atyafiság
atyafiság főnév -ot, -a (csak egyes számban) (kissé népies)
1. Atyafiúi, rokoni viszony; rokonság. Közeli, távoli atyafiság; atyafiságba kerül vkivel; atyafiságban vagyunk. Tartja az atyafiságot. (szójárás, népies) Sógorság, komaság nem atyafiság. Nagyanyámnak e két húga … régen férjes asszony volt, szerették volna is tartani az atyafiságot velünk, de a mi házunk távol parancsolta gőgösen őket. (Ady Endre) Amíg a kastélyba értek, akkorára Szklabonyai már az atyafiságot is megállapította. (Krúdy Gyula) || a. (ritka) Rokon (I. 1). Szegről végről még atyafiság is. (Babits Mihály)
2. Az atyafiak, rokonok összessége; rokonság. Összejött az egész atyafiság. Az asszonyka … úgy zokog, oly szívettépőn, mint aki egyszerre vesztette el minden atyafiságát. (Móricz Zsigmond)
atyafisági.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
