bonc [1]
bonc [1] főnév -ot, -a
1. (Főleg kínai és japán) buddhista pap. Egyszer valami beteg bonc szállt meg a kereskedő házában. (Jókai Mór) Dervised vagyok, boncod, szent barátod. (Ady Endre)
2. (átvitt értelemben, gúnyos) A munkásosztálytól elszakadt politikai, szakszervezeti vezető.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
