ha fejeden nőtt: veszedelemtől félj. Szarvat elveszíteni: rossz.
Szarvast látni futni: szándékodnak hamar időn belül előmenetele.
Szederjes színt látni: rövid nap múlva örömed következik.
Szegénynek látni magát: rút kisebbség. Szegénynek lenni: rossz.
Szekérdűlés: mind a kereskedőnek, mind a gazdagnak ártalmas. Szekérről vagy lóról leesni: gonosz. Szekér, ha eltörik alattad: tartóztatás, és ha útra kelsz, nem jársz haszonnal.
Szem, ha főben nő: szemvilága elvész. Szem, ha különben áll, hogysem mint kellene: meggyaláztatol. Szemöldököd, ha fekete: jó.
Szenen elevenen ülni: rágalmazás. Szenen holtat látni: barátod meghal.
Szentegyházat messziről látni: idegen országba menni. Szentegyházba menni: bánat. Szentegyházban imádkozni: tisztesség.
Szentszék előtt porolni: beidézés.
Szentekkel beszélni: jó szerencse.
Szép orcájúakkal lenni: vigasság.
Szeretővel lenni: vigasság nagy gonddal.206
Szilvát fáról leszedni: kevélység.
Szomjúhozni és ennivalót találni: nagy szerencse. Szomjúhozni és kútra találni, de belőle nem ihatni: hiában való járás.
Szoptatni, és ha bő teje van, ezeket jegyzi: nehézkes menyecskének rövid nap egy kisgyermeket; szegény asszonynak: költséget, gazdagnak: nyereséget, emberkori leányzónak: házasságot, ifjú leánynak halált, vitéz embernek betegséget, akinek felesége vagyon: gyermekei elhalnak.
Szoptatni: nehézkes asszonynak leánya lesz, ha rab: nem szabadul meg hamar.
Szivárványt látni keletre: rossz; nyugotra: jó.
Szökni: igen gonosz.
Szőlőt látni: tisztesség, áldás. Szőlőt a töviről leszakítani: haragosoddal békülsz.
Szőlőt, fehéret, látni: nagy haszon. Szőlőt, fehéret, enni: jó és gazdagság, veres, nemigen jó. Szőlőt, poshadtat, enni: nemigen viszed véghez ügyeidet.
Szúrni vagy verni: nagy tévelygés.
Szüléinket látni: megújulását jelzi az elmúlt dolgainknak.
Születtetni: szegénynek jó, mesterembernek: bánat, gazdagnak: bú. Házasemberek közül: egyiknek halála, szolgáknak: jó, vásárosoknak: gonosz, betegnek: halála.
Szülészt látni: vigasztalás.
Szülni: jó barátnak halála.
Szűrt, fehéret, látni: jó.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
