MÁSODIK FEJEZET - Csordák csahos őrei
MÁSODIK FEJEZET - Csordák csahos őrei
Aligha vitatható, hogy kutyáink egyik legrégibb és legfontosabb tevékenysége a vadászat mellett a nyájőrzés volt. A "régi, zord időkben", amikor még az embert és háziállatait veszedelmes vadállatok és kegyetlen martalócok fenyegették, szüksége volt féktelenül bátor, erős, megvesztegethetetlen, nagy testű kutyákra. Ezeknek az ebeknek legfontosabb feladata a csorda, a nyáj, a gulya oltalmazása és terelése volt.
Hajdanában persze mindenütt óriási kiterjedésű legelők, erdőirtások és megműveletlen földek szegélyei álltak a juhászok, pásztorok rendelkezésére. A nyájakat és a csordákat általában a sok-sok völggyel tarkított hegyesebb vidékeken legeltették, míg a síkságok termékeny földjét fenntartották a korai földművelés számára. Útban a legelőre és legeltetés közben a pásztorok tartották össze a nyájat kiáltozásaikkal, ostorpattogtatásokkal, ha kellett, a terelőkutyákkal. Amikor az állatok pihentek, a pásztorkutyák körülöttük helyezkedtek el. Ezeket az ebeket több mint kétezer esztendővel ezelőtt Arisztotelész így jellemezte: "Erős, hatalmas termetű, éber és bátor, sőt arcátlanul merész kutyák, melyek ugatása borzalmat keltő, harapása rettentő...
KÖVESSÉK A FENEVADAT!
ÚJ IDŐK - ÚJ KUTYÁK
AMIKOR "FUTNI" KEZD...
MAGYAR PÁSZTORKUTYÁK
MAREMANN ÉS TÁRSAI
KUTYÁK ÉS FARKASOK
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
