bon
bon főnév -t, -ok, -ja (kereskedelem)
1. Kötetlen szövegű, rendsz. rövid lejáratú, nem személyre szóló kötelezvény, amelyben vki meghatározott összeg fizetésére, bizonyos mennyiségű áru szállítására v. egyéb szolgáltatásra kötelezi magát. Bont adott száz forintról. Bemutatta a bont kifizetésre. || a. Látra és rendsz. bemutatóra szóló utalvány vmely összeg felvételére v. áru kiszolgáltatására. Bonra fizetik ki a jutalmakat. Bonokat osztanak élelmiszercsomagokra.
2. Emlékeztető feljegyzés, ideiglenes nyugta, elismervény vmely átvett, főleg a pénztárból átmenetileg kivett, de el nem könyvelt összegről. No állíts ki fiam egy bont ezerszázról … (Gelléri Andor Endre)
3. (ritka) Szükségpénz. Az első világháború után sok bon volt forgalomban.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
